Búcsúzunk Brandeisz Elza nénitől

08 jan

Életének 111. évében elhunyt Brandeisz Elza, a Világ Igaza címmel kitüntetett egykori mozgásművész, Sopron legidősebb, köztiszteletben és sokak szeretetében élt polgára.


Brandeisz Elza 1907. szeptember 18-án született Budapesten. Olyan polgári család tagjaként nőtt fel, ahol értéke volt a könyvnek, a fejlődni tudásnak, a tájékozottságnak és a hitnek. Fiatal lányként előadásokra járt, sok minden érdekelte, ám végül a mozgás mellett kötelezte el magát – írta méltatásában a Kisalföld.hu.

A második világégés alatt a Brandeisz család a balatonalmádi telkére húzódott, egy győri ismerős közvetítésével itt ismerkedett meg Elza néni Sorosné Júliával, akinek családját zsidó származásuk miatt üldözték. Júliát gyakran meglátogatta Almádiban ugyancsak bujkáló fia is, Soros György is.

Brandeisz Elza bátorságát, keresztény emberhez méltó tettét Izrael is elismerte. A holokauszt idején tanúsított bátor helytállásáért “A haza barátja” és “A világ igaza” kitüntetést is megkapta. 

A “Világ igaza” kitüntetés átadásakor a következő méltatás hangzott el:

“Brandeisz Elza egy mozgásművészeti iskola tánctanára volt Budapesten. Abban az időben, amikor csak az úgynevezett árják vezethettek üzletet, nevét adta zsidó barátnője, Lajta Béláné tánciskolájához, akivel együtt dolgoztak egészen a német megszállásig. A gettóban élelemmel látta el barátnőjét. Szálasi hatalomra kerülése után segített neki portugál menlevelet szerezni. Amikor azonban a menlevelet hamisítószemély lakásába ért, ott a nyilasok fogadták, és egy napig fogva tartották. Barátnője, Lajta Béláné a gettóból szabadult fel 1945 januárjában.

Brandeisz Elza másokon is segített. Soros Tivadarnét balatoni nyaralójukban bújtatta el, ellátta őt élelemmel és minden szükségessel. A balatoni ház egyetlen kis szobájában lakott a Brandeisz család négy tagja és a megmentett. Később a két fiatal nő úgy gondolta, hogy nagyobb biztonságban lesznek, ha kisebb településeken húzzák meg magukat. Ezért elhagyták az almádi házat és Herend közelében lévő tanyákon, szénapadlásokon bújtak el…”

A bátor embermentő életének bemutatását a Kisalföld.hu cikkéban olvashatja.