A magyar foci születése – pódiumbeszélgetés a Múzeumok Éjszakáján
A magyar foci 1890-es évektől induló fél évszázadáról: legendás klubok alapításáról, stadinok építéséről, nemzetközi hírű sportolókról és edzőkről, sportdiplomatákról beszélgettek tiszteletbeli vendégeinkkel: Buzánszky Jenővel, az Aranycsapat hátvédjével, 49-szeres válogatott labdarúgóval, edzővel és Dr. Springer Miklóssal, az FTC alapító elnökének, Springer Ferencnek az unokájával dr. Andreides Gábor történész, dr. Dénes Tamás sportszakíró, a Nemzeti Sport korábbi
Roma holokauszt emlékkoncert
A roma holokauszt áldozatainak emlékére adtak koncertet csütörtökön, 2014. július 31-én Budapesten, a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban. A megemlékezésről szóló cikkünket itt olvashatják. Ezt a műsort a livesite.hu oldalán is megtekintheti, ha ide klikkel.
A feldolgozás folyamatban – kerekasztal beszélgetés Trianonról és a holokausztról
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) a holokauszt emlékévben programsorozatot rendez a zsidóság és a kereszténység közötti párbeszéd, a társadalmi kiengesztelődés elősegítésére. A programsorozat keretein belül ismert és elismert történészeket hívtak meg két legnagyobb 20. századi tragédiánk, Trianon és a holokauszt kérdéseinek megvitatására. A beszélgetés résztvevői: Romsics Ignác, az MTA doktora, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezetője,
Konferencia az Anschluss 75. évfordulóján
Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban 2013. március 12-én konferencián emlékeztünk meg Ausztria bekebelezésének 75. évfordulójáról. Elsőként Mag. Harald Strassl történész, az Eisenstadti Egyházi Gimnázium igazgatóhelyettese a burgenlandi zsidóság történetéről tartott előadást. Ezt követően az osztrák zsidó családok embertelen kitoloncolásáról és a magyar határrendészeti szervek alkalmanként emberséges magatartásáról Szita Szabolcs professzor kutatásaiból ismerkedhettünk meg. Mécses az osztrák
Kőrösmező 1941 – megemlékezés 2013-ban
1941 nyarán a magyar állam szervei egy hónap leforgása alatt húszezer zsidót deportáltak a honvédség által újonnan megszállt szovjet (ma ukrán) területekre. Legnagyobb részüket 1941. augusztus és október között Kamenyec-Podolszkijban, Staniszlauban, Nadvornán és Kolomeában gyilkolták le. Szirtes Zoltán (1916-1997) úttörő szerepet játszott abban, hogy a magyar történeti emlékezés megismerje az 1941-es deportálások eseményeit. A Kőrösmezőn
Egy haditudósító hétköznapjai – 100 éve született Robert Capa
Születésének centenáriuma és a képeit bemutató Emlék-képek kiállítás kapcsán 2013. június 22-én beszélgettünk a világhírű fotóriporter, Robert Capa életéről, képeiről és a haditudósítói munkáról. A pódiumbeszélgetés résztvevői voltak a nagysikerű Robert Capa/ A játékos című kiállítás kurátorai: Dr. Lengyel Beatrix, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának főosztályvezetője, Dr. Fisli Éva a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti
“Emlék-képek” időszaki kiállítás záró tárlatvezetése
A kiállítás a 100 éve született világhírű fotós, Robert Capa 8 eredeti képe mellett az irodalom, a színházművészet, a sport, a tudomány, az építőművészet és a cirkuszművészet ikonikus alakjainak rövid életútjába engedett bepillantást. A holokauszt áldozatává vált személyekről készült tablók mellett találkozhattunk a tárlaton Szomory Dezső, Radnóti Miklós és Zoli bohóc egy-egy dedikált kötetével, Richter
Wallenberg mentőakciója a Józsefvárosi pályaudvaron – 1944. november 28.
Walter Heller munkaszolgálatost és több tucatnyi társát 1944. november 28-án mentette meg a deportálástól a Józsefvárosi pályaudvarra érkező Raoul Wallenberg. A svéd embermentő és munkatársa, Veres Tamás fotós a svéd védlevéllel rendelkező munkaszolgálatosokat a Szent István parkba kísérte, majd a már biztonságosabb körülmények között szabadon engedte. A fotónak és nem kevés kutatómunkának köszönhető, hogy az
Istenkép Auschwitz után – kerekasztal a vallásközi párbeszéd jegyében Szegeden
“Auschwitzban nem csak a zsidó nép, hanem a kereszténység egy szelete is meghalt. Nem a hitük miatt gyilkolták az embereket, hanem azért, mert nem vették őket emberszámba: gazembereknek, megbízhatatlanoknak, vagyis zsidóknak bélyegezték őket” hangsúlyozta Bölcskey Gusztáv református püspök azon a kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Gál Ferenc Főiskola rendezett a budapesti Holokauszt
A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja 2014
1944. április 16-án kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén. A Holokauszt Emlékközpont minden évben e napon emlékműsorral, az Áldozatok emlékfalánál mécsesgyújtással emlékezik meg az áldozatokról. Ezen a napon újabb 1494 azonosított áldozat nevét helyezzük az Áldozatok Emlékfalára.