Az Elhurcolt életek vándorkiállításnak helyet adó marhavagon kis alapterületű, szimbolikus tér. A síneken állva máig jelképezi egykor betöltött embertelen funkcióját, ezért a belsejében megrendezett új  tárlat fókuszát, a vidéki zsidóság fizikai eltávolítására, a magyarországi deportálásokra helyezi. A kiállítás témája magában foglalja az 1938 és 1945 közötti magyarországi holokauszt eseményeit, valamint ezek közvetlen és közvetett előzményeit.

A tárlatnak nem tárgya a magyar zsidóság története, a nácizmus egyéb üldözöttei sorsának bemutatása, sem Magyarország második világháborúban vállalt szerepének ismertetése.

A kiállítás szűkebb földrajzi kerete az 1941-1944 közötti Magyarország, valamint ugyanebben az időben a magyar zsidóság sorsával összefonódó külföldi területek: a Keleti Front, Kamenyec-Podolszkij és Auschwitz-Birkenau.

A kiállítás célja, méltó emlék állítása annak a közel 450 ezer honfitársunknak, akiket hazájukból emberi lényhez méltatlan módon, ilyen vasúti szerelvényekben hurcoltak el, számukra ismeretlen úti cél felé.

A kiállítás történelmi felépítése

1. Nyitópanel: A vagon története, a vándorkiállítás megszületése, célkitűzések

2. Előzmények (A magyarországi zsidóság rövid története a középkortól 1920-ig)

3. Zsidótörvények és végrehajtásuk

4. Munkaszolgálat (1939-1945)

5. Az első deportálások (Kamenyec-Podolszkij 1941.)

6. Teljes jogfosztás, kifosztás és gettósítás

7. Deportálások 1944.

8. Magyar zsidók Auschwitz-Birkenauban

9. A budapesti zsidók sorsa (csillagos házak, gettók, nyilas terror, halálmenetek, embermentés)

10. Zárópanel: Az Élet Menete Alapítvány tevékenységének bemutatása, szerzőlista, forrásjegyzék

Oktatási célkitűzések

A vagonnal, mint utazó kiállítással, idővel bejárhatjuk az 1944-es bevagonírozások helyszíneit. Magyarország különböző vidéki kis és nagy településeire eljutva emlékeztethetünk az elveszett közösségekre, felhívhatjuk a figyelmet a kirekesztés veszélyeire és a holokauszt eseményein túlmutató általános érvényű morális kérdéseket vethetünk fel a fiataloknak.

Amíg a vagon a Holokauszt Emlékközpont előtt áll, a tárlatvezetésen túl oktatótermi foglalkozásokat is biztosítunk az érkező csoportoknak. A 60 perces rendhagyó órák interaktív módon (csoportmunka, forráselemzés, közös megbeszélés stb.), több szemszögből világítják meg a bemutatott események egyes aspektusait.

A választható rendhagyó foglalkozások

1. Útravaló:

Korabeli személyes és használati tárgyak „életútjának” múzeumpedagógiai feldolgozása, és ennek kapcsán a kifosztás körülményeinek elemzése források alapján.

2. Utolsó levelek:

A deportálás során vagonból kidobott, illetve a munkaszolgálat és a halálmenetek folyamán hátrahagyott utolsó levelek elemzése, valamint a csendes szemlélők lehetséges reakciói.

3. „Kanada”:

Beszélgetés a tárgyak útjáról az otthontól „Kanadáig” és azon túl. Milyen jelentésváltozáson estek át a hétköznapi tárgyak a tulajdonosaik számára néhány hét leforgása alatt? Kiknek a kezén haladtak át? Miként szimbolizálhatnak egyszerű tárgyak életeket? A Kanada táborrész története, funkciója az ott dolgozó magyarok visszaemlékezések elemzése alapján.

4. Mi újság?:

Forráselemzés korabeli sajtóanyagok alapján: milyen képet festett a zsidókról a sajtó, hogyan és miről tájékoztatták a nem zsidó lakosságot az újságok? Propaganda és félretájékoztatás?

A kiállítás, bár önállóan – tárlatvezetés nélkül is – végigjárható, tervezzük a fiatalok aktív bevonását a kiállítás interpretálásába. A kortárs tárlatvezetés informális módszerével a tizenéves korosztály számára közelebb hozhatóak, könnyebben megérthetőek a kiállításon bemutatott történelmi események napjainkra is kiható vonatkozásai. A diák tárlatvezetők felkészítését egy napos képzés biztosítaná. Az adott település iskolásai, vezetéssel, egy kb. 40 perces rendhagyó tanóra keretén belül tekinthetnék meg a vagonkiállítást, mely egyúttal a helytörténet feldolgozásához is segítséget nyújt.

A tanárok számára külön oktatási segédanyagot biztosítunk, mely segíti a kiállítás tanóra keretein belüli feldolgozását is.

A vándorkiállítás létrehozója, szervezője: az Élet Menete Alapítvány

Első helyszíne: Holokauszt Emlékközpont, 1094 Budapest Páva utc 39.

Látogatható: 2012. január 27 – február 26 között az állandó kiállítás nyitvatartási idejében.

A kiállítást készítette:

Hédi Fanni, Klacsmann Borbála, Laszák Ildikó

Jelentkezés, bővebb információ:

elhurcolt.eletek@gmail.com