Hontalanul/Védtelenül – Deportálások 1941 nyarán

  • Főoldal
  • Hontalanul/Védtelenül – Deportálások 1941 nyarán
26 jún

A német megszállás és 1944 tavaszának eseményei előtt az egyik legsúlyosabb atrocitás a Magyarországon élő zsidóság ellen a Kamenyec-Podolszkijnál történt mészárlás volt. A 70. évforduló tiszteletére nyílik a történelmi körülményeket bemutató kamarakiállításunk.

Röviden a tényekről

1941 nyarán a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság) által összegyűjtött, majd Kőrösmezőre internált körülbelül 18 000 „hontalan” zsidót a magyar hatóságok először a magyar katonai közigazgatás alatt lévő Galíciába vitték, majd ezután tolták őket át a német fennhatóság alatt lévő Ukrajnába, hadműveleti területre. A térség SS és rendőri erőinek főparancsnoka, Friedrich Jeckeln irányítása alatt álló egység 1941. augusztus 27/28-án, Kamenyec-Podolszkij közelében a helyiekkel együtt, közvetlen közelről leadott tarkólövéssel végezte ki a védtelen áldozatokat. A magyarországi áldozatok számát 10-14.000-re teszik. Az események feltárása mind a mai napig hiányos.

Szakmai viták, megválaszolatlan kérdések

Zsidók menete az ukrajnai Kamenyec-Podolszkijban, ahol őreik a városon kívül agyonlőtték őket. A fotót Spitz Gyula, magyar munkaszolgálatos sofőr készítette titokban - Forrás: United States Holocaust Memorial Museum A magyarországi zsidóüldözés máig talán leghomályosabb része ez az 1941. nyári eseménysorozat. Legismertebb mozzanata – a Kamenyec-Podolszkijnál történt tömeggyilkosság – a holokauszt során az első, amelyben a tízezer főt is meghaladja az áldozatok száma. A mészárlásban, a régebbi kutatások szerint 14.000-18.000, az újabb kutatások becslései alapján 10.000-14.000 Magyarországról 1941. július közepe és augusztus közepe között „kitoloncolt”, lényegében deportált személy vesztette életét. Hiába telt el azonban hetven év, sokkal közelebb nem jutottunk számos kérdés megválaszolásához.

Csak sejtéseink, feltételezéseink vannak arról, kik, mikor és hol hozták meg a végső döntést az akció megindításáról.  Az évek során számos feltételezés látott napvilágot az említett mészárlás elkövetőinek, a tömeggyilkosságban való közvetlen magyar részvételnek a kapcsán. Kevés szó esik arról is, hogy hasonló kitoloncolások, „áttolások”, ha nem is ilyen méretben, zajlottak-e le máskor is a korabeli Magyarországon. Nem tudni például

azt sem, hogy mi lett a több ezer túlélő sorsa.

A témát részletesen feldolgozó történelmi kiadvány megjelenése még várat magára.

A kamarakiállításról

Pásztóy Ámon, 1937-től 1941-ig a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság vezetője  - Forrás: Tolnai ViláglapjaSclachta Margit (feminista, az első magyar női országgyűlési képviselő) tiltakozott a kőrösmezei deportálás ellen - Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti FényképtáraA Páva utcai zsinagóga földszintjén elhelyezett, a hetven évet szimbolikusan is megjelenítő hét tárlóban képek, dokumentumok, korabeli idézetek segítségével mutatunk be egy-egy olyan részletet, mely bepillantást enged a tragédia bekövetkezésének folyamatába. Méreteiből adódóan a jelenlegi kiállítás nem tisztázhat, és nem is szeretne tisztázni vitatott kérdéseket.

A kiállítás magyar nyelvű, de angol és német szöveg is segíti a külföldi látogatókat a kiállítás megismerésében.

Készítői

Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány

Nyomdai munka: Gabbiano Print Kft.

Szakmai partnerek

Köszönjük a BTM Kiscelli Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak a segítségét.

Képek forrásai

BTM Kiscelli Múzeum, Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Gyűjteménye, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára, United States Holocaust Memorial Museum, Tolnai Világlapja

A kiállítás megtekinthető

Keddtől-vasárnapig, 10 és 18 óra között a Páva utcai zsinagóga földszintjén.

 

Galériák

Név
Hontalanul/Védtelenül – Deportálások 1941 nyarán
Kamenyec-Podolszkij 70. évfordulója