A Roma Holocaust Emlékbizottság és a Holokauszt Emlékközpont 2016. augusztus 2-án, 16.00 órakor a budapesti Nehru parton a Holocaust Roma Áldozatainak Emlékművénél, majd ezt követően, 18 órától a Holokauszt Emlékközpont zsinagógájába emlékezik meg a holokauszt roma áldozatairól.
A 14. századtól tartó magyar-cigány, rövid történelmi időszakok kivételével békés és toleráns együttélése a 20. század első felében lényegesen megváltozott. A Horthy rendszer idején egy egész sor olyan rendelkezést hoztak, amelynek alapján a hatóságok rendszeresen zaklathatták a cigányokat, különösen a „vándorcigányok” kategóriájába sorolt egyéneket. Felerősödtek azok a hangok is, amelyek a korabeli németországi megoldások alapján követelték a vegyesházaságok betiltását, a cigányok internáló táborba zárását, a gyermekek elvételét a szüleiktől és állami gondozásba adását.
1940 augusztusától a csendőrség létrehozta az országos cigány nyilvántartást. Ujjlenyomatuk rögzítésével kilenc hónap alatt 2475 cigányt vettek nyilvántartásba. Sorra születtek a cigányokat korlátozó helyi rendeletek, pl. Esztergomban a cigányok csak a zárt cigánytelepen tartózkodhattak, onnan szabályszerűen csak munkavégzésre távozhattak. Az Országgyűlésben többen és hangosan követelték a vegyesházasságok betiltását is, erre azonban végül is nem került sor.
Az országot 1944 márciusában megszálló német erők figyelmét elsősorban a „zsidókérdés megoldása” kötötte le. Az ország szervezett kirablásával foglalkozó németek kis számuk és vagyontalanságuk miatt nem törődtek a hazai cigánysággal. Ennek ellenére több helyen előfordult, hogy a zsidók deportálása után üresen maradt gettóba a magyar hatóságok cigányokat szállítottak. A deportálások után, 1944 júliusában napirendre került a cigányok munkaszolgálatra történő behívása is. A Honvédelmi Minisztérium 1944. augusztus 24-én rendelte el cigány munkásszázadok felállítását. A tervek szerint 10-12000 főt kellet volna beosztani mintegy 50-60 századba.
A cigány munkásszázadok felállítása akadozott, de több helyen a helyi hatóságoknak így is sikerült 10-20, esetenként száz férfit is átadni a honvédségnek. Szökés esetén az elfogottakra halálbüntetés várt. Számos ilyen esetről van feljegyzés. Esetenként a háborús veszteség is jelentős volt. Páldául, az 1039/1 cigány munkásszázad 1944. október 10. és 12. között 58 halottat vagy eltüntet jelentett.
Közben teljes cigány családokat is elvittek „munkaszolgálat” ürügyén nagybirtokokra, a háború miatt kiesett munkaerő pótlására.
1944 októberében újabb hullámban szedték össze és deportálták a cigányokat. Gyűjtőhelyük a komáromi Csillag-erőd volt. Az ideszállított foglyokat szelektálták és egy részüket „munkaszolgálatra átadták a Német Birodalom területére”. A munkára alkalmatlan nőket, gyermekeket, (azokat, akik nem haltak meg a hideg, az éhezés és a betegségek következtében) december végén elengedték.
A nyilas hatalomátvétel után több, főleg dunántúli helyiségben is atrocitások, cigányellenes vérengzések történtek, amelyeket a féktelen, elvakult gyűlölet motivált. Dobozon 20 cigányt mészároltak le a csendőrök, a tolna megyei Lengyelben 14-et. Várpalotáról 118 cigányt hurcoltak el és gyilkoltak meg a nyilas fegyveresek és csendőrök. Az ilyen esetek nagy része máig feltáratlan.
Az üldöztetés idején meggyilkolt cigányokra köztéri alkotások emlékeztetnek Nagykanizsán, Nyíregyházán, Szombathelyen és Várpalotán, valamint emlékhelyek Hódmezővásárhelyen és Székesfehérváron.
A sok ismert, és még több ismeretlen áldozatokra emlékezünk a Roma Holokauszt Emléknapján a Nehru Parkban és a Holokauszt Emlékközpontban 2016. augusztus 2-án. Kérjük, csatlakozzon hozzánk, emlékezzünk együtt.
A Holokauszt Emlékközpontban 18 órakor kezdődő emlékprogram főbb pontjai:
- Ének: Lakatos Mónika és Rostás Mihány – Auschwitz-ballada
- Emlékbeszéd: Prof. Dr. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója
- Filmrészlet
- Zene: Kalla Sándor és zenekara: Schindler listája
- Beszéd: Daróczi Ágnes
- Filmrészlet
- Zene: Romengo
- Vers és zene: Elvitték a cigányokat Kalla Sándor és zenekara
- Beszéd: Setét Jenő
- Filmrészlet
- Zene: Lakatos Mónika és Rostás Mihály énekel
- Vers: Lovas Emília: Bari Károly: Hazám
- Beszéd: Balogh Zsanett
- Zene: Karaván Művészeti Alapítvány és Farkas Zsolt