Elkészült 2013/14-es múzeumpedagógiai ajánlónk, mellyel a pedagógusok egész éves oktatási és nevelő munkájához kívánunk segítséget nyújtani. Gazdag programválasztékkal, kihelyezezett foglalkozásokkal és kiállításokkal, diáktárlatvezető képzéssel, a MÁV-nak köszönhetően ingyenes utazással várjuk a hozzánk látogató iskolai csoportokat. Programajánló>>
A Holokauszt Emlékközpont múzeumpedagógiai programjaira 2004 óta több mint ötvenezer diák és több száz pedagógus látogatott el. Kínálatunkban a magyar holokauszt történetét bemutató állandó és időszaki kiállítások tárlatvezetése mellett modulszerűen összeállítható, a tanárok igényeihez és a tanulók korcsoportjához igazodó, térítésmentes foglalkozásokat ajánlunk a 12-18 éves korosztálynak. Programjainkat úgy állítottuk össze, hogy sok közülük nem csupán az Emlékközpontban, hanem a fogadó oktatási intézményben is megrendezhető.
Az Országgyűlés idén meghozott határozata alapján (66/2013 OGY) a kerettanterv ajánlásként írja elő minden köznevelési intézményben tanuló magyar fiatal számára a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását.
Jelentős kedvezményünk, hogy a vidékről vonattal hozzánk kiránduló csoportok, előzetes bejelentkezést követően (keddtől péntekig) ingyenesen utazhatnak az Emlékközpontba. A programajánlóban szereplő foglalkozások egész évben az intézmény nyitvatartási idejére – keddtől vasárnapig 10-18 óra között – kérhetők (a fogadó oktatási intézményekben előzetes egyeztetéssel más időpontok is lehetségesek). Jelentkezni a honlapunkon található űrlap>> kitöltésével, vagy a programajánló végén megadott elérhetőségeken lehet.
2013/14-es múzeumpedagógiai ajánló
-
Programok az Emlékközpontban:
– Interaktív tárlatvezetés (120’)
Jogfosztástól népirtásig, a magyar holokauszt története (állandó kiállítás) èA tárlatvezetés során a holokausztot folyamatának bemutatásán túl hangsúlyosan szólunk a történetben szereplőkről, mint emberekről, tárgyaljuk az áldozatok, az elkövetők, az embermentők és a csendes szemlélők szemszögéből is az eseményeket. Bemutatjuk a szereplők mindennapi dilemmáit és ezekre adott válaszaikat. Hangsúlyozzuk a tudás felelősségének kérdését, azaz nekünk, akik ismerjük a történetet, mit lehet tennünk, hogy soha többé ne ismétlődjön meg. A diákok korosztályuknak megfelelő feladatok segítségével önállóan ismerik meg és értelmezik a látottakat. Válaszaikat és kérdéseiket közösen, a kiállításon beszéljük meg. Az állandó kiállítás megtekintése magában foglalja a Holokauszt Emlékközpont épületének bemutatását is.
– Rendhagyó történelemórák (60/90’)
Rendhagyó óráinkon a diákok megismerkednek a Holokauszt Emlékközpont gyűjteményének az adott témához kapcsolódó egy-egy eredeti dokumentumával vagy tárgyi emlékével.
Együtt, Egymásért? èEz a tanegység igyekszik bemutatni azt a történelmi együttélést, amely a magyarok és a zsidók között fennállt az államiság kezdete óta. A program során elsősorban arra koncentrálunk, hogy a többségi társadalom hogyan viszonyult a zsidósághoz. Szó esik az asszimiláció és az emancipáció folyamatáról és főbb kérdéseiről, illetve kihívásairól. Végül beszélünk az első világháború és az azt követő forradalmak valamint ellenforradalom témáiról.
Antiszemitizmus a két világháború között èEz a tananyag megismerteti az érdeklődőket azokkal az ideológiai pillérekkel, amelyek két és fél évtizedes társadalmi jelenléte előkészítette a magyar társadalmat arra, hogy közömbös szemlélőként nézze végig a faji törvények értelmében zsidónak számító honfitársainak kirekesztését, üldözését, elhurcolását, meggyilkolását.
Körülzárva a jog által èEz a tananyag azokkal a törvényekkel foglalkozik, amelyekkel a magyarországi zsidóságot az ország német megszállását megelőzően, 1938–1944 között kirekesztették, és jogaitól megfosztották. Igyekszik megragadni azt a korszellemet, amely lehetővé tette, hogy több százezer embert csupán származása miatt kizárjanak a mindennapi élet és az egzisztencia teremtés bizonyos területeiről. Tágabban azzal is foglalkozunk, hogy minden törvény jó-e, illetve meddig kell az állampolgárnak engedelmeskedni a jogszabályoknak.
Megszállás és kollaboráció èEbben a tanegységben körüljárjuk a magyar kollaboráció, együttműködés kérdését a magyarországi zsidóság megbélyegzésében, gettósításában és deportálásában. Szó esik arról, hogy milyen módon működtek együtt a nácikkal a megszállt Európa más országaiban. Bemutatjuk a magyar faji politikában a német megszállást követően beálló változást. Szólunk a „főszereplőkről”, akik nélkül nem valósulhatott volna meg ilyen gyors ütemben a megsemmisítő program. Bemutatjuk módszereiket is, amelyekkel megvalósították politikájukat.
Falak mögött: gettósítás è Ebben a tananyagban áttekintjük a náci gettók világát, a zsidók fizikai elkülönítésének politikáját és a gettót, mint a náci megsemmisítő politika állomását. Hogyan valósult ez meg Európa keleti és nyugati területein, illetve Magyarországon? Milyen céllal jöttek létre a gettók? Hogyan, milyen körülmények között éltek az áldozatok a gettókban? Milyen dilemmákkal szembesültek az áldozatok az elkülönített lakónegyedekben?
56 nap – 147 szerelvény: Tömeges deportálás Magyarországról èEbben a tananyagban a magyarországi deportálások témája kerül bemutatásra. A téma feldolgozása során szó esik a zsidókérdés nácik általi végső megoldásáról. Bemutatjuk a haláltáborokat és a zsidók ipari módon való meggyilkolásának programját. Szólunk a magyarországi tömeges deportálási előkészületeiről és lebonyolításáról. Végezetül a deportáltak sorsára is kitérünk.
Magyarok a náci koncentrációs táborokban èEbben a tananyagban a náci koncentrációs táborokkal foglalkozunk. Bemutatjuk a táborok létrehozásának célját, rendszerét és típusait. Ismertetjük a náci táborrendszer fejlődésének fázisait. Szólunk arról, hogy milyen módon valósult meg a rabok megalázása, megtörése. Bemutatjuk a táborok napirendjét, magyar túlélők visszaemlékezésein keresztül járjuk körbe, hogy milyen volt az „élet” a náci táborokban.
„És a világ akkor hallgatott…” èA következő tanegységben két fontos témáról esik szó. Egyik oldalról megismerkedünk azzal, hogy mit, mikor és milyen mélységben tudtak a Szövetségesek a náci „végső megoldásról”. Hogyan dolgozták fel az ismert tényeket, és milyen cselekvésre sarkallta ez őket? Másik témánk azoknak a körülményeknek a bemutatása, amelyek eredményeként Horthy Miklós kormányzó elrendelte a deportálások leállítását. Mikor és milyen információkkal rendelkezett a kormányzó és a magyar politikai elit a nácik zsidópolitikájáról? Milyen kül- és belpolitikai tényezők hatására döntött úgy a kormányzó, hogy parancsot adjon a deportálások leállítására?
Budapesti napok, pesti gettók èEz a tanegység a budapesti zsidóság sorsával foglalkozik, a német megszállástól (1944. március 19.) a pesti városrész felszabadulásáig (1945. január 18.). A foglalkozás során beszélünk a csillagos házakról, a munkaszolgálatos behívásokról, beszélünk a diákokkal a nyilas hatalomátvétel által létrejött változásokról, a nácik által irányított Európában utolsóként felállított budapesti gettóról. Ugyanakkor szó esik a náci és nyilas politikával szembeni zsidó és nem-zsidó ellenállásról is.
Fosztogatás és osztogatás èA nácik és elvbarátaik nem csupán fizikailag, hanem anyagilag is meg akarták semmisíteni a zsidókat. Ebben a tananyagban a magyarországi zsidók anyagi megsemmisítésének témájáról tanulunk. Igyekszünk felvázolni azt az ívet, ahogyan a magyar zsidókat teljesen megfosztották vagyonuktól. Szó esik a háború utáni kárpótlás kérdéseiről is.
Az árpádsáv tegnap és ma èA foglalkozás történeti kontextusban mutatja be két ősi szimbólum, az Árpád-házi királyok vörös-fehér sávos zászlója és a turulmadár történetét, valamint azt, hogyan és milyen jelképeket, jelvényeket, zászlókat használt a Horthy-rendszer és annak szélsőjobboldali ellenzéke. A foglalkozás során a diákok a szimbólumok történetén túl pontosíthatják ismereteiket több, a közép- és emeltszintű érettségin megjelenő témakörről (Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig. A mai magyar társadalom és életmód.), a korszakokhoz kötődő fogalmak magyarázatát, értelmezését (revizionizmus, irredentizmus, nagy Magyarország, történelmi Magyarország, paramilitáris, stb.) interaktívan sajátíthatják el.
A munkaszolgálat èEbben a tanegységben a munkaszolgálat intézményéről tanulunk. Szó esik arról, hogy az 1939. évi honvédelmi törvény alapján, majd az 1941-ben kiadott kormány-rendelettel hogyan rekesztették ki a zsidókat, immár jogi alappal bíróan a fegyveres katonai szolgálatból. Milyen körülmények között dolgoztatták őket az ország területén, majd a fronton? Beszélünk a munkaszolgálatról, mint sajátos, a holokauszt történetében egyedülálló intézményről. Hiszen más országokban a zsidókat nem a hadsereg keretén belül dolgoztatták. Ismert munkaszolgálatosok: Zelk Zoltán, Radnóti Miklós, Szerb Antal, illetve Ámos Imre visszaemlékezéseivel és alkotásaival részletesebben is foglalkozunk.
„És ami azután történt…” èEbben a tanegységben a következő témákkal foglalkozunk, a tanulók aktív bevonásával: milyen választások és döntések elé kerültek a holokausztot túlélő emberek? Az új vagy régi lakóhely közötti választás, a családalapítás és megélhetés kérdései. Sikeres és sikertelen kísérletek a „normális” életbe való visszatérésre. Hazatérés a régi lakóhelyre, élet a hontalan táborokban, illegális bevándorlás Palesztinába, kivándorlás Amerikába és más országokba. Az üldözőknek való megfizetés, az igazságszolgáltatás kérdései.
– Rendhagyó irodalomórák (60/90’)
Sorstalanság èKertész Imre Nobel-díjas író legismertebb művének történelmi háttere. Értelmezzük a Köves Gyurival történteket a dokumentumok alapján. A foglalkozás során a regény egyes részleteinek, mint visszaemlékezésnek az elemzése zajlik.
Dilemmák Radnóti Miklós életében èFelvállalni zsidó származását vagy elbújni, elmenekülni előle? Hogyan hatott e dilemma költészetére és életére.
– Rendhagyó osztályfőnöki órák (60/90’)
Embermentők èEbben a tanegységben azokkal a személyekkel foglalkozunk, akik a faji politika és propaganda őrületében az üldözött zsidók mentésére vállalkoztak. Keressük arra a választ, hogy miért váltak egyesek embermentővé, és mások miért nem? Bemutatunk olyan ismert mentőket, mint Oscar Schindler, Raoul Wallenberg, Carl Lutz, Friedrich Born vagy Giorgio Perlasca, de beszélünk olyanokról is, akik nem ismertek a nagyközönség előtt. Az embermentés témája során szólunk a zsidó önmentésről is.
Elkövetők èEbben a tanegységben azokkal a személyekkel foglalkozunk, akik részt vettek a gyilkosságokban. Vajon csak azok tehetőek felelőssé a holokausztért, akik a parancsokat kiadták? Vagy, akik meghúzták a ravaszt? Létezik-e íróasztalgyilkos? Körbejárjuk a nem német elkövetők témáját is.
Nem gyerekjáték! èSokat tudunk már a holokausztról, a foglalkozás arra koncentrál, hogy a gyerekek és a fiatalok, hogyan élték meg a kirekesztést, az üldözést. Milyen lehetőségeik voltak a túlélésre? Számos fotó és visszaemlékezés megismertetése által igyekszünk emléket állítani a holokauszt másfél millió kiskorú áldozatának.
Tomi, egy családi emlék Terezínből èEbben a tanegységben, amelyet a Yad Vashem jelentetett meg, egy olyan képeskönyvet tanulmányozunk, amelyet egy apa készített kisfia harmadik születésnapjára a terezíni (Theresienstadt) gettóban. A könyv, mivel egy három éves gyerek számára készült, kevés szöveget, de sok képet tartalmaz. A dokumentum feldolgozása során a képek alapján beszéljük meg, hogy hogyan éltek az emberek a nácik által minta gettónak létrehozott Terezínben. Arról is szó esik, hogy mit üzent az apa gyermekének és hogyan akarta őt megóvni a mindennapok borzalmaitól.
– Tolerancia foglalkozások – filmmel és interaktív játékokkal (60/90’)
Társadalmi előítéletek – A potyautas című német kisfilm megtekintése kapcsán kirajzolódnak az emberi viselkedésminták: a segítő, az elkövető és a közömbös szemlélődő alaptípusa. Ezt a modulunkat fiatalabb – 13- 14 éves diákoknak is ajánljuk.
Kirekesztés és manipuláció – A két bemutatásra kerülő dokumentumfilm döbbenetes szociálpszichológiai kísérletekről szól. Az egyik híressé vált csoportlélektani kísérletben elemi iskolás gyerekekkel, a másikban pedig önként jelentkező egyetemistákkal elhitetik, hogy az a csoport, amelyekbe ők tartoznak, nagyszerű emberekből áll, míg a másik csoport tagjai mind alávalók, ellenségek… Pillanatok alatt elszabadul a pokol…Beszélgetés arról, hogy mennyire könnyű manipulálni, és egymás ellen uszítani embereket.
Az erőszak létformái – Beszélgetés napjaink fenyegető társadalmi jelenségeiről, azok történelmi-társadalmi gyökereiről, Salamon András „Meséld el gyermekeidnek…!”című filmje alapján.
Közösség és csoportnyomás – Filmnézés és beszélgetés a zárt közösség, az uniformizálódás és a manipuláció veszélyeiről, a Hullám című film kapcsán.
– Szemtanúk mesélnek (90’)
Találkozás és beszélgetés szemtanúkkal, koncentrációs tábort, munkaszolgálatot túlélő emberekkel, akik fontos missziójuknak tartják, hogy személyes tapasztalataikról és sorsukról beszéljenek a fiataloknak. Személyes interjúk, emlékezések a vészkorszakról.
– Városi tanulmányi séták (120’)
Séta a hajdani zsidónegyedben èKörbejárjuk a holokauszt előtti, budapesti zsidó élet fontosabb helyszíneit. Megtekintjük a pesti Nagy Gettó ma is látható emlékeit.
Séta az embermentők nyomában èA hajdani nemzetközi gettó területén meglátogatjuk azoknak a személyeknek az emléktábláit, akik életük kockáztatásával segítették az üldözött zsidóságot a holokauszt idején.
Raoul Wallenberg emlékséta èUtunk során érintjük azokat a fontosabb helyszíneket, amelyek a legendás svéd embermentő budapesti tevékenységéhez köthetőek.
Carl Lutz emlékséta èMeglátogatjuk azokat a helyszíneket, amelyek a védleveleket „feltaláló” svájci diplomata működéséhez kapcsolódnak. A program részét képezi a legendás Üvegház és az ott az embermentők emlékének berendezett emlékszoba meglátogatása is.
-
Iskolákba is kihelyezhető programok:
– Rendhagyó történelem/irodalom/osztályfőnöki óra (90’)
– Tolerancia foglalkozások – filmmel és interaktív játékokkal (60/90’)
– Auschwitz Album vándorkiállítás (2-3 hét)
Az Auschwitz Album egyedülálló archív fotói a Kárpátaljáról Auschwitz-Birkenau-ba érkező magyar zsidó transzportokat örökítik meg. A vándorkiállítás az Auschwitz Album képeiből nyújtott válogatás mellett, a tárlatot befogadó település egykori zsidó közösségének sorsáról tanúskodó dokumentumokat, fotókat tartalmaz. A hét téma köré csoportosított huszonnyolc kép, valamint a holokauszt történetének helyi vonatkozásait, a szűkebb pátriát ért veszteség társadalmi, erkölcsi és kulturális következményeit dokumentáló anyag a vidéki zsidóság elhurcoltatásának kíván emléket állítani. Munkatársaink – a kiállításhoz kapcsolódóan – diák tárlatvezetőket képeznek. Az egy napos tanfolyam során helyi diákokat készítünk fel arra, hogy az ünnepélyes megnyitót követően kortársaikat illetve felnőtt látogatókat vezessenek végig a tárlaton.
Honlapunkon bővebben olvashat magáról a kiállításról és az eddigi bemutatókról >>
– Falak, jelek, sorsok vándorkiállítás (2-3 hét)
A Falak, jelek, sorsok címet viselő vándorkiállítás bemutatja azt a drámai közel két hónapot, amely Magyarország 1944. március 19.-i német megszállását követte. Megrajzolja a magyarországi zsidóság sorsát a megszállástól a tömeges deportálások kezdetéig. Szó esik benne arról, hogy az alig több mint száz fős SS különleges alakulat tanácsai alapján a magyar kormány, közigazgatás, katonai és csendőri vezetés hogyan hajtotta végre a zsidónak minősített magyar állampolgárok teljes kirekesztését, kirablását. Munkatársaink – a kiállításhoz kapcsolódóan – diák tárlatvezetőket képeznek. Az egy napos tanfolyam során helyi diákokat készítünk fel arra, hogy az ünnepélyes megnyitót követően kortársaikat illetve felnőtt látogatókat vezessenek végig a tárlaton.
Honlapunkon bővebben olvashat magáról a kiállításról és az eddigi bemutatókról >>
-
Térítéses programok szomszéd intézményekkel:
– Unikális történelem (2 x 120’)
A közeli Zwack Múzeum és Látogatóközpont és a Holokauszt Emlékközpont közös programjában a magyarországi holokauszt általános történetének megismerése mellett egy unikális család, a Zwack dinasztia 200 éves, regénybe illő történetével ismerkedhetnek meg a látogatók. Eközben betekintést kapnak a tanulók több korszak ipar- és kultúrtörténetébe, a hungarikumként ismert, gyógynövényekből készült ital, az Unicum készítésének titkaiba. Közös diákjegy ára: 1000 Ft
– Molnár Ferenc nyomában (2 x 120’)
A XX. századi történelem érdekes kapcsolódási pontjaira mutat rá ez a különleges program. A Holokauszt Emlékközponttól sétányi távolságra található Budapest botanikus kertje, a Fűvészkert, melyet a diákok Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből ismerhetnek. A kert gyönyörű fái és virágai között sétálva keresik meg a regény helyszíneit, de megtudhatják azt is, hogy a második világháború milyen pusztulást jelentett az Üvegház és számos növényritkaság számára.
Diákjegyek: Emlékközpont 100 Ft/fő, a Fűvészkert 400 Ft/fő
Kedvezmények, ajándékcsomag:
– Alábbi ajánlatainkból múzeumpedagógusaink az igényeknek megfelelően térítésmentesen fél vagy egész napos programot, iskolai kirándulást, témanapot is összeállítanak az iskolák részére.
– A MÁV díjmentes utazást biztosít a Holokauszt Emlékközpontba látogató diákcsoportok (minimum 10 fő) és kísérőik (minden 10 tanuló után 1 fő kísérő) számára. A kedvezmény igénybevételéhez előzetes bejelentkezés szükséges. (Megjegyzés: a MÁV csak hétköznapokon és egy héttel előbbi jegyvásárlás esetén biztosítja az ingyenes utazást.) További részletek, űrlapok az ingyenes utazáshoz itt>> olvashatók.
– A hozzánk látogató tanároknak oktatási dvd-t, történelmi térképet, ingyenes munkatankönyvet tartalmazó oktatási csomagot állítottunk össze.
– Honlapunkról a pedagógusok szakmai munkájukhoz oktatási segédleteket>> tölthetnek le illetve virtuális kiállítást>> érhetnek el.
Elérhetőségünk: Holokauszt Emlékközpont
1094 Budapest, Páva u. 39. | Tel: +36 1 455-3333 | Fax: +36 1 455-3399 | E-mail: info@hdke.hu
Jelentkezés és további információ:
Pécsi Tibor oktatási programok vezetője
Mobil: (+36) 30 627 3613 E-mail: pecsi.tibor@hdke.hu