A Holokauszt Emlékközpont 2014. január 27-én, a Nemzetközi Holokauszt Emléknapon Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést, megemlékezést szervezett, új kamara kiállításokkal és rendkívüli hétfői nyitva tartással fogadta a látogatókat.
A rendezvényen Botos János, a HDKE igazgatóhelyettesének köszöntőjét követően Haraszti György, a HDKE kuratórimának elnöke felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök emléknapi üzenetét. A miniszterelnök levelében így fogalmazott: a 70. évfordulós eseménysorozatnak célja “a múltunkkal való szembenézés, megértés és megbékélés. Emlékezés és emlékezet nélkül ugyanis nem létezhet sem család, sem közösség, sem nemzet”.
Nyitóbeszédében Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta. Soha sehol sem szabad egyetlen lépést sem engedni az emberi szabadságjogokból, az emberek egyenlőségéből és a jogvédelemből. Az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján rendezett eseményen az államtitkár tragédiának nevezte, hogy “magyarok lőttek magyarokra”, ami “nem fogható fel józan ésszel”. A holokauszt emléknapja nemcsak a zsidóság ügye, hanem a teljes magyarság emléknapja is, mert a haláltáborok, ahová magyar honfitársaink százezrei kerültek, a magyar történelem részét képezik – állapította meg.
Rétvári Bence beszédét követően Gulyás Márton színházi rendező, a Krétakör ügyvezetője – a szervezők engedélye nélkül – a színpadhoz lépve a Szabadság térre tervezett emlékműről kérdezte az államtitkárt. A hozzászólást és az erre adott választ a jelenlévők megosztott véleménynyilvánítása kísérte.
A megemlékezésen Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár emléknapi üzenetének felolvasását követően Jávori Ferenc zenei kompozícióját hallgathatta meg a közönség, majd Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülés kezdődött, melynek levezető elnökei Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója és Pók Attila, az MTA BTK TTI igazgatóhelyettese voltak. A konferencia előadói más-más aspektusból közelítették meg a tömeges deportálásokat megelőző időszak Magyarországát. A zsidóságról Haraszti György, a HDKE kuratóriumának elnöke, a romák helyzetéről Kállai Ernő, a MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos kutatója, a katolikus egyházról Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, a Magyar Királyi Honvédségről Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka tartott előadást. Az emléknapon Csorba László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója a Holló Imre grafikáit bemutató emlékkiállítást, Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója az Egyházi embermentőkről készült tárlatott nyitotta meg.
Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke mutatta be a közönségnek Molnár Ferenc Caramelt és a Jelenések című dalt, amit az énekes-zeneszerző a holokauszt emlékére alkotott.
Az emléknapi program a Páva utcában az Áldozatok Emlékfalánál főhajtással és gyertyagyújtással zárult, ahol imát mondott Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.
Az eseményen megjelent mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök, Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára, Gáncs Péter evangélikus elnök-püspök, Kozma Imre atya, a Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Harrach Péter a KDNP frakcióvezetője, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Réthelyi Miklós volt kulturális miniszter, Schmitt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, több budapesti kerület polgármestere és a diplomáciai testületek vezetői, köztük Ilan Mor izraeli nagykövet.
Az esti tiszteletadáson az Áldozatok Emlékfalánál mécsest gyújtott többek között Martonyi János külügyminiszter, Mádl Dalma, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök özvegye, Haszonicsné dr. Ádám Mária, a Köztársasági Elnöki Hivatal főigazgatója.