Szenes Hannáról és bátor ejtőernyős társairól emlékezik meg a Holokauszt Emlékközpont nemrégiben megnyílt, „Hősként helytállni – a SOE különleges ejtőernyősei” címet viselő kiállítása.

A tárlat bemutatja azokat a Palesztinában toborzott zsidó fiatalokat, akik a brit hadsereg kötelékében vállalták, hogy harcba szállnak a hitleri Harmadik Birodalom és csatlósai ellen. Az európai zsidóság megsegítésének eszméje vezérelte döntésüket, amikor beléptek a brit Különleges Akciók Szervezetébe (Special Operation Executive), amelynek tagjaiként ejtőernyős és rádiós kiképzést kaptak, majd főként Közép–Európa országaiban kerültek bevetésre 1944 tavaszán.

Megnyitó beszédében prof. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója felhívta a figyelmet azokra a tényezőkre, amelyek miatt még ma is keveset tudunk a zsidóság, elsősorban a cionisták, vészkorszak idején kifejtett aktív ellenállásáról. Ehhez hozzájárult a cionista szervezetek felaprózottsága és eltérő ideológiai alapon történő megszervezettsége és a magyarországi zsidó közösség hivatalos vezetői által kifejezett bizalmatlanság is. A legfőbb ok azonban a háború után kialakult totalitárius diktatúrában keresendő, amely, mint a társadalmi önszerveződés minden más formáját, így a nácizmussal szembeni ellenállás eszméjét is teljes mértékben kisajátította az „ideológiailag megfelelő” csoportok számára. Mondani sem kell, hogy a cionista aktivisták nem tartoztak ebbe a körbe.

Közvetlenül a háború után még jelentek meg olyan tanulmányok, amelyek nyíltan írtak a cionisták ellenállásáról és embermentő tevékenységéről. Prof. Szita idézett és 1946-ban, címmel megjelent művéből, amelyben a szerzők a budapesti gettó felszabadulásának első évfordulójára, a vészkorszak alatt általuk megéltekből is építkezve foglalták össze az európai cionista mozgalom létének, küzdelmeinek rövid históriáját.

A diktatúra kialakulása és a túlélők kivándorlása következtében azonban a hetvenes évekre ez az ellenállás gyakorlatilag feledésbe merült. A rendszerváltozás utáni évekre kellett várni ahhoz, hogy a magyar állam elismerje az ellenálók hősiességét. Az egykori ellenálók közül 1998 februárjában hatan, 2002 májusban pedig további negyvenketten részesültek    

Susán Eszter, a Magyarországi Cionista Szövetség ügyvezető igazgatója a Szövetség elnökének, Kardi Juditnak szavait tolmácsolva kihangsúlyozta, hogy a történelmi tragédiára való folyamatos emlékezésnek nem szabad kimerülnie a gyászban, és a zsidó nép áldozati szerepének hangsúlyozásában. Éppolyan fontos, hogy büszkén emlékezzünk meg hőseinkről, például a többszáz bátor cionista fiatalról, akik a Soá alatt Budapesten elkötelezetten, az életveszélyt is vállalva, emberéleteket mentettek.

Üdvözlő beszédében Tomaš Lang kutató, az érsekújvári zsidó közösség elnöke ismertette a bátor ejtőernyősök Szlovákiába küldött csoportjának történetét, különösen a Budapesten született Reisz István – „Rafi” életútját.

A magyarországi Cionista Szövetség elnöke, Dr. Kardi Judit levélben köszöntötte a megnyitó résztvevőit, amelyet a Szövetség ügyvezető igazgatója, Susán Eszter tolmácsolt.

Szenes Hanna versei megzenésített változatának előadásával Masa Tamás és Masa Anita járultak hozzá a rendezvényhez.