Az isteni kinyilatkoztatást és a vallási hagyományokat egy változó, sokfélévé váló világban zsidómértékké tevő közösséget 19. század végi, 20. századi életvilágát vizsgálja a kutatás, amely egyúttal több kiállítás és projekt alapkutatásának részt képezi.
A magyarországi roma kutatás Horthy-korszakra fókuszáló szegmense nem mondható túl jelentősnek.
A háború után sok zsidó csalódottságában, vagy mert nem bízott az új rendszerben, az emigráció mellett döntött.
A kutatás során az a kérdés kerül megvizsgálásra, hogy a magyar zsidó közösség a háborút követő időszakban miként értelmezte a holokauszt alatti cionista fegyveres ellenállást és mentéseket.
A téma elsődleges forrásai a tisztek, keretlegények népbírósági perei.
Az 1945 utáni társadalmi-, gazdasági változások az egész magyar társadalmat felforgatták.
A Holokauszt társadalmi súlya a lokális hatásokon keresztül érthető meg és érezhető át.
Az alapkutatás a Hitközség, illetve az Alapítvány kezdeményezésére közös együttműködésben várostörténeti-, szociológiai- és antropológiai megközelítésben tárja fel a 20. századi Pest társadalmi és közigazgatási határterületen fekvő templomkörzetének sajátos világát.
2020 márciusától Ferenc pápa kutathatóvá tette a szentszéki levéltárakban a XII. Pius pápasága idején (1939-1958) keletkezett iratokat.
A kutatás azt vizsgálja, hogy az 1944-ben, a román-magyar határon történő illegális határátlépések milyen mentési és menekülési kilátásokkal bírtak.