A 19. század végén az orosz titkosrendőrség megbízásából készült antiszemita hamisítvány. Fő célja annak „bizonyítása”, hogy a zsidók a világuralom megszerzése érdekében összeesküvést szőnek. A 20. században számos fajvédő, zsidóellenes mozgalom, köztük a nácik is ideológiájuk szolgálatába állították a „jegyzőkönyveket”.
Budapesten, a XIV. Columbus utca 46-ban a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt álló táborban gyűjtötték össze a Kasztner-vonat utasait.
Gróf Bethlen István miniszterelnök (1921–1931) nevéhez fűződő politikai, gazdasági stabilizációs folyamat a trianoni Magyarországon, amelyet a nagy gazdasági világválság tört meg.
A német és olasz diplomácia által hozott határozatok Magyarország és a szomszédos államok közötti területi vitákban, amelyek értelmében 1938. november 2-án (első bécsi döntés) Magyarország visszakapta Csehszlovákiától a Felvidék déli sávját és Kárpátalja egy részét, majd 1940. augusztus 30-án (második bécsi döntés) Romániától Észak-Erdélyt.
Az első világháborút követő években, az 1918–1919-es baloldali forradalmak hatására megszervezett, a II. világháború végéig működő szélsőjobboldali félkatonai szervezetek. Közös vonásaik a fajvédő, antiszemita ideológia, az antikommunizmus és az antiliberalizmus. Lásd még EX, ÉME, MOVE, Turul Szövetség
Kereskedők és iparosok által 1919-ben alapított társadalmi egyesület. Tagjai közé csak keresztény felekezetű tagokat vettek fel. A zsidó kereskedő és iparosréteg gazdasági ellehetetlenítésében komoly szerepet játszott. 1945-ben feloszlatták.
Olyan zsidó elnevezése a második világháború alatt Magyarországon, akinek házastársa (nem zsidó származású) keresztény volt.
Az ún. nürnbergi törvények (a birodalmi polgárságról 1935 szeptemberében hozott törvény és kiegészítő rendeletei), amelyek megfosztották Németország „nem árja”, azaz zsidó lakóit állampolgári és egyén jogaik jelentős részétől.
Valamely kisebbség vagy egyes tagjainak fokozatos beolvadása a befogadó társadalomba, ami az eredeti anyanyelv, kultúra és vallás feladásával jár együtt.