Geheime Staatspolizei (titkos államrendőrség), a hitleri Németország titkosrendőrsége.

A középkori városokban kizárólag zsidók által lakott, elzárt lakónegyed. A II. világháború idején így nevezték a zsidók részére városokon belül vagy azok szomszédságában kijelölt kényszerlakóhelyeket. A szó napjainkban zömmel hátrányos helyzetű kisebbségek által lakott városnegyed értelemben is használatos. Lásd még gettók Budapesten

Az ún. „nagy” vagy pesti gettót Budapesten 1944 novemberében létesítették a Dohány utca környékén. Előtte, június 16-i kezdettel sárga csillaggal megjelölt, ún. csillagos házakban zsúfolták össze a budapesti zsidókat. A csillagos házak nagy része Pesten volt. A Szent István park–Pozsonyi út környéki házakban megszervezett ún. „nemzetközi gettó” házait „védett házaknak” is nevezték. Ide a különböző semleges

Etelközi Szövetség. Gömbös Gyula katonatiszt által 1919 novemberében alapított bajtársi egyesület. Titkos tagjai számos egyéb ellenforradalmi szervezetbe beépültek, és befolyással rendelkeztek a II. világháború végéig.

A 19. századi szociáldarwinizmusban és politikai antiszemitizmusban gyökerező szélsőjobboldali eszmerendszer. A fajelmélet hívei (fajvédők) szerint küzdelem folyik a túlélésért pusztító és alkotó fajok (népcsoportok) között. A fő ellenséget a zsidóságban látták, akik ellen nézetük szerint minden eszközzel küzdeni kell. A magyarországi fajvédők 1918 és 1921 között számos bajtársi egyesületet hoztak létre. Közvetlen politikai befolyásuk a

lásd fajvédelem, fajelmélet

Az első világháború után kialakult szélsőjobboldali eszmerendszer, nevét az ókori római törvénykezést szimbolizáló vesszőnyalábról (fasces) kapta. Lényege a polgári demokrácia és a parlamentarizmus elutasítása, helyette államközpontú, egypárti és felülről irányított egységekre (hivatásrendek, korporációk) épülő berendezkedés, erős kezű és teljhatalmú vezér irányítása (diktatúra) alatt. A két világháború közötti Európa számos országában jöttek létre fasiszta típusú rendszerek,

A Horthy Miklós vezette Nemzeti Hadsereg tiszti különítményei által 1919 augusztusa és 1921 decembere között végrehajtott megtorló akciók és pogromok gyűjtőneve, amelyeknek több mint ezer, baloldali (vagy annak tartott) és zsidó személy esett áldozatul.

A 20. századi magyar történelemben elsősorban a német megszállás és a nyilas uralom végét, a magyarországi harcok 1945-ös befejeződését értjük alatta.

lásd DEGOB