Latin szó, jelentése ’befogadás’. Az 1895. évi XLII. törvénycikk (recepciós törvény) a történelmi keresztény egyházakéval azonos jogokat biztosított az izraelita felekezet számára.

A romani nyelvű kifejezés jelentése: ’elpusztítás’, ’elnyeletés’. A náci Harmadik Birodalom és szövetségesei által romák (cigányok) és szintik ellen végrehajtott tömeggyilkos akciók a II. világháború alatt (roma holokauszt).

Orosz szó, eredeti jelentése ’pusztítás’: spontán, szervezetlen, de gyakran tudatosan gerjesztett, államilag támogatott erőszakos akció a társadalom egyes csoportjai (elsősorban a zsidóság) sérelmére.

lásd Pharrajimos

A Nyilaskeresztes Párt fegyveres alakulatai. A pártszolgálatosok voltak az 1944. októberi nyilas hatalomátvételt követően Budapesten a zsidók, katonaszökevények és más civilek elleni megtorló intézkedések fő végrehajtói. Egységes egyenruhát nem viseltek, hovatartozásukat az árpádsávos, nyilaskeresztes karszalaggal jelölték. Gyakran felsőbb parancs nélkül is cselekedtek, kirabolták és meggyilkolták áldozataikat. Kivégzéseiknek legalább nyolcezer budapesti zsidó esett áldozatul.

A II. világháború utáni Magyarországon 1945 és 1949 között elsősorban a háborús és népellenes bűncselekményekben, valamint a népi demokrácia elleni bűncselekményekben ítélkező koalíciós párt-bíróságok elnevezése. A népbírákat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok és az Országos Szakszervezeti Tanács delegálta. A tanácsvezető bíró hivatásos bíró volt. Fellebbviteli fórumuk a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) volt, amelynek

A 19. században megindult, nacionalista kulturális mozgalom, amelynek nyomán 1815 és 1944 között mintegy 350 000 nem magyar családnévvel rendelkező ember, köztük sok zsidó változtatott nevet, részben önszántából, részben politikai nyomás hatására.

Népbíróságok Országos Tanácsa lásd népbíróságok

Latin szó, jelentése ’zárt szám’: izraelita vallású diákok egyetemi felvételét korlátozó törvény Magyarországon (1920. évi XXV. tc.).

lásd árjatörvény