Latin szó, jelentése ’befogadás’. Az 1895. évi XLII. törvénycikk (recepciós törvény) a történelmi keresztény egyházakéval azonos jogokat biztosított az izraelita felekezet számára.

A romani nyelvű kifejezés jelentése: ’elpusztítás’, ’elnyeletés’. A náci Harmadik Birodalom és szövetségesei által romák (cigányok) és szintik ellen végrehajtott tömeggyilkos akciók a II. világháború alatt (roma holokauszt).

Orosz szó, eredeti jelentése ’pusztítás’: spontán, szervezetlen, de gyakran tudatosan gerjesztett, államilag támogatott erőszakos akció a társadalom egyes csoportjai (elsősorban a zsidóság) sérelmére.

lásd Pharrajimos

A Nyilaskeresztes Párt fegyveres alakulatai. A pártszolgálatosok voltak az 1944. októberi nyilas hatalomátvételt követően Budapesten a zsidók, katonaszökevények és más civilek elleni megtorló intézkedések fő végrehajtói. Egységes egyenruhát nem viseltek, hovatartozásukat az árpádsávos, nyilaskeresztes karszalaggal jelölték. Gyakran felsőbb parancs nélkül is cselekedtek, kirabolták és meggyilkolták áldozataikat. Kivégzéseiknek legalább nyolcezer budapesti zsidó esett áldozatul.

lásd árjatörvény

Szálasi Ferenc (1897–1946) szélsőjobboldali, nacionalista és irredenta, antikommunista, antiszemita pártjának egyik jelképe volt a nyilaskereszt, pártjának neve pedig hatalomra kerülésekor (1944. október 15–16.) Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom volt. Szálasi híveit, követőit nevezik ezért röviden nyilasoknak is.

A nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborként funkcionált; a deportálás, illetve a Német Birodalom felé gyalogosan induló halálmenetek egyik utolsó magyarországi állomása volt.

A hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodó, a modernizációs törekvéseket elutasító vallási irányzat a zsidóságon belül.

lásd nemzetiszocializmus