A lengyel menekültek segélyezésére létrejött magyar társadalmi szervezetek közül a legfontosabb az 1939. szeptember 21-én alakult Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság (Węgiersko-Polski Komitet Opicki nad Uchodżcami) volt, amelynek irodája Budapesten működött (II. Fő utca 11). Létrehozásának kezdeményezője és első elnöke gróf Széchenyi Károly, a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke volt. A Bizottság vezetőségében neves családok képviseltették magukat.

Egy ország vagy terület elfoglalása ellenséges állam katonái által. A 20. századi magyar történelemben a két legfontosabb ilyen esemény a német (1944. március 19.-1945 április) és a szovjet (1945-1991) megszállás.

A Magyarországra érkező idegen állampolgárságú, hontalannak minősített személyeket ellenőrző, 1930-ban létrehozott állami hivatal. 1941 nyarán a KEOKH egyik kezdeményezője és végrehajtója volt közel 18 000 menekült és magyar állampolgárságú zsidó megszállt szovjet területre (Kamenyec-Podolszkijba) történő deportálásának, ahol a németek és ukrán cinkosaik többségüket 1941. augusztus 27–28-án legyilkolták.

Honvédelmi előképzést, testi és ideológiai nevelést szolgáló intézmény a Horthy-korszakban. 1921-től minden 12. életévét betöltött fiú 21 éves koráig, illetve amíg katonai szolgálatra be nem vonult, leventeköteles volt.

1944 őszén-telén a nyilasok Kisegítő Karhatalmi Alakulatokat, ún. KISKA egységeket szerveztek (Kisegítő Honvéd Karhatalmi Zászlóalj).

A Középfokú Iskolák Sportköreinek Országos Központja fenntartásában működött sportpálya a főváros XIV. kerületében, Zuglóban, a Mexikói út–Erzsébet királyné útja–Columbus utca által határolt területen. Egy alkalommal, 1944. október 23-án gyűjtőtáborként funkcionált, ahol rengeteg embert zsúfoltak össze szörnyű körülmények között.

lásd vallásváltoztatás

lásd alija

Megszálló ellenséges hatalommal való együttműködés kollaboráns személyek, csoport vagy kormányzat által.

1938. november 9–10-én Németországban lezajlott országos pogrom, amelynek során zsinagógák százait gyújtották fel, zsidók tulajdonában lévő üzletek kirakatait törték be és rabolták ki. A pogromot Joseph Goebbels propagandaminiszter és Reinhard Heydrich SS-vezető szervezte, Hitler jóváhagyásával.