A 19. században megindult, nacionalista kulturális mozgalom, amelynek nyomán 1815 és 1944 között mintegy 350 000 nem magyar családnévvel rendelkező ember, köztük sok zsidó változtatott nevet, részben önszántából, részben politikai nyomás hatására.

Népbíróságok Országos Tanácsa lásd népbíróságok

Latin szó, jelentése ’zárt szám’: izraelita vallású diákok egyetemi felvételét korlátozó törvény Magyarországon (1920. évi XXV. tc.).

lásd árjatörvény

Szálasi Ferenc (1897–1946) szélsőjobboldali, nacionalista és irredenta, antikommunista, antiszemita pártjának egyik jelképe volt a nyilaskereszt, pártjának neve pedig hatalomra kerülésekor (1944. október 15–16.) Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom volt. Szálasi híveit, követőit nevezik ezért röviden nyilasoknak is.

A nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborként funkcionált; a deportálás, illetve a Német Birodalom felé gyalogosan induló halálmenetek egyik utolsó magyarországi állomása volt.

A hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodó, a modernizációs törekvéseket elutasító vallási irányzat a zsidóságon belül.

Magyar Országos Véderő Egyesület. A Horthy-korszak legnagyobb bajtársi egyesülete, szélsőjobboldali, antiszemita tömegszervezet. 1918. november 30-án alakították leszerelő tisztek. Az alapító tagok között volt Gömbös Gyula és Zsilinszky Endre is. A szervezet 1919. január 19-én megtartott gyűlésén Gömböst a szervezet elnökévé választották. Ezt követően erőteljes jobbratolódás figyelhető meg a MOVE irányvonalában.

Zsidók és más, politikailag megbízhatatlannak minősített csoportok fegyvertelen katonai szolgálata Magyarországon 1939 és 1945 között. A munkaszolgálatosok (musz-osok) nehéz és veszélyes fizikai munkát végeztek (építkezések, aknaszedés, sáncásás stb.). A keleti fronton, a bori rézbányában, Erdélyben és a trianoni Magyarország területén, valamint az Alpokalján és a halálmenetekben mintegy 50-70 000 ember pusztult el az embertelen munkakörülmények

lásd nemzetiszocializmus