lásd nemzetiszocializmus

Szélsőjobboldali politikai ideológia, gondolkodásmód és politikai rendszer. A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt (NSDAP) vezetője, Adolf Hitler alakította ki az 1920-as években korábbi teoretikusok elképzelései nyomán. Lényege az árja faj felsőbbrendűségét hirdető fajelmélet és a nemzetiszocialisták (nácik) szerint világuralomra törő zsidóság elleni harc. 1941-től kezdve az európai kontinensen élő zsidók teljes elpusztítására törekedett. A német nemzetiszocializmus a

lásd gettók Budapesten

A magyarországi zsidó hitfelekezet azon ága, amely az 1868–1869-es izraelita egyetemes kongresszust követően a vallási előírásokat liberális, szekularizált szellemben megújította.

A II. világháború utáni Magyarországon 1945 és 1949 között elsősorban a háborús és népellenes bűncselekményekben, valamint a népi demokrácia elleni bűncselekményekben ítélkező koalíciós párt-bíróságok elnevezése. A népbírákat a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok és az Országos Szakszervezeti Tanács delegálta. A tanácsvezető bíró hivatásos bíró volt. Fellebbviteli fórumuk a Népbíróságok Országos Tanácsa (NOT) volt, amelynek

A 19. században megindult, nacionalista kulturális mozgalom, amelynek nyomán 1815 és 1944 között mintegy 350 000 nem magyar családnévvel rendelkező ember, köztük sok zsidó változtatott nevet, részben önszántából, részben politikai nyomás hatására.

Népbíróságok Országos Tanácsa lásd népbíróságok

Magyar Országos Véderő Egyesület. A Horthy-korszak legnagyobb bajtársi egyesülete, szélsőjobboldali, antiszemita tömegszervezet. 1918. november 30-án alakították leszerelő tisztek. Az alapító tagok között volt Gömbös Gyula és Zsilinszky Endre is. A szervezet 1919. január 19-én megtartott gyűlésén Gömböst a szervezet elnökévé választották. Ezt követően erőteljes jobbratolódás figyelhető meg a MOVE irányvonalában.

Zsidók és más, politikailag megbízhatatlannak minősített csoportok fegyvertelen katonai szolgálata Magyarországon 1939 és 1945 között. A munkaszolgálatosok (musz-osok) nehéz és veszélyes fizikai munkát végeztek (építkezések, aknaszedés, sáncásás stb.). A keleti fronton, a bori rézbányában, Erdélyben és a trianoni Magyarország területén, valamint az Alpokalján és a halálmenetekben mintegy 50-70 000 ember pusztult el az embertelen munkakörülmények

lásd nemzetiszocializmus