Népbíróságok Országos Tanácsa lásd népbíróságok

Latin szó, jelentése ’zárt szám’: izraelita vallású diákok egyetemi felvételét korlátozó törvény Magyarországon (1920. évi XXV. tc.).

lásd árjatörvény

Szálasi Ferenc (1897–1946) szélsőjobboldali, nacionalista és irredenta, antikommunista, antiszemita pártjának egyik jelképe volt a nyilaskereszt, pártjának neve pedig hatalomra kerülésekor (1944. október 15–16.) Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom volt. Szálasi híveit, követőit nevezik ezért röviden nyilasoknak is.

A nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborként funkcionált; a deportálás, illetve a Német Birodalom felé gyalogosan induló halálmenetek egyik utolsó magyarországi állomása volt.

A hagyományokhoz erőteljesen ragaszkodó, a modernizációs törekvéseket elutasító vallási irányzat a zsidóságon belül.

lásd nemzetiszocializmus

Magyar Országos Véderő Egyesület. A Horthy-korszak legnagyobb bajtársi egyesülete, szélsőjobboldali, antiszemita tömegszervezet. 1918. november 30-án alakították leszerelő tisztek. Az alapító tagok között volt Gömbös Gyula és Zsilinszky Endre is. A szervezet 1919. január 19-én megtartott gyűlésén Gömböst a szervezet elnökévé választották. Ezt követően erőteljes jobbratolódás figyelhető meg a MOVE irányvonalában.

Zsidók és más, politikailag megbízhatatlannak minősített csoportok fegyvertelen katonai szolgálata Magyarországon 1939 és 1945 között. A munkaszolgálatosok (musz-osok) nehéz és veszélyes fizikai munkát végeztek (építkezések, aknaszedés, sáncásás stb.). A keleti fronton, a bori rézbányában, Erdélyben és a trianoni Magyarország területén, valamint az Alpokalján és a halálmenetekben mintegy 50-70 000 ember pusztult el az embertelen munkakörülmények

lásd nemzetiszocializmus