Eltérő vallású vagy felekezetű emberek között kötött házasság, lásd még árja-párja.

Héber szó, jelentése ’kirándulás’; Magyarország német megszállása után a cionista ellenállók zsidók százait mentették/szöktették át a magyar–román és a magyar–szlovák határon, ennek az akciónak a fedőneve volt a tijul.

Más néven díszgój vagy „aladár”, a német Strohmann, ’szalmabábu’ szóból. Olyan nem zsidó személy, aki pénzért vagy más előnyökért vállalta, hogy formálisan átveszi a zsidótörvények miatt a gazdasági tevékenységből kizárt zsidók cégét vagy más vállalkozását, ezzel lehetővé téve, hogy a valódi tulajdonos továbbra is működhessen.

A Nemzetközi Vöröskereszt egyik legrégebbi nemzeti szervezete, 1865-ben jött létre. Jelentős szerepe volt 1944–1945-ben a magyarországi zsidómentési akciókban is. 1944. június 11-én Carl Ivan Danielsson budapesti svéd követ átiratot intézett a magyar kormányhoz, amelyben engedélyt kért, hogy a ~ beavatkozhasson a magyarországi zsidók ügyének rendezésébe. Az akciót dr. Valdemar Langlet, a ~ budapesti irodavezetője irányította,

Lásd  holokauszt

Schutzstaffel, Védosztag. Kezdetben Hitler testőrségét alkotta, majd fokozatosan elit jellegű párthadsereggé fejlődött. A második világháború alatt Heinrich Himmler birodalmi vezető (Reichsführer-SS) irányítása alatt álló SS (és fegyveres szárnya, a Waffen-SS) volt a holokauszt és más háborús bűnök egyik fő felelőse.

Az 1868–1869-es izraelita egyetemes kongresszust követően a magyarországi zsidóságnak az a csoportja, amely nem csatlakozott sem a kongresszusi határozatokat elfogadók (neológok), sem az azokat elutasítók (ortodoxok) irányzatához.

A náci törvények alapján zsidónak minősülő polgárok megjelölésére szolgáló jel Németországban és számos megszállt vagy szövetséges országban 1941 és 1945 között. Eredete a középkorban használt megkülönböztető jelekre megy vissza. Magyarországon 1944. április 5-étől írták elő minden hatévesnél idősebb zsidó számára, hogy ruhája mellrészére, a bal oldalra varrva 10×10 centiméteres kanárisárga csillagot viseljen.

Sicherheitsdienst, Biztonsági Szolgálat. Kezdetben az SS kötelékében, majd 1939-től a Birodalmi Biztonsági Főhivatal (RSHA) részeként működött. Fő feladatai a kémelhárítás, hírszerzés és a nácizmus politikai ellenzékének felszámolása volt. Kulcsszerepet kapott a zsidóellenes politikában és a tömeggyilkosságok megszervezésében.

Olyan ember, aki más embereket, népeket bőrszínük, és/vagy vallásuk alapján gyűlöl, hátrányosan megkülönböztet, jogaiktól, vagyonuktól való megfosztásukat, az országból való eltávolításukat, sőt akár tömeges legyilkolásukat kívánja, vagy követeli.