A Holokauszt Nemzetközi Emléknapja tiszteletére hétfőn, 2020. január 27-én a Holokauszt Emlékközpont kivételes nyitvatartási időben, ingyenes belépést biztosít minden kedves látogató számára. A jogfosztástól a népirtásig kiállítás reggel 9 órától délután 1 óráig, valamint délután 4 és 6 óra között látogatható.
Az Emléknap alkalmából 14 órakor kezdődő rendezvényünk részletes programja:
- Budapesti diákok meggyújtják az emlékezés gyertyáit
- Dr. Kovács Tamás, a Holokauszt Emlékközpont üdvözlő beszéde
- Az ENSZ főtitkára, António Guterres emléknapi üzenete
- Dr. Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériuma közigazgatási államtitkára emlékbeszéde
- Zeneszám – Farkas Róbert hegedűművész, a Budapest Bár zenekar vezetője
- A Budapestre akkreditált diplomáciai testület két tagjának emlékbeszéde
- „Holokauszt: megsemmisítés, felszabadulás, mentés” – az Orosz Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ és az Orosz Zsidó Kongresszus kiállításának megnyitója. A kiállítás magyar vonatkozású tablóit a Holokauszt Emlékközpont készítette.
- Zeneszám – Farkas Róbert hegedűművész, a Budapest Bár zenekar vezetője
- Mécsesgyújtás és az emlékezés kövei elhelyezése az Áldozatok Emlékfalánál. Kádist mond Radvánszki Péter Simon rabbi, a Páva utcai körzet rabbija.
Az ENSZ 2005. november 1-ei határozatában döntött arról, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját, január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánítja.
Auschwitz csak egyike volt a náci német birodalom által működtetett táboroknak, de joggal vált a kegyetlenség, embertelenség szimbólumává. A tábor gázkamrái és krematóriumai jelképezik a náci rasszista, embergyűlölő ideológia minden elvetemültségét. A három fő- és több, mint egy tucatnyi altáborban, ahol százezrek raboskodtak, a felszabadítók 1944. január 27-én csupán mintegy 7500 végletekig legyengült túlélőt találtak.
Magyarországon 2006 óta minden évben történnek megemlékezések január 27-én, melyek kiemelt helyszíne a 2002-ben alapított Holokauszt Emlékközpont. A megemlékezések minden esztendőben méltó módon, a legváltozatosabb forgatókönyvek szerint történnek, esetenként egyes kiemelt évfordulók figyelembevételével, tudományos konferencia, emlékkoncert megrendezésével, vagy jelentős ideiglenes kiállítás megnyitásával egybekötve. Így a 2020-as megemlékezés Auschwitz felszabadulása 75-ik évfordulója jegyében történik és kiemelt eseménye az Orosz Holokauszt Kutatási és Oktatási Központ és az Orosz Zsidó Kongresszus „Holokauszt: megsemmisítés, felszabadulás, mentés” című kiállításának megnyitója. Az ideiglenes tárlat áprilisig lesz látható az Emlékközpont zsinagógájában.
Az emléknapi program tradicionális eleme az ENSZ főtitkára üzenetének felolvasása vagy videóüzenetének bejátszása.
Az emléknapi rendezvény rendszeres közönsége, a közjogi méltóságok, állami szervek képviselői, a Magyarországra akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a zsidó szervezetek és közösségek tagjai, diákok és az érdeklődő magánszemélyeken túl a túlélők, sajnos egyre rohamosabban fogyatkozó csoportja.
Magyarország, illetve a magyar állam számára azért is fontos hely Auschwitz, s azért fontos nap a tábor felszabadulása, mert az 1944 tavaszán és nyarán a korabeli Magyarország területéről deportált mintegy 440-450000 magyar zsidó nagy részét az auschwitzi koncentrációs táborba küldtek, s a megérkezett, de elcsigázott és fáradt emberek mintegy 80 százalékát azonnal szelektálták, s a gázkamrában lelték halálukat. Érdemes megjegyezni, hogy az auschwitzi lágerkomplexumban elpusztított emberek számát 1,1-1,2 millióra teszik, vagyis a legóvatosabb becslés szerint is a megöltek harmada magyar volt. Így azt kell mondanunk, hogy Auschwitz a magyar történelem egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb temetője.