“Négy éves koromig a Ludovika mellett laktunk, azután költöztünk ide a szomszédos Tapolcsányi utcába, ott laktunk 19 éves koromig. Édesanyám ’41-ben meghalt, édesapámat megölték, csaknem egész családom Auschwitzban maradt, miközben én munkaszolgálatos voltam Erdélyben.” – Rózsa Pál professzorral 2011-ben talán utolsóként készíthetett interjút Urbán Beatrice. Második kerületi otthonában beszélgetett a mátrixelmélet nemzetközi hírű kutatójával. –

2014. január 15-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában Marc Chagall majdnem teljes életművének és Ámos Imre legjelentősebb alkotásainak, a háború és béke hatását bemutató közös kiállítása. Ámos Imre és Marc Chagall életművében egyaránt fontos szerepet játszik kelet-európai közös sorsuk: mindketten vidéki, szegény családból indultak, valamint gyermekkoruk, vallásuk, zsidó identitásuk.  Mindkettőjük művészete hiteles, mélyen a kelet-európai

Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem mindenkinek kötelessége – mondta Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, az idei Wallenberg-díjak átadásán.  Forrás: Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI)     A diplomata beszédében kiemelte: napjainkban több bátorságra és emberségre van szükség a társadalomban. A legnagyobb veszélyt nem a rossz szándékú

Október 3-án mutatták be a hazai mozik a „Hannah Arendt” című német-luxemburgi-francia filmdrámát. Hannah Arendtről, a 20. század egyik legnagyobb hatású német-zsidó filozófusáról, politikai teoretikusáról Margarethe von Trotta rendezett ragyogó életrajzi filmet, Barbara Sukowával a címszerepben. Arendt a The New Yorker magazinnak 1961-1963 között szemtanúként tudósított az ex-náci Adolf Eichmannt peréről, ennek során két vitatott,

Walter Heller munkaszolgálatost és több tucatnyi társát 1944. november 28-án mentette meg a deportálástól a Józsefvárosi pályaudvarra érkező Raoul Wallenberg. A svéd embermentő és munkatársa, Veres Tamás fotós a svéd védlevéllel rendelkező munkaszolgálatosokat a Szent István parkba kísérte, majd a már biztonságosabb körülmények között szabadon engedte. A történteket Somlyó György a Rámpa című regényében örökítette

A Közép-dunántúli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet lehetővé tette, hogy a baracskai börtönkápolna önkéntesei a Református Egyház  “72 óra kompromisszumok nélkül” programjához csatlakozva október utolsó hetében kitakarítsák az 1944-ben gazdátlanná vált kápolnásnyéki zsidótemetőt. Az önkéntes munka kapcsán az intézeti lelkipásztor az etnikai-vallási alapú kirekesztésről és annak negatív hatásairól beszélgetett a programban résztvevő fogvatartottakkal. Forrás: Infovilag.hu  

Szenes Anikó, avagy Hannah Senesh nevét az egész világon ismerik. Halálának évfordulóján, 2013. november 7-én, csütörtökön 18 órakor emléke előtti tiszteletadásként a MAZSIHISZ és a BZSH szervezésében vetítik Dénes Gábor Szenes Hannáról készített prortréfilmjét. Helyszín: Goldmark terem (Budapest VII., Wesselényi u. 7.) SZENES HANNÁRÓL: Szenes Hanna Szenes Anikóként született 1921. július 17-én. A fiatal lány