Az Európa Tanács 2012-ben svéd-magyar kezdeményezésre alapított Wallenberg díját első ízben Elmas Arus roma származású török filmrendezőnek ítélte oda a Wallenberg-díj kuratóriumi bizottsága. A díj átadására ünnepélyes keretek között, 2014. január 17-én (Wallenberg letartóztatásának évfordulóján) kerül sor Strassbourgban. A Raoul Wallenberg-díjat kétévenkénte, kiemelkedő humanitárius tevékenységet végző személynek vagy szervezetnek adják át. A kuratórium magyar tagja
A Holokauszt Emlékközpontba látogatott Dr. Vered Glickman, az Izraeli Kulturális Intézet igazgatója, akivel Dr. Botos János igazgatóhelyettes folytatott megbeszélést a két intézmény emlékévi együttműködésének lehetőségeiről.
„Minden közösség történelme, legyen az jelentős vagy szerény, híres vagy átlagos, megtalálható ebben a műben, rabbiival és kereskedőivel, bölcseivel és koldusaival, történeteikkel és álmaikkal. Minden, ami eltűnt a messzi lángokban és gigászi temetőkben megtalálható abban a mérhetetlen bánatban, amely uralta az akkori komor világot” – emelte ki Elie Wiesel Randolph L. Braham A magyarországi holokauszt
2014. január 15-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában Marc Chagall majdnem teljes életművének és Ámos Imre legjelentősebb alkotásainak, a háború és béke hatását bemutató közös kiállítása. Ámos Imre és Marc Chagall életművében egyaránt fontos szerepet játszik kelet-európai közös sorsuk: mindketten vidéki, szegény családból indultak, valamint gyermekkoruk, vallásuk, zsidó identitásuk. Mindkettőjük művészete hiteles, mélyen a kelet-európai
Az antiszemitizmus, a rasszizmus és az intolerancia elleni küzdelem mindenkinek kötelessége – mondta Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövet pénteken a budapesti Holokauszt Emlékközpontban, az idei Wallenberg-díjak átadásán. Forrás: Budapest, 2014. január 17., péntek (MTI) A diplomata beszédében kiemelte: napjainkban több bátorságra és emberségre van szükség a társadalomban. A legnagyobb veszélyt nem a rossz szándékú
A Holokauszt Emlékközpont logó és kisarculati pályázatára 36 pályamű érkezett. Az intézmény és a fenntartó alapítvány vezetőiből álló zsűri a felhívásban közzétett szempontrendszer alapján értékelte a beérkezett grafikai terveket. Általánosságban elmondható, hogy még az olykor magas szakmai színvonalú munkák sem tudták az intézmény profilját logóban és azok alkalmazásaiban kreatívan, hitelesen és kommunikatív módon megjeleníteni. Ennek
95 éves korában elhunyt Nelson Mandela, a Dél-afrikai Köztársaság első fekete elnöke, Nobel-békedíjas politikus, emberi jogi harcos, a faji megkülönböztetés elleni harc világszerte ismert alakja és jelképe. A dél-afrikai politikus és szabadságharcos 27 évet töltött börtönben az Afrikai Nemzeti Kongresszusban (ANC) végzett antirasszista tevékenysége miatt, majd 1990-ben engedték szabadon. 1993-ban Nobel-békedíjat kapott. 1994-től 1999-ig Dél-Afrika elnökévé
December elsején a Holokauszt Emlékközpontba látogatott Gideon Behar nagykövet, az Izraeli Külügyminisztérium antiszemitizmus elleni osztályának igazgatója. A magasrangú vendéget dr. Szita Szabolcs, intézményünk ügyvezető igazgatója fogadta. A találkozón szó esett a magyarországi holokauszt történetenének sajátosságairól, a 70. évforduló előkészületeiről. Gideon Behar nagykövet elismerően nyilatkozott az intézmény tevékenységéről és bátorította a holokauszt áldozatai emlékének megőrzésére tett
Október 3-án mutatták be a hazai mozik a „Hannah Arendt” című német-luxemburgi-francia filmdrámát. Hannah Arendtről, a 20. század egyik legnagyobb hatású német-zsidó filozófusáról, politikai teoretikusáról Margarethe von Trotta rendezett ragyogó életrajzi filmet, Barbara Sukowával a címszerepben. Arendt a The New Yorker magazinnak 1961-1963 között szemtanúként tudósított az ex-náci Adolf Eichmannt peréről, ennek során két vitatott,
Walter Heller munkaszolgálatost és több tucatnyi társát 1944. november 28-án mentette meg a deportálástól a Józsefvárosi pályaudvarra érkező Raoul Wallenberg. A svéd embermentő és munkatársa, Veres Tamás fotós a svéd védlevéllel rendelkező munkaszolgálatosokat a Szent István parkba kísérte, majd a már biztonságosabb körülmények között szabadon engedte. A történteket Somlyó György a Rámpa című regényében örökítette