Anne Frank – történelem a mának címmel nyílt kiállítás január 23-án Miskolcon, a Diósgyőri Gimnáziumban. A több mint harminc képpel és szöveggel ellátott tabló a zsidó származású Anne Frank életét és tragédiáját mutatja be, s egyúttal az előítéletekkel szembeni fellépésre figyelmezteti a kiállítás látogatóit. A kiállítás február 17-ig látogatható Miskolcon a Kiss tábornok utca 42-ben.
A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, a Soha többé Soá! Alapítvány, a Kisvárdai KALANIT Magyar Izraeli Társaság, Kisvárda Város Önkormányzata, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, közös rendezésében, nyílt meg február 9–én (csütörtökön) délután 16 órakor a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Dísztermében az Auschwitz Album Rólunk, nekünk, nélkülük című kiállítás. Auschwitz túlélő, Molnár
A nyilasok második világháborús civil áldozataira emlékezett több szervezet, párt, valamint magánszemélyek 2012. február 12-én, vasárnap Budapesten, a XIII. kerületi Duna-parti Mártír Emlékműnél. Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták – Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) elnöke az egybegyűlt két-háromszáz fős megemlékező csoport előtt arról beszélt, hogy a második világháborúba egy “szélsőjobbra hajló politika” sodorta Magyarországot.
Emléktáblát avattak a milánói San Siro stadionban az Internazionale labdarúgócsapatának egykori edzője, Weisz Árpád és családja tiszteletére. A neves edző 1944-ben Auschwitzban halt meg magyar feleségével és két gyermekével. Forrás: MTI/Nemzeti Sport A megemlékezésen, amelyet az Auschwitzban elhunyt magyar sportember tiszteletére szerveztek, részt vett Massimo Morattinak, az Internazionale elnökének felesége, Milly Moratti, valamint Claudio Ranieri,
Az auschwitz-birkenaui náci haláltábor felszabadításának 67. évfordulóján, 2012. január 27-én megemlékezést tartottak Európa több városában. Rövid összefoglalót olvashatnak a lengyel, német, britt és romániai eseményekről. Lengyelország Az Auschwitz-birkenauban rendezett szertartáson a hivatalos vendégek közt több mint 30 volt auschwitzi fogoly is részt vett. A megemlékezés közben arról értesültek, hogy a 91 éves Kazimierz Smolen,
Január 27-én elhunyt Kazimierz Smoleń, egykori auschwitzi fogoly, társalapítója és hosszú ideig igazgatója az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumnak. 91 évesen, éppen a koncentrációs tábor felszabadulásának 67. évfordulóján érte a halál. Kazimierz Smolen 1920 április 19-én született Chorzówban. 1940. július 6-án – lengyel fogolytársai társaságában – az egyik első szállítmánnyal érkezett az auschwitzi koncentrációs táborba. A tábor
Január 17-én a Nemzeti Múzeumban, a Wallenberg év ünnepélyes megnyitóján adták át a Wallenberg-díjat, valamint a Centenáriumi Wallenberg-díjat is. E kitüntetésben hazánkban azok részesülhetnek, akik a hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. Az idei díjazottak: Dani Eszter református lelkipásztor, Novák Ilona, az Élet Menete vagonkiállítás létrehozója, Pócsiné Sivák Erzsébet óvónő és Hidvégardó
Ervin Gábor (1912-1944) a neotomizmus képviselője volt, filozófiai tevékenysége papi munkájával együtt bontakozott ki. Születésének századik évfordulójának alkalmából (január 24-én született), január 27-én, ami egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja is, az ELTE bölcsészkarán rendeztek konferenciát életművéről. Forrás: Szilvay Gergely/Magyar Kurír A konfereciának vendége volt Fischer János, a Richter-Gedeon Rt. kutatási osztályának vezetője, aki Ervin
Az Auschwitz Album vándorkiállítás ünnepélyes megnyitójára 2011. február 27-én, vasárnap 16.00 órai kezdettel kerül sor Sopronban, a Liszt Ferenc Konferencia és Művelődési Központban. A megnyitó várható programja: Köszöntőt mond: Dr. Fodor Tamás, Sopron Megyei Jogú Város Polgármestere Sándor Péter, a Soproni Zsidó Hitközség elnöke Dr. Harsányi László, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója
Hans Maršalek 1914. július 19-én született Bécsben. 1938-ban, az Anschluss után behívták katonának a Wehrmachtba, de ő Prágába szökött. Az ellenállásban kifejtett illegális tevékenységéért 1942-ben deportálták. A táborban sok embernek nyújtott segítséget és aktívan részt vett az ottani ellenállási mozgalomban is. Nevéhez fűződik a a mauthauseni láger területének történelmi emlékhellyé alakítása. 1974-ben jelent meg A