Speer, Albert (Mannheim, 1905. március 19.–London, 1981. szeptember 1.) építészmérnöki tanulmányokat folytat a müncheni és a berlini egyetemen, 1930-tól Adolf Hitler híve, 1931-től az NSDAP tagja. 1933-tól a pártnapok, hivatalos ünnepségek, felvonulások díszleteinek tervezője. Hitler nagyra becsüli szervezőkészségét; megbízzák a birodalmi kancellária és a nürnbergi Pártpalota megtervezésével. 1942 februárjától Fritz Todt utódaként fegyverkezési és haditermelési

Stangl, Franz (Altmünster, Ausztria, 1908. március 26.–Düsseldorf, 1971. június 28.) SS-Hauptsturmführer (1943. február), náci rendőrtiszt. 1931-től az osztrák rendőrség tagja, bűnügyi nyomozó. Az Anschluss után (1938. március 12.) a linzi rendőrség Judenreferat (zsidóügyi) osztályán dolgozik. 1938. május 1-jén belép az NSDAP-be. 1940 novemberétől a Linz melletti hartheimi kastélyban megszervezett Eutanázia Intézet rendőri irányítója; 1941 nyarán

Stern Samu (Nemesszalók, 1874. január 5.–Bp., 1946) üzletember, 1916-tól udvari tanácsos, 1929-től a Pesti Izraelita Hitközség elnöke. Anticionista, magát „Mózes-hitű magyarnak” vallja. A német megszállás után a németek a Zsidó Tanács elnökévé nevezik ki, pozícióját október végéig megtartja, ekkor bujkálni kényszerül. 1945 után kollaborálással vádolják, rendőrségi vizsgálat indul ellene, de nem állítják bíróság elé.

Stöckler Lajos (1897–1960) csipkegyáros, 1944. július 22-től a magyar hatóságok jóváhagyásával újjászervezett Zsidó Tanács tagja. Különösen aktív szerepet játszik a nyilas uralom idején mint az új Zsidó Tanács tényleges vezetője, amikor Stern Samu és a Zsidó Tanács más vezetői illegalitásba kényszerülnek. Komoly szerepe van a „nagy” gettó élelmezésének, belső rendjének megszervezésében. 1945 és 1950 között

Seyss-Inquart, Arthur (Stannern, Morvaország, 1892. július 22.–Nürnberg, 1946. október 16.) jogász, osztrák náci pártvezető. 1921-től Bécsben ügyvéd, 1931-től szoros kapcsolatban áll az NSDAP-vel. Mivel nem tagja az NSDAP-nek, Kurt Schuschnigg 1937 júniusában államtanácsossá nevezi ki. 1938. február 12-én Adolf Hitler követelésére Schuschnigg belügyminiszterré nevezi ki. 1938. március 11-től osztrák kancellár. Hitler Ostmark (a volt Ausztria)

Streckenbach, Bruno (Hamburg, 1902. február 7.–Hamburg, 1977. október 28.) SS-Gruppenführer, 1939-ben a lengyel hadjárat során az Einsatzkommando I. parancsnoka, a lengyel értelmiség kiirtását irányítja az ún. AB-akció (Allgemeine Befriedung – Általános Pacifikálás) keretében. Az RSHA I. hivatalának (személyi ügyek) vezetője, 1943–1944 folyamán a 8. Florian Geyer SS hadosztályban, 1944–1945-ben a 19. SS hadosztályban szolgál. 1955-ig

Sigray Antal, gróf (1879–1947) földbirtokos, politikus, a legitimista irányzat egyik vezetője. 1920 és 1939 között országgyűlési képviselő, 1942-től a Felsőház tagja, szembeszáll a németbarát külpolitikával és a zsidótörvényekkel. 1944-ben a Gestapo letartóztatja, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálják.

Sima, Horia (Bukarest, 1906. július 3.–?) tanár, a Vasgárda egyik vezetője, 1938–1940 folyamán emigrációban van, majd 1940–1941-ben miniszterelnök-helyettes. Amikor a Vasgárda puccskísérlete kudarcot vall (1941. január), Németországba menekül, a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. Megszökik, Olaszországban keres menedéket, de kiadják Németországnak, ismét internálják. A román kiugrás után (1944. augusztus 23.) Bécsben emigráns kormányt alakít. A világháború

Siménfalvy Sándor (Nagytarna, 1891. november 23.–?) miniszteri tanácsos, 1939 márciusától 1941 júliusáig a KEOKH helyettes vezetője, júliustól vezetője. 1946-ban Zakariás Dénes és társai perében ötödrendű vádlott, 1946 októberében a népbíróság hat hónap, a NOT 1947 decemberében öt év börtönbüntetésre ítéli.

Simon Elemér, dr., titkos tanácsos, főispán, a Felsőház tagja, 1931 és 1944 között a Magyar Vöröskereszt elnöke.