Siménfalvy Sándor (Nagytarna, 1891. november 23.–?) miniszteri tanácsos, 1939 márciusától 1941 júliusáig a KEOKH helyettes vezetője, júliustól vezetője. 1946-ban Zakariás Dénes és társai perében ötödrendű vádlott, 1946 októberében a népbíróság hat hónap, a NOT 1947 decemberében öt év börtönbüntetésre ítéli.

Simon Elemér, dr., titkos tanácsos, főispán, a Felsőház tagja, 1931 és 1944 között a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Skorzeny, Otto (1908–1975) az RSHA VI. ügyosztály (vezetője Walter Schellenberg) S (szabotázs) részlegének vezetője. Világhírűvé 1943 szeptemberében, Benito Mussolini inkább látványos, mint veszélyes kiszabadításakor válik. ~ emberei hajtják végre 1944. október 15-én ifj. Horthy Miklós elrablását. 1944 decemberében az Ardennekben kétezer fős egysége amerikai egyenruhában beszivárog az angolszászok vonalai mögé, és kezdetben sikerül nagy zavart,

Slachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18.–Buffalo, Egyesült Államok, 1974. január 6.) a Szociális Testvérek Társasága katolikus női szerzetesrend alapítója és főnöknője. Szerzetesi ruhájuk színéről „szürke nővéreknek” is hívták őket. ~ 1920 és 1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) nemzetgyűlési képviselője. 1941-ben elsőként szólal föl az ellen, hogy a KEOKH az év nyarán „hontalan”

Solymosi János (Marcaltő, 1912. szeptember 2.–?) rendőr törzsfőfelügyelő, 1936-ban lép a rendőrség szolgálatába, 1942-ben Sombor-Schweinitzer József főkapitány-helyettes beosztottjaként a politikai osztály nyomozója. 1944. március 19. után az Állambiztonsági Rendészet IV/2. alosztályán működik, a Svábhegyen. 1944. november 17-től a „zsidók összeköltöztetésére kirendelt” miniszteri biztos. A Zsidó Tanács vezetőivel a nyilas uralom idején korrekt napi munkakapcsolatban áll,

Sombart, Werner (1863–1941) német közgazdász, 1917-től a berlini egyetem professzora, Karl Marx munkáinak hatására történeti megközelítésben elemzi a kapitalizmust, a polgárság kialakulását. Később a német romantika felé fordul, a totalitárius állam híveként elfogadja a nácizmust.

Sombor-Schweinitzer József (Fehértemplom, ma Bela Crkva, Szerbia, 1895. március 13.–Philadelphia, Egyesült Államok, 1950) rendőrtiszt, főkapitány-helyettes, 1919-től a politikai rendőrség egyik vezetője. Keményen fellép a szélsőjobboldali és baloldali mozgalmakkal szemben. 1944. március 19. után a Gestapo letartóztatja, koncentrációs táborba deportálják. A háború után Himler Márton amerikai ezredes segítőtársa a magyar háborús bűnösök felkutatásában.

Spacil, Josef (1907. január 3.–?) tartalékos SS-Standartenführer, 1944-ben az RSHA II. osztályának vezetője.

Spann, Othom (Bécs, 1878. október 1.–Neustift, Burgenland, 1950. július 8.) szociológus, a korporatista állameszme ideológusa. Platón eszméi alapján középkori miszticizmusra és germán romantikára alapozott nézetei komoly hatással vannak a völkisch körökre a két világháború között. Az 1920-as években „félhivatalos” katolikus filozófus, ellenzi a versailles-i békét, antimarxista és antidemokrata, a korporatista állam híve. A nácik a

Speer, Albert (Mannheim, 1905. március 19.–London, 1981. szeptember 1.) építészmérnöki tanulmányokat folytat a müncheni és a berlini egyetemen, 1930-tól Adolf Hitler híve, 1931-től az NSDAP tagja. 1933-tól a pártnapok, hivatalos ünnepségek, felvonulások díszleteinek tervezője. Hitler nagyra becsüli szervezőkészségét; megbízzák a birodalmi kancellária és a nürnbergi Pártpalota megtervezésével. 1942 februárjától Fritz Todt utódaként fegyverkezési és haditermelési