Szombathelyi Ferenc (Győr, 1887. május 17.–Pétervárad, 1946. november 4/5.?) tábornok, vezérkari főnök, 1933 és 1936 között a Honvédség Főparancsnoka szárnysegéde, 1938–1939 folyamán a vezérkari főnök helyettese, majd a 8. hadtest parancsnoka. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadásban részt vevő Kárpát-csoport parancsnoka. 1941. szeptember 6-tól a Honvéd Vezérkar főnöke, november 1-jétől vezérezredes. 1944. április 19-én felmentik, október

Stresemann, Gustav (Berlin, 1878. május 10.–Berlin, 1929. október 3.) német politikus, kancellár. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője (1907–1912, 1914–1918). Az I. világháború után a weimari demokrácia elkötelezett híve, a Német Néppárt egyik alapítója. 1923-ban birodalmi kancellár a száz napig fennálló nagykoalíció kormányában. Leveri Adolf Hitler 1923-as puccsát, véget vet a Ruhr-válságnak, letöri az inflációt.

Sztójay (Stojákovits) Döme (Versec, 1883. január 5.–Bp., 1946. augusztus 24.) altábornagy, miniszterelnök. Az I. világháború kitörésekor vezérkari százados, 1915–1916 folyamán Szarajevóban szolgál, 1917-ben a 21. hegyidandár vezérkari főnöke. A tiroli harctéren, 1918-ban vezérkari őrnagy. 1919 után a Vezérkari Főnökség VI. csoport 2. osztályának vezetője, feladata a külföldi hírszerzés. 1925 novemberétől 1933-ig Kánya Kálmán berlini követ

Stroop, Jürgen (Detmold, 1895. szeptember 26.–Varsó, 1951. szeptember 8.) 1943 szeptemberétől SS-Gruppenführer. Eredeti, „zsidós” keresztnevét (Josef) 1941-ben cseréli „árja” keresztnévre; az I. világháború idején századosként harcol, háromszor megsebesül. 1932-ben belép a náci pártba és az SS-be, 1939-ben már SS-Brigadeführer és rendőrezredes. 1941-ben saját kérésére a keleti frontra küldik, megsebesül; felépülése után különféle rendőri egységeknél szolgál,

Simon Elemér, dr., titkos tanácsos, főispán, a Felsőház tagja, 1931 és 1944 között a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Skorzeny, Otto (1908–1975) az RSHA VI. ügyosztály (vezetője Walter Schellenberg) S (szabotázs) részlegének vezetője. Világhírűvé 1943 szeptemberében, Benito Mussolini inkább látványos, mint veszélyes kiszabadításakor válik. ~ emberei hajtják végre 1944. október 15-én ifj. Horthy Miklós elrablását. 1944 decemberében az Ardennekben kétezer fős egysége amerikai egyenruhában beszivárog az angolszászok vonalai mögé, és kezdetben sikerül nagy zavart,

Slachta Margit (Kassa, 1884. szeptember 18.–Buffalo, Egyesült Államok, 1974. január 6.) a Szociális Testvérek Társasága katolikus női szerzetesrend alapítója és főnöknője. Szerzetesi ruhájuk színéről „szürke nővéreknek” is hívták őket. ~ 1920 és 1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) nemzetgyűlési képviselője. 1941-ben elsőként szólal föl az ellen, hogy a KEOKH az év nyarán „hontalan”

Solymosi János (Marcaltő, 1912. szeptember 2.–?) rendőr törzsfőfelügyelő, 1936-ban lép a rendőrség szolgálatába, 1942-ben Sombor-Schweinitzer József főkapitány-helyettes beosztottjaként a politikai osztály nyomozója. 1944. március 19. után az Állambiztonsági Rendészet IV/2. alosztályán működik, a Svábhegyen. 1944. november 17-től a „zsidók összeköltöztetésére kirendelt” miniszteri biztos. A Zsidó Tanács vezetőivel a nyilas uralom idején korrekt napi munkakapcsolatban áll,

Sombart, Werner (1863–1941) német közgazdász, 1917-től a berlini egyetem professzora, Karl Marx munkáinak hatására történeti megközelítésben elemzi a kapitalizmust, a polgárság kialakulását. Később a német romantika felé fordul, a totalitárius állam híveként elfogadja a nácizmust.

Sombor-Schweinitzer József (Fehértemplom, ma Bela Crkva, Szerbia, 1895. március 13.–Philadelphia, Egyesült Államok, 1950) rendőrtiszt, főkapitány-helyettes, 1919-től a politikai rendőrség egyik vezetője. Keményen fellép a szélsőjobboldali és baloldali mozgalmakkal szemben. 1944. március 19. után a Gestapo letartóztatja, koncentrációs táborba deportálják. A háború után Himler Márton amerikai ezredes segítőtársa a magyar háborús bűnösök felkutatásában.