Szohor Pál (Nyíregyháza, 1894. január 26.–?) 1922-től Nyíregyháza főjegyzője, 1935 és 1944 között Nyíregyháza polgármestere, állását a német megszállás után is megtartja.

Szőllősi (Naszluhác) Jenő (Antalfalva, 1893. január 28.–Bp., 1946. március 19.) gyógyszerész, kisbirtokos, 1940-től a Hungarista Mozgalom tagja, Szálasi Ferenc híve, 1939 és 1944 között képviselő, 1942-től a párt képviselői csoportjának vezetője; 1943-tól az Összetartás című lap névleg felelős szerkesztője. 1944-ben tagja a Törvényhozók Nemzeti Szövetségének, majd a Szálasi-kormányban miniszterelnök-helyettes. Népbíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik.

Szombathelyi Ferenc (Győr, 1887. május 17.–Pétervárad, 1946. november 4/5.?) tábornok, vezérkari főnök, 1933 és 1936 között a Honvédség Főparancsnoka szárnysegéde, 1938–1939 folyamán a vezérkari főnök helyettese, majd a 8. hadtest parancsnoka. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadásban részt vevő Kárpát-csoport parancsnoka. 1941. szeptember 6-tól a Honvéd Vezérkar főnöke, november 1-jétől vezérezredes. 1944. április 19-én felmentik, október

Sztójay (Stojákovits) Döme (Versec, 1883. január 5.–Bp., 1946. augusztus 24.) altábornagy, miniszterelnök. Az I. világháború kitörésekor vezérkari százados, 1915–1916 folyamán Szarajevóban szolgál, 1917-ben a 21. hegyidandár vezérkari főnöke. A tiroli harctéren, 1918-ban vezérkari őrnagy. 1919 után a Vezérkari Főnökség VI. csoport 2. osztályának vezetője, feladata a külföldi hírszerzés. 1925 novemberétől 1933-ig Kánya Kálmán berlini követ

Seyss-Inquart, Arthur (Stannern, Morvaország, 1892. július 22.–Nürnberg, 1946. október 16.) jogász, osztrák náci pártvezető. 1921-től Bécsben ügyvéd, 1931-től szoros kapcsolatban áll az NSDAP-vel. Mivel nem tagja az NSDAP-nek, Kurt Schuschnigg 1937 júniusában államtanácsossá nevezi ki. 1938. február 12-én Adolf Hitler követelésére Schuschnigg belügyminiszterré nevezi ki. 1938. március 11-től osztrák kancellár. Hitler Ostmark (a volt Ausztria)

Sigray Antal, gróf (1879–1947) földbirtokos, politikus, a legitimista irányzat egyik vezetője. 1920 és 1939 között országgyűlési képviselő, 1942-től a Felsőház tagja, szembeszáll a németbarát külpolitikával és a zsidótörvényekkel. 1944-ben a Gestapo letartóztatja, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálják.

Sima, Horia (Bukarest, 1906. július 3.–?) tanár, a Vasgárda egyik vezetője, 1938–1940 folyamán emigrációban van, majd 1940–1941-ben miniszterelnök-helyettes. Amikor a Vasgárda puccskísérlete kudarcot vall (1941. január), Németországba menekül, a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. Megszökik, Olaszországban keres menedéket, de kiadják Németországnak, ismét internálják. A román kiugrás után (1944. augusztus 23.) Bécsben emigráns kormányt alakít. A világháború

Siménfalvy Sándor (Nagytarna, 1891. november 23.–?) miniszteri tanácsos, 1939 márciusától 1941 júliusáig a KEOKH helyettes vezetője, júliustól vezetője. 1946-ban Zakariás Dénes és társai perében ötödrendű vádlott, 1946 októberében a népbíróság hat hónap, a NOT 1947 decemberében öt év börtönbüntetésre ítéli.

Simon Elemér, dr., titkos tanácsos, főispán, a Felsőház tagja, 1931 és 1944 között a Magyar Vöröskereszt elnöke.

Skorzeny, Otto (1908–1975) az RSHA VI. ügyosztály (vezetője Walter Schellenberg) S (szabotázs) részlegének vezetője. Világhírűvé 1943 szeptemberében, Benito Mussolini inkább látványos, mint veszélyes kiszabadításakor válik. ~ emberei hajtják végre 1944. október 15-én ifj. Horthy Miklós elrablását. 1944 decemberében az Ardennekben kétezer fős egysége amerikai egyenruhában beszivárog az angolszászok vonalai mögé, és kezdetben sikerül nagy zavart,