Streckenbach, Bruno (Hamburg, 1902. február 7.–Hamburg, 1977. október 28.) SS-Gruppenführer, 1939-ben a lengyel hadjárat során az Einsatzkommando I. parancsnoka, a lengyel értelmiség kiirtását irányítja az ún. AB-akció (Allgemeine Befriedung – Általános Pacifikálás) keretében. Az RSHA I. hivatalának (személyi ügyek) vezetője, 1943–1944 folyamán a 8. Florian Geyer SS hadosztályban, 1944–1945-ben a 19. SS hadosztályban szolgál. 1955-ig

Rufeisen, Oswald (Zaziele, Lengyelország, 1922–1998) cionista, ellenálló. 1941 júniusában hamis papírokat szerez, amelyek szerint Volksdeutsche; Mir városában a helyi német csendőrség parancsnokának tolmácsa lesz. Szoros kapcsolatot épít ki a vilnai gettó ellenállóival, információkkal látja el a miri gettó rabjait, fegyvereket csempész számukra. A miri gettó lakói 1942 augusztusában elmenekülnek, mielőtt a nácik és szövetségeseik akcióba

Rumkowski, Mordechai Chaim (Ilino, Lengyelország, 1877–Auschwitz, 1944. augusztus 30.) a II. világháború előtt évekig a helenoweki zsidó árvaház vezetője; 1939. október 13-án a németek kinevezik a łódżi Zsidó Tanács elnökévé. Széles körű hatalommal ruházzák fel, „uralkodása” alatt százhúsz kisebb üzemet, műhelyt szerveznek meg, amelyek a németek számára dolgoznak. Amikor 1941 végén a nácik felállítják a

Rupert Rezső (1880–1961) jogász, újságíró, politikus, 1920 és 1926 között nemzetgyűlési képviselő, előbb kisgazda, majd Rassay-párti programmal. 1924-től a Kossuth Párt elnöke, 1935 és 1944 között a Polgári Szabadság Párt képviselője.

Rupprecht Olivér, ifj. dr. virtsologi (Sajkoskál, 1898–?) újságíró, a Magyarság című szélsőjobboldali lap főszerkesztője, a Magyarság Lapkiadó Rt. vezérigazgatója.

Ruszkay (1928-ig Ranzenberger) Jenő (Bp., 1887. január 1.–Bp., 1946. június 22.) diplomata, katonatiszt, politikus, 1922–1924 folyamán a törökországi magyar követség felállításával megbízva; 1924 februárjától októberig ankarai katonai szakelőadó (rejtett attasé). 1924–1925 folyamán katonai szakelőadó (rejtett attasé) Szófiában, 1933 és 1935 között az országos légvédelem parancsnoka. 1940. május 1-jével nyugállományba helyezik, 1940 szeptembere és 1942. február

Ruszkiczay-Rüdiger (1935-ig Rüdiger) Imre (Vaskoh, 1889. november 20.–Bp., 1957. január 11.) hivatásos katona, 1941-ben altábornagy, 1943-ban vezérezredes. 1942. november 1-jétől 1943. február 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium anyagi főcsoportfőnöke, majd 1944. október 16-ig a honvédelmi miniszter általános helyettese. A nyilas hatalomátvétel után a Gestapo letartóztatja, 1945. január 28-tól áprilisig nyilas, majd 1945 és 1948 között szovjet

Sampaio Carrido, Carlos de Almeida Alfonseca de portugál diplomata, 1939. november 18-tól 1944 novemberéig budapesti rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter.

Sanz Briz, Angel (Zaragoza, 1910. szeptember 28.–Róma, 1986. június 11.) spanyol hivatásos diplomata, 1942. március 24-től budapesti ügyvivő, állomáshelyét 1944 decemberében hagyja el. A II. világháború után Bernben, San Franciscóban, Washington DC-ben, Limában és a Vatikánban szolgál. 1966-ban a Yad Vashem budapesti zsidómentő tevékenységéért a Világ Igaza kitüntetésben részesítette.

Schacht, Hjalmar (Tinglev, Észak-Schleswig, 1877. január 22.–München, 1970. június 3.) német közgazdász, náci politikus. 1923 és 1930, majd 1933 és 1939 között a Reichsbank elnöke, 1935–1937 folyamán a hadigazdaság teljhatalmú minisztere, 1943 januárjáig tárca nélküli miniszter. Szembekerül Hermann Göringgel; Adolf Hitler – szerinte túlzott – fegyverkezési terveit inflációgerjesztő hatásuk miatt bírálja, fegyverkezési miniszteri posztjáról lemondásra