Schell Péter, báró (Nagyida, 1898. szeptember 5.–Montclair, USA, 1974. március 2.) földbirtokos, főispán, politikus. Az első bécsi döntés után a Magyarországhoz csatolt terület katonai igazgatása idején kormánybiztos (1938 novemberétől 1939 októberéig), majd Kassa város (1939–1944) és Abaúj-Torna vármegye főispánja (1943–1944). 1944. szeptember 25. és október 12. között Lakatos Géza kormányának belügyminisztere. A nyilas puccs idején

Schellenberg, Walter (Saarbrücken, 1910. január 16.–Torinó, 1952. március 31.) SS-Brigadeführer és rendőrvezérőrnagy, jogi diplomát szerez, 1933-tól az NSDAP tagja, 1939-től az RSHA IV. ügyosztály (belső kémelhárítás), 1941-től az RSHA VI. ügyosztály (külföldi hírszerzés) vezetője, 1944-től az SS és a Wehrmacht egyesített hírszerző szolgálatának vezetője. 1949. április 11-én Nürnbergben az amerikai IV. sz. katonai törvényszék hat

Schulcz, Erwin SS-Brigadeführer, 1941-ben a berlin–charlottenburgi rendőrakadémia parancsnoka, majd az 5. Einsatzkommando parancsnoka. Nürnbergben húsz évre ítélik, de rövidesen szabadlábra kerül.

Schuschnigg, Kurt (Riva, Garda-tó, Itália, 1897. december 14.–Mutters, Ausztria, 1977. november 18.) osztrák politikus. Jogot tanul, 1927-ben a Keresztény Szociális Párt képviselője, 1932–1934 folyamán igazságügyi miniszter, 1933-tól oktatási miniszter. A nagynémet egység híve, de a nácik és a völkisch ideológia ellenfele. Amikor Dolfuss kancellárt az osztrák nácik meggyilkolják, ~ követi a kancellári poszton. Fő törekvése

Schwarczbart, Ignacy Isaac (Chrzanów, Galícia, 1888–1961) cionista politikus, jogász. Az I. világháború idején a Monarchia hadseregének tisztje, 1918-ban a lengyel hadsereghez csatlakozik. A világháború után újságíró, jiddis és lengyel nyelvű cionista napilapok munkatársa. A World Jewish Congress Végrahajtó Bizottság tagja, 1938-ban Krakkó körzetében parlamenti képviselővé választják. 1939 szeptemberében elmenekül Lengyelországból, csatlakozik a lengyel emigráns kormányhoz,

Scitovszky Béla, dr. (Bp., 1878. április 23–Bp., 1959. augusztus 20.) a Nemzetgyűlés elnöke 1922. augusztus 18-tól 1926. október 18-ig; belügyminiszter 1926. október 15-től 1931. augusztus 24-ig

Seeckt, Hans von (Schleswig, 1886. április 22.–Berlin, 1936. december 7.) német vezérezredes. Az I. világháború idején vezérkari tiszt, 1917-ben a török hadsereg vezérkari főnöke, 1919-ben a német delegáció katonai részlegének vezetője Versailles-ban. A Reichswehr megszervezője, vezérkari főnök (1920–1926); határozottan fellép a szélsőbaloldali tüntetések, puccskísérletek ellen, ugyanakkor a jobboldali Kapp-puccsal (1920) szemben nem hajlandó akcióba lépni.

Semprun, Jorge (1923–) spanyol származású, magát spanyolnak valló francia író; 1940 után csatlakozik a francia ellenállókhoz, a Gestapo letartóztatja, a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. 1945 után az illegális Spanyol Kommunista Párt Poilitikai Bizottság tagja, de az 1960-as évek végén szembekerül a pártvezetéssel, és kizárják a pártból.

Serédi Jusztinián (Deáki, 1884. április 23.–Esztergom, 1945. március 29.) bencés szerzetes, 1927-től Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Következetes, konzervatív antijudaista, 1944-ben nem hajlandó közös zsidómentő akciót szervezni a protestáns egyházi vezetőkkel. A vidéki zsidók deportálása idején hetekig várakozik saját tiltakozó pásztorlevelének kiadásával, melyet végül kétértelmű megfogalmazásoktól sem mentes formában 1944. június 29-én bocsát ki, de nyilvános

Rath, Ernst vom (Frankfurt a. M., 1909. június 3.–Párizs, 1938. november 9.) német diplomata, 1936 októberétől Párizsban szolgál. Herschl Grynszpan összetéveszti a német követtel, 1938. november 7-én rálő, ~ két nap múlva belehal sérülésébe. Meggyilkolása szolgáltat ürügyet a „Kristályéjszaka” pogromjainak kirobbantására (1938. november 9–10.). Adolf Hitler posztumusz követségi tanácsossá lépteti elő, a hivatalos propaganda mártírként