Schulcz, Erwin SS-Brigadeführer, 1941-ben a berlin–charlottenburgi rendőrakadémia parancsnoka, majd az 5. Einsatzkommando parancsnoka. Nürnbergben húsz évre ítélik, de rövidesen szabadlábra kerül.

Schuschnigg, Kurt (Riva, Garda-tó, Itália, 1897. december 14.–Mutters, Ausztria, 1977. november 18.) osztrák politikus. Jogot tanul, 1927-ben a Keresztény Szociális Párt képviselője, 1932–1934 folyamán igazságügyi miniszter, 1933-tól oktatási miniszter. A nagynémet egység híve, de a nácik és a völkisch ideológia ellenfele. Amikor Dolfuss kancellárt az osztrák nácik meggyilkolják, ~ követi a kancellári poszton. Fő törekvése

Schwarczbart, Ignacy Isaac (Chrzanów, Galícia, 1888–1961) cionista politikus, jogász. Az I. világháború idején a Monarchia hadseregének tisztje, 1918-ban a lengyel hadsereghez csatlakozik. A világháború után újságíró, jiddis és lengyel nyelvű cionista napilapok munkatársa. A World Jewish Congress Végrahajtó Bizottság tagja, 1938-ban Krakkó körzetében parlamenti képviselővé választják. 1939 szeptemberében elmenekül Lengyelországból, csatlakozik a lengyel emigráns kormányhoz,

Scitovszky Béla, dr. (Bp., 1878. április 23–Bp., 1959. augusztus 20.) a Nemzetgyűlés elnöke 1922. augusztus 18-tól 1926. október 18-ig; belügyminiszter 1926. október 15-től 1931. augusztus 24-ig

Seeckt, Hans von (Schleswig, 1886. április 22.–Berlin, 1936. december 7.) német vezérezredes. Az I. világháború idején vezérkari tiszt, 1917-ben a török hadsereg vezérkari főnöke, 1919-ben a német delegáció katonai részlegének vezetője Versailles-ban. A Reichswehr megszervezője, vezérkari főnök (1920–1926); határozottan fellép a szélsőbaloldali tüntetések, puccskísérletek ellen, ugyanakkor a jobboldali Kapp-puccsal (1920) szemben nem hajlandó akcióba lépni.

Rufeisen, Oswald (Zaziele, Lengyelország, 1922–1998) cionista, ellenálló. 1941 júniusában hamis papírokat szerez, amelyek szerint Volksdeutsche; Mir városában a helyi német csendőrség parancsnokának tolmácsa lesz. Szoros kapcsolatot épít ki a vilnai gettó ellenállóival, információkkal látja el a miri gettó rabjait, fegyvereket csempész számukra. A miri gettó lakói 1942 augusztusában elmenekülnek, mielőtt a nácik és szövetségeseik akcióba

Semprun, Jorge (1923–) spanyol származású, magát spanyolnak valló francia író; 1940 után csatlakozik a francia ellenállókhoz, a Gestapo letartóztatja, a buchenwaldi koncentrációs táborba kerül. 1945 után az illegális Spanyol Kommunista Párt Poilitikai Bizottság tagja, de az 1960-as évek végén szembekerül a pártvezetéssel, és kizárják a pártból.

Rumkowski, Mordechai Chaim (Ilino, Lengyelország, 1877–Auschwitz, 1944. augusztus 30.) a II. világháború előtt évekig a helenoweki zsidó árvaház vezetője; 1939. október 13-án a németek kinevezik a łódżi Zsidó Tanács elnökévé. Széles körű hatalommal ruházzák fel, „uralkodása” alatt százhúsz kisebb üzemet, műhelyt szerveznek meg, amelyek a németek számára dolgoznak. Amikor 1941 végén a nácik felállítják a

Serédi Jusztinián (Deáki, 1884. április 23.–Esztergom, 1945. március 29.) bencés szerzetes, 1927-től Magyarország hercegprímása, esztergomi érsek. Következetes, konzervatív antijudaista, 1944-ben nem hajlandó közös zsidómentő akciót szervezni a protestáns egyházi vezetőkkel. A vidéki zsidók deportálása idején hetekig várakozik saját tiltakozó pásztorlevelének kiadásával, melyet végül kétértelmű megfogalmazásoktól sem mentes formában 1944. június 29-én bocsát ki, de nyilvános

Rauschning, Hermann (Thorn, 1887. augusztus 7.–Portland, Oregon, 1982. február 8.) náci pártvezető. Az I. világháborúban a gyalogságnál hadnagyként szolgál, megsebesül. 1932-ben Danzigban csatlakozik az NSDAP-hoz, Adolf Hitler egyik bizalmas híve lesz. 1932. május 28-án az NSDAP megnyeri a danzigi választásokat, Hitler ~ot nevezi ki a helyi szenátus elnökévé. Noha jelentős szerepe van a danzigi Szabad