Rauschning, Hermann (Thorn, 1887. augusztus 7.–Portland, Oregon, 1982. február 8.) náci pártvezető. Az I. világháborúban a gyalogságnál hadnagyként szolgál, megsebesül. 1932-ben Danzigban csatlakozik az NSDAP-hoz, Adolf Hitler egyik bizalmas híve lesz. 1932. május 28-án az NSDAP megnyeri a danzigi választásokat, Hitler ~ot nevezi ki a helyi szenátus elnökévé. Noha jelentős szerepe van a danzigi Szabad

Ravasz László (Bánffyhunyad, 1882. szeptember 29.–Bp., 1975. augusztus 6.) református püspök, 1921-től a Dunamelléki református egyházkerület püspöke, a református egyetemes konvent elnöke, 1927-től a Felsőház tagja. 1938-ban a Felsőházban szélsőségesen antiszemita hangvételű beszédben támogatja az ún. első zsidótörvényt. 1944-ben az egyházi zsidómentő akciók egyik élharcosa. 1948-ban lemond püspöki tisztségéről.

Rebatet, Lucien (1903–1972) 1923-tól a szélsőjobboldali Action française tagja, 1929-től 1940-ig a royalista-antiszemita Charles Maurras napilapja számára ír zenei, irodalmi és filmkritikákat, cikkeket; 1932-től a Je suis partout munkatársa. 1940-ben írja meg egyik legnépszerűbb regényét, a Les Décombres-t. A Vichy-rendszer rádiójának munkatársa, a kollaboráció egyik leglelkesebb támogatója. A háború végén Ausztriában esik fogságba, Francaországban bíróság

Reményi-Schneller Lajos (Bp., 1892. március 15.–Bp., 1946. augusztus 24.) banktisztviselő, szélsőjobboldali, németbarát politikus. 1936-tól az Országos Földhitelintézet vezérigazgatója, 1938 és 1945 között pénzügyminiszter. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik.

Reviczky Imre (Bánóc, 1896. november 4.–Bp., 1957. február 16.) 1942 áprilisában alezredes, a keleti fronton zászlóaljparancsnok, majd rövidesen visszarendelik a pótkeret állományához. Nyíregyházán, majd Nagybányán szolgál, itt a X. közmunkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka. Közel negyvenezer román és zsidó munkaszolgálatos tartozik parancsnoksága alá. Javít a munkaszolgálatosok ellátásán, megtiltja a bántalmazást, 1944-ben elősegíti román századok szökését. Több ezer

Ribbentrop, Joachim von (Wesel, 1893. április 30.–Nürnberg, 1946. október 16.) náci politikus, külügyminiszter. 1920-ban a dúsgazdag pezsgőgyáros, Henkell lányával kötött házasságának köszönheti egyik gúnynevét („utazó borügynök”). 1932-ben belép az NSDAP-be, berlini villájában gyakran találkozik a hatalomátvétel előtt Franz von Papen és Adolf Hitler. Hitler külpolitikai tanácsadója, komoly sikere a német–angol tengerészeti egyezmény előkészítése, amely lehetővé

Ries István, dr. (Küngös, 1885. november 14.–Vác, 1950. szeptember 15.) jogász, radikális, majd baloldali politikus. 1924-től a Szociáldemokrata Párt tagja, 1943-tól egyik vezetője. 1945. július 21-től 1950. július 17-ig igazságügyi miniszter, 1948–1950 folyamán a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja. 1950. július 7-én letartóztatják, kihallgatói agyonverik. 1956-ban rehabilitálják.

Ringelblum, Emmanuel (Buczacz, ma Ukrajna, 1900–Varsó, 1944. március ?) történész, a varsói gettó titkos archívuma, az Oneg Shabbat (Szombat Öröme) alapítója és vezetője. A két világháború között Varsóban középiskolai tanár, a Yidisher Visenshafliker Institut (YIVO) egyik megalapítója. A II. világháború idején a varsói gettó cionista ellenállóinak egyike, tudatosan törekszik a gettó történetével kapcsolatos dokumentumok gyűjtésére,

Rőder Vilmos (Pécs, 1881. január 11.–Bp., 1969. december 13.) hivatásos katonatiszt, a Honvédelmi Minisztérium VI. csoportfőnöke (1930. május 26–1935. január 16.), honvédelmi miniszter (1936. október 12–1938. május 14.).

Röhm, Ernst (München, 1887. november 28.–Berlin, 1934. július 1.) az SA vezére. Az I. világháborúban századosként szolgál, többször megsebesül, 1918-ban csatlakozik a Szabadcsapatokhoz (Freikorps). Az elsők között lép az NSDAP-be, Adolf Hitler egyik legbizalmasabb barátja lesz, azon kevesek egyike, akiknek a későbbi Führer megengedi, hogy tegezzék. Az 1923-as müncheni „sörpuccs” után Bolíviába emigrál, 1929-ben jelenik