Rakovszky Iván (Bp., 1885. február 5.–Jászapáti, 1960. szeptember 9.) 1920 és 1935 között Egységes Párt-i képviselő, 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig belügyminiszter, 1941. április 28-tól a Közigazgatási Bíróság elnöke és felsőházi tag, Lakatos Géza kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Piusz, XI. (Achille Ratti) (Desio, 1857. május 31.–Róma, 1939. február 10.) római pápa (1922–1939). 1919-től lengyelországi pápai nuncius, 1921-től milánói érsek, 1922. február 6-án választják pápává. Következetesen törekedett konkordátumokkal biztosítani egyháza világi helyzetét. A Bajorországgal (1924), Poroszországgal (1929), Badennal (1932) és Ausztriával (1933 június) kötött konkordátumokat a pápai székben utóda, Eugenio Pacelli németországi pápai nuncius,

Rassay Károly (Orsova, 1886–Pécel, 1958) tekintélyes jogász, politikus, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, államtitkár. 1915-től az Igazságügyi Minisztériumban minisztériumi titkár, 1919 őszétől 1920 tavaszáig a Huszár-kormány igazságügyi politikai államtitkára. 1920 és 1926 között budapesti nemzetgyűlési, majd 1929 és 1944 között szegedi országgyűlési képviselő. 1921-ben saját kisgazdapártot alapít, majd Vázsonyi Vilmos halála után a Demokrata Párttal egyesülve

Piusz, XII. (Pacelli, Eugenio) (Róma, 1876. március 2.–Castel Gandolfo, 1958. október 9.) egyházjogász, vatikáni diplomata, római pápa (1939–1958). 1917-től Szardínia tiszteletbeli érseke, 1920-tól 1929-ig németországi pápai nuncius. XI. Piusz konkordátum-politikájának hűséges végrehajtója, Bajorországgal (1924), Poroszországgal (1929), Badennel (1932), Németországgal és Ausztriával (1933) kötött konkordátumok kidolgozója, aláírója. 1930-tól vatikáni államtitkár. Amikor kiderül, hogy Adolf Hitler következetes

Pohl, Oswald (Duisburg, 1892. június 30.–Lech, 1951. június 8.) SS-Obergruppenführer (1942. április 21.), 1929-től az SS tagja. Heinrich Himmler 1934 februárjában az SS vezérkari főnöke adminisztrációjának élére állítja. SS-Standartenführerként a fegyveres SS egységekért és a koncentrációs táborokért felelős, kiépíti az SS gazdasági birodalmát, melynek irányító szerve 1942 decemberétől az SS Gazdasági Adminisztrációs Főhivatala. 1944 augusztusában

Popovic, Milan, dr. (18?–1945) bácskai szerb jogász, politikus, 1918 előtt magyar országgyűlési képviselő. Önkéntes haditudósító az első Balkán-háborúban (1912), 1914-ben a Monarchiában bebörtönzik. A királyi Jugoszláviában 1932-től szenátor. A Délvidék 1941-es visszacsatolása után a bácskai szerbek egyetlen kinevezett országgyűlési képviselője. 1945. november 1-jén a 3. jugoszláv hadsereg Katonai Bírósága Újvidéken háborús bűnösként halálra ítéli, nyilvánosan

Preziosi, Giovanni már 1914 előtt az olasz antiszemitizmus legmarkánsabb képviselője; a Duce soha nem kedvelte, 1936/1937-ig semmilyen jelentős posztot nem tölt be.

Prohászka Ottokár (Nyitra, 1858. október 10.–Bp., 1927. április 2.) katolikus pap, hitszónok, székesfehérvári püspök, antiszemita politikus. 1905-től székesfehérvári püspök, a Főrendiház tagja. 1903-ban az első keresztényszocialista szervezetek megalapítója. a numerus clausus törvény (1920. XXV. tc.) egyik szellemi atyja.

Prónay Pál (Romhány, 1874. november 2.–1944/1945?) a Tanácsköztársaság idején Szegeden leszerelt tisztekből, altisztekből különítményt szervez, a fehérterror egyik irányítója. 1921-ben IV. Károly második királypuccsa alkalmával megtagadja a legitimista katonai egységek megtámadását, Bethlen István és Gömbös Gyula félreállítja. A Horthy-rendszer szélsőjobboldali bírálója. A világháború utolsó hónapjaiban eltűnik.

Purjesz Béla, dr. (Mindszent, 1884–Szeged, 1959. szeptember 14.) belgyógyász, a gyulai állami kórház főorvosa, 1931-től a szegedi belgyógyászati klinika vezetője, nyilvános, rendes tanár. 1944-ben deportálják, később a népbíróság előtt többen – így Jaross Andor, Baky László és mások – azt állítják, nekik köszönhető, hogy túlélte a holokausztot. 1945–1946 folyamán a szegedi egyetem rektora, 1949-ben vonul