Márton Áron (Csíkszentdomonkos, 1896–Gyulafehérvár, 1980) katolikus püspök, 1932 és 1938 között az Erdélyi Iskola című folyóirat szerkesztője. 1938-tól gyulafehérvári püspök. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban három fiatal pap felszentelése alkalmából mondott beszédében szót emel a magyarországi zsidók deportálása ellen. 1949-ben a román hatóságok letartóztatják, 1955-ben szabadlábra helyezik, 1967-ig házi őrizetben tartják. 1999-ben a

Matolcsy Mátyás (Bp., 1905. február 24.–1953) földbirtokos, gépészmérnök, újságíró, politikus. 1936-ban földreformot követel, támadja a nagybirtokot; bíróság elé állítják; egyik védőtanúja Kovács Imre. ~ szerint a földreformot a zsidókérdéssel együtt kell megoldani, a zsidóknak nincs joguk a földhöz. 1939-től a Magyarság Útja című hetilap szerkesztője. 1939-ben nyilaskeresztes listán kerül a parlamentbe; 1942-ben, miután a párttilalom

Mecsér András (Vác, 1883. február 26.–1946?) katonatiszt, földbirtokos, politikus. 1919 és 1944 között a magyar és a német szélsőjobboldali mozgalmak közötti kapcsolatteremtésen fáradozik. 1935-től 1939-ig országgyűlési képviselő (Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye, Csengeri kerület). Szálasi Ferenc hatalomra kerülése után, 1944 novemberétől berlini magyar követ. A háború végén Etiópiába menekül, a népbíróság távollétében tíz év börtönre

Mengele, Josef, dr. (Günzburg, 1911. március 16.–Embu, Brazília, 1979. február 7.?) orvos, SS-Hauptsturmführer. Orvosi és filozófiai doktorátusi cím megszerzése után 1934-től az Institut für Erbbiologie und Rassenhygiene (Öröklésbiológiai és Fajtisztasági Intézet) munkatársa, szakterülete az ikrek és a leszármazástan. 1939 és 1943 között különböző Waffen-SS alakulatokban szolgál, frontszolgálatáért több magas kitüntetést kap. A Viking SS páncéloshadosztály

Merci, Lucillo 1941 áprilisától a görögországi olasz és német hadsereg közötti összekötő tiszt, 1942 szeptemberétől 1943 szeptemberéig Szalonikiben az olasz konzulátuson tolmács és összekötő tiszt.

Meskó Zoltán (Baja, 1883. március 12.–Baja, 1959) mezőgazdasági érdekképviseleti tisztviselő, politikus, 1939-től 1945-ig a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt országgyűlési képviselője. A népbíróság öt évre, a NOT életfogytiglani fegyházra ítéli; 1958-ban kegyelemmel szabadul.

Krumey, Hermann Alois (Mährisch Schöberg, 1905. április 18.–Erfstadt, 1981. november 27.) SS-Obersturmbannführer, 1940 elejétől 1944 márciusáig a Sicherheitspolizei (SIPO) tagja Łódżban. 1940–1941 folyamán a bukovinai, galíciai és volhíniai népi németek be-, a Lengyel Főkormányzóság területén élő lengyelek és zsidók tömegeinek pedig kitelepítését irányítja. Jelentős szerepet játszik a lidicei tömegmészárlásban (1942). 1944. március 19-én Adolf Eichmann

Kube, Wilhelm (Glogau, 1887. november 13.–Minszk, 1943. szeptember 22. ) újságíró, antiszemita, völkisch csoportok tagja, egyetemistaként történelmet, politikatudományt, teológiát hallgat; 1928-tól a porosz parlamentben az NSDAP-frakció vezetője. 1936-ban kiderül, hogy névtelen levélben azzal vádolta Martin Bormann apósát, hogy félzsidó nőt vett feleségül; ellenfelei visszavonulásra kényszerítik. A Szovjetunió elleni támadás után reaktiválják, 1941-ben Belorusszia Reichskommissarja. Bár

Kuhl Lajos, dr. (Pozsony, 1891. augusztus 29.–?) diplomata, 1935 és 1937 között az ankarai követségen dolgozik, 1941. március 25-től a világháború végéig pozsonyi magyar követ.

Kun András (Nyírbátor, 1911. november 8.–Bp., 1945. szeptember 19.) „Kun páter”, minorita szerzetes, rendjéből 1943-ban kilép, majd a nyilas hatalomátvétel után a Belügyminisztérium propagandaosztályának munkatársa, tömeggyilkos. 1945 tavaszán elfogják, népbíróság elé állítják, halálra ítélik, az ítélethirdetés után két órával kivégzik.