Mengele, Josef, dr. (Günzburg, 1911. március 16.–Embu, Brazília, 1979. február 7.?) orvos, SS-Hauptsturmführer. Orvosi és filozófiai doktorátusi cím megszerzése után 1934-től az Institut für Erbbiologie und Rassenhygiene (Öröklésbiológiai és Fajtisztasági Intézet) munkatársa, szakterülete az ikrek és a leszármazástan. 1939 és 1943 között különböző Waffen-SS alakulatokban szolgál, frontszolgálatáért több magas kitüntetést kap. A Viking SS páncéloshadosztály
Luther, Martin (Berlin, 1895. december 16.–Berlin, 1945. május 13.) német diplomata, külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. Az 1920-as években csatlakozik a náci párthoz, 1932-ben belép az SA-ba. Szoros személyes kapcsolatot épít ki Joachim von Ribbentroppal. 1940 májusától az Abteilung Deutschland (Németország ügyosztály) vezetője, feladata az SS-szel, a rendőrséggel való kapcsolattartás, a zsidóügyek intézése. Az SS-szel, személy szerint Adolf
Merci, Lucillo 1941 áprilisától a görögországi olasz és német hadsereg közötti összekötő tiszt, 1942 szeptemberétől 1943 szeptemberéig Szalonikiben az olasz konzulátuson tolmács és összekötő tiszt.
Lutz, Carl (Svájc, 1895–Svájc, 1975) diplomata, 1935-ben a tel-avivi konzulátus vezetője. 1942 januárjától a budapesti svájci követségen dolgozik, a világháború végéig nem kapja meg konzuli kinevezését. A II. világháború idején Svájc képviseli a szövetségesek érdekeit a velük hadiállapotban lévő országokban; Budapesten az Idegen Érdekek Képviseletét ~ látja el. Jó kapcsolatokat épít a Jewish Agency budapesti
Meskó Zoltán (Baja, 1883. március 12.–Baja, 1959) mezőgazdasági érdekképviseleti tisztviselő, politikus, 1939-től 1945-ig a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt országgyűlési képviselője. A népbíróság öt évre, a NOT életfogytiglani fegyházra ítéli; 1958-ban kegyelemmel szabadul.
Mach, Alexander Sano (1902–?) szlovák nacionalista politikus, az Andrej Hlinkáról elnevezett Hlinka Gárda parancsnoka, 1940-től belügyminiszter, a zsidók deportálásának egyik fő szervezője. A II. világháború után Pozsonyban bíróság elé állítják, harminc év börtönbüntetésre ítélik.
Kvaternik, Slavko (1878–1947) tábornok, usztasa politikus. Az I. világháború idején a zágrábi 25. honvéd gyalogezred őrnagya. Ante Pavelić híve, követi vezérét az olaszországi emigrációba. 1941. április 6-án visszatér Zágrábba, a horvát állam honvédelmi minisztere; 1943-ban összevész Pavelić-tyel, Szlovákiába menekül. 1945 után kiadják Jugoszláviának, halálra ítélik, kivégzik.
Láday István (Dicsőszentmárton, 1897. április 15.–?) csendőr ezredes, Vajna Gábor barátja, a nyilas hatalomátvétel után belügyi államtitkár. A népbíróság kötél általi halálra ítéli, kivégzik.
Lakatos Géza (Bp., 1890. április 30.–Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.) hivatásos katonatiszt, 1928-tól 1934-ig prágai katonai attasé, 1940. március 1-jétől a 2. magyar hadsereg vezérkari főnöke, 1941. augusztus 1-jétől a VIII. hadtest parancsnoka, 1941. november 1-jétől altábornagy, 1943. május 1-jén a Magyar Megszálló Erők parancsnoka, 1944. április 1-jétől az 1. magyar hadsereg parancsnoka, május 15-én
Lambert, Raymond-Raoul (Párizs, 1894–Auschwitz, 1943) újságíró, az 1930-as években a L’Univers Israélite szerkesztője, segíti a Németországból menekülni kényszerülő zsidókat. 1941-ben az UGIF (Union générale des israélites de France – Franciaországi Izraeliták Általános Szövetsége) egyik legfontosabb vezetője, 1942-ben a deportálások idején erőteljesen tiltakozik a francia hatóságoknál, de a legalitás talajáról egészen 1943 elejéig, a Marseille-ben élő