Miklós Béla, dálnoki (Bp., 1890. június 11.–Bp., 1948. november 21.) vezérezredes, miniszterelnök. 1933 és 1936 között berlini katonai attasé, 1941. március 1-jétől az I. gyorshadtest parancsnoka; 1942. november 11-től a kormányzó főhadsegédje, a katonai iroda vezetője; 1944. július 1-jétől az 1. hadsereg parancsnoka. 1944. október 15-e után szűkebb törzsével átáll a Vörös Hadsereghez. A Debrecenben

Mocsáry Dániel (Bocsárlapujtő, 1898–?) földbirtokos, jobboldali politikus, 1935-től 1939-ig kormánypárti országgyűlési képviselő, 1939. február 3-a után a Magyar Élet Pártja elnöke. 1944-ben a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a miniszter állandó helyettese. 1943–1945 folyamán a Felsőház tagja (Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye választottja), a népbíróság négyévi börtönre ítéli.

Mohay (Mohaupt) Gyula, dr. (Nagyszentmiklós, 1894. szeptember 15.–?) ügyvéd, tisztviselő. 1921 és 1944 között a Földhitelintézetek Országos Szövetségének tisztviselője, 1939-től a Nyilaskeresztes Párt tagja, Budapest törvényhatósági bizottságában a párt csoportvezetője, 1944. október 15-ig a Legfőbb Pártfegyelmi Bizottság elnöke; a nyilas puccs után a főváros főpolgármestere. A népbíróság és a NOT halálra ítéli, az igazságügyi miniszter

Montini, Giovanni Battista lásd Pál, VI.

Mónus Illés (Balta, Oroszország, 1886. március 8.–Bp., 1944. november 2.) szociáldemokrata, a kommunisták ellenfele, 1927-től a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, de sikerül megszöknie; a nyilas puccs után elfogják, agyonlövik.

Müller, Heinrich (München, 1901. április 28.–?) SS-Gruppenführer, 1935 és 1945 között (hivatalosan 1939-től) a Gestapo tényleges vezetője. A háború végén eltűnik.

Munkácsi Ernő (1896–1950) a Pesti Izraelita Hitközség, majd a Zsidó Tanács főtitkára, 1934 és 1942 között a Magyar Zsidó Múzeum igazgatója.

Mussert, Anton Adriaan (Werkendam, Hollandia, 1894. május 15.–Hága, 1946. május 7.) holland nemzetiszocialista. 1942 decemberében Adolf Hitler a holland nép Führerévé nevezi ki, tényleges hatalma csekély, Arthur Seyss-Inquart birodalmi komisszár beosztottja. A világháború után bíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik.

Márton Áron (Csíkszentdomonkos, 1896–Gyulafehérvár, 1980) katolikus püspök, 1932 és 1938 között az Erdélyi Iskola című folyóirat szerkesztője. 1938-tól gyulafehérvári püspök. 1944. május 18-án a kolozsvári Szent Mihály-templomban három fiatal pap felszentelése alkalmából mondott beszédében szót emel a magyarországi zsidók deportálása ellen. 1949-ben a román hatóságok letartóztatják, 1955-ben szabadlábra helyezik, 1967-ig házi őrizetben tartják. 1999-ben a

Matolcsy Mátyás (Bp., 1905. február 24.–1953) földbirtokos, gépészmérnök, újságíró, politikus. 1936-ban földreformot követel, támadja a nagybirtokot; bíróság elé állítják; egyik védőtanúja Kovács Imre. ~ szerint a földreformot a zsidókérdéssel együtt kell megoldani, a zsidóknak nincs joguk a földhöz. 1939-től a Magyarság Útja című hetilap szerkesztője. 1939-ben nyilaskeresztes listán kerül a parlamentbe; 1942-ben, miután a párttilalom