Himmler, Heinrich (München, 1900. október 7.–Lüneburg, 1945. május 23.) náci politikus, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer der SS). 1922-től Adolf Hitler híve, a müncheni „sörpuccs” egyik résztvevője. Megszállott fajvédő, a „föld és vér” mítoszának rabja, az SS megszervezője. 1929-től Hitler testőrségének parancsnoka, 1930-tól parlamenti képviselő. Irányítása alatt 1933-ban az SS taglétszáma eléri az 52 000

Hindenburg, Paul von (Posen, ma Poznań, Lengyelország, 1847. október 2.–Neudeck, Nyugat-Poroszország, 1934. augusztus 2.) német tábornagy, államelnök. Hivatásos katonatisztként részt vesz a porosz–osztrák (1866), majd a francia–német háborúban (1870–1871). 1911-ben nyugállományba vonul, az I. világháború idején reaktiválják, a keleti front főparancsnoka, 1914 augusztusában jelentős győzelmeket arat Tannenbergnél, majd a Mazuri-tavaknál a létszámfölényben lévő orosz erők

Hindy Iván (Bp., 1890. június 28.–Bp., 1946. augusztus 29.) vezérezredes, hivatásos katona, 1942-től vezérőrnagy. 1944. október 15-én letartóztatja közvetlen felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, átveszi a parancsnokságot az 1. hadtest felett, és a nyilasok oldalára áll. A nyilas uralom idején az 1. hadtest parancsnoka, majd a körülzárt Budapest magyar erőinek parancsnoka altábornagyi rangban, teljhatalommal felruházva. 1945.

Hitler, Adolf (Braunau am Inn, Ausztria, 1889. április 20.–Berlin, 1945. április 30.) a Nagynémet (1939-ig Harmadik) Birodalom vezére (Führer), az NSDAP fő ideológusa, megszervezője. Négy évet tölt a linzi reáliskolában, majd tizenhat éves korában otthagyja a gimnáziumot. Festőnek készül, 1907-ben Bécsbe megy, 1913-ig itt tengeti életét. Az I. világháborúban a császári német hadseregben őrmester, többször

Hlinka, Andrej (Csernova, ma Černová, Szlovákia, 1864. szeptember 29.–Rózsahegy, ma Ružomberok, Szlovákia, 1938. augusztus 16.) szlovák katolikus pap, politikai vezető. A magyar hatóságok nacionalista tevékenységéért többször bebörtönzik. 1918-ban ünnepli Csehszlovákia megalakulását, de az állam és az egyház szétválasztása, az oktatás szekularizációja felháborítja. Újjászervezi Szlovák Néppártját (amelyet eredetileg 1905-ben alapított), és küzdelmet indít Szlovákia autonómiájáért a

Hoche, Alfred (Wildenhain, 1865. október 1.–Baden-Baden, 1943. május 16.) német orvos és író. 1902-től a freiburgi egyetemen a pszichiátria professzora, Freud ellenfele, akit ördögi szellemnek nevez, a pszichoanalízist pedig aberrációnak. 1920 után írásaiban az értéktelen életek elpusztítását javasolja.

Hódossy Pál (Lajoskomárom, 1895. július 27.–Oakland, Egyesült Államok, 1976. november 13.) hivatásos katona, majd csendőrtiszt, vezérőrnagy 1944. november 1-jétől, egyben a rendőrség országos felügyelője.

Holczinger Kornél (Újvidék, 1912. szeptember 16.–) építési vállalkozó, a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék tagjai (Radó Endre és társai) elleni per negyedrendű vádlottja; a népbíróság felmenti.

Hóman Bálint (Bp., 1885. december 29.–Vác, 1951. június 2.) történész, politikus, egyetemi tanár. Fő műve a Szekfű Gyulával közösen írt, hétkötetes Magyar történet. 1918-tól 1945-ig az MTA tagja, 1932-től országgyűlési képviselő (11. Székesfehérvári egyéni kerület), a németbarát politika híve, 1942. július 3-ig, lemondásáig vallás- és közoktatásügyi miniszter. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli, a váci börtönben

Homlok Sándor, vitéz (Késmárk, 1892. május 3.–New York, 1963. április 5.) altábornagy, 1940. május 1-jétől berlini katonai és légügyi attasé, 1944. június 3-án Horthy Miklós berlini követté nevezi ki, posztját október 15-ig tölti be, 1944 novemberében a németek internálják.