Hennyey Gusztáv (Kolozsvár, 1888. szeptember 25.–München, 1977. június 14.) katonatiszt, 1928-tól 1933-ig belgrádi és athéni katonai attasé, Belgrád székhellyel, 1933. május 1-jétől 1937. augusztus 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium VI-2. (2. vezérkari osztály vezetője), majd különböző parancsnoki beosztásokban szolgál. 1941. április 1-jétől altábornagy, 1943. november 1-jétől 1944. augusztus 29-ig a Honvédelmi Minisztérium munkaügyi főcsoportfőnöke, a honvédelmi

Hertelendy Andor (Szepesmindszent, 1894. szeptember 1.–?) diplomata, 1937–1939 között a bécsi követségen, illetve főkonzulátuson, majd 1939. augusztus 1-jétől a párizsi, majd a vichyi követségen szolgál. 1943. augusztus 26-tól 1944. március 19-ig a bukaresti követség vezetője. Az ország német megszállása után állásáról lemond.

Heydrich, Reinhard (Halle, 1904. március 7.–Prága, 1942. június 4.) az RSHA vezetője, 1931-től az SS tagja, Heinrich Himmler közvetlen munkatársa. 1932 júliusától az SD, 1936. június 17-től az SD és a Sicherheitspolizei (SIPO) parancsnoka, 1939 szeptemberétől az RSHA vezetője. 1941. szeptember 23-tól a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora, a zsidó holokauszt tervének egyik kidolgozója. 1942. május

Himmler, Heinrich (München, 1900. október 7.–Lüneburg, 1945. május 23.) náci politikus, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer der SS). 1922-től Adolf Hitler híve, a müncheni „sörpuccs” egyik résztvevője. Megszállott fajvédő, a „föld és vér” mítoszának rabja, az SS megszervezője. 1929-től Hitler testőrségének parancsnoka, 1930-tól parlamenti képviselő. Irányítása alatt 1933-ban az SS taglétszáma eléri az 52 000

Hindenburg, Paul von (Posen, ma Poznań, Lengyelország, 1847. október 2.–Neudeck, Nyugat-Poroszország, 1934. augusztus 2.) német tábornagy, államelnök. Hivatásos katonatisztként részt vesz a porosz–osztrák (1866), majd a francia–német háborúban (1870–1871). 1911-ben nyugállományba vonul, az I. világháború idején reaktiválják, a keleti front főparancsnoka, 1914 augusztusában jelentős győzelmeket arat Tannenbergnél, majd a Mazuri-tavaknál a létszámfölényben lévő orosz erők

Hindy Iván (Bp., 1890. június 28.–Bp., 1946. augusztus 29.) vezérezredes, hivatásos katona, 1942-től vezérőrnagy. 1944. október 15-én letartóztatja közvetlen felettesét, Aggteleky Béla altábornagyot, átveszi a parancsnokságot az 1. hadtest felett, és a nyilasok oldalára áll. A nyilas uralom idején az 1. hadtest parancsnoka, majd a körülzárt Budapest magyar erőinek parancsnoka altábornagyi rangban, teljhatalommal felruházva. 1945.

Hitler, Adolf (Braunau am Inn, Ausztria, 1889. április 20.–Berlin, 1945. április 30.) a Nagynémet (1939-ig Harmadik) Birodalom vezére (Führer), az NSDAP fő ideológusa, megszervezője. Négy évet tölt a linzi reáliskolában, majd tizenhat éves korában otthagyja a gimnáziumot. Festőnek készül, 1907-ben Bécsbe megy, 1913-ig itt tengeti életét. Az I. világháborúban a császári német hadseregben őrmester, többször

Hlinka, Andrej (Csernova, ma Černová, Szlovákia, 1864. szeptember 29.–Rózsahegy, ma Ružomberok, Szlovákia, 1938. augusztus 16.) szlovák katolikus pap, politikai vezető. A magyar hatóságok nacionalista tevékenységéért többször bebörtönzik. 1918-ban ünnepli Csehszlovákia megalakulását, de az állam és az egyház szétválasztása, az oktatás szekularizációja felháborítja. Újjászervezi Szlovák Néppártját (amelyet eredetileg 1905-ben alapított), és küzdelmet indít Szlovákia autonómiájáért a

Hoche, Alfred (Wildenhain, 1865. október 1.–Baden-Baden, 1943. május 16.) német orvos és író. 1902-től a freiburgi egyetemen a pszichiátria professzora, Freud ellenfele, akit ördögi szellemnek nevez, a pszichoanalízist pedig aberrációnak. 1920 után írásaiban az értéktelen életek elpusztítását javasolja.

Hódossy Pál (Lajoskomárom, 1895. július 27.–Oakland, Egyesült Államok, 1976. november 13.) hivatásos katona, majd csendőrtiszt, vezérőrnagy 1944. november 1-jétől, egyben a rendőrség országos felügyelője.