Hóman Bálint (Bp., 1885. december 29.–Vác, 1951. június 2.) történész, politikus, egyetemi tanár. Fő műve a Szekfű Gyulával közösen írt, hétkötetes Magyar történet. 1918-tól 1945-ig az MTA tagja, 1932-től országgyűlési képviselő (11. Székesfehérvári egyéni kerület), a németbarát politika híve, 1942. július 3-ig, lemondásáig vallás- és közoktatásügyi miniszter. A népbíróság életfogytiglani börtönre ítéli, a váci börtönben

Homlok Sándor, vitéz (Késmárk, 1892. május 3.–New York, 1963. április 5.) altábornagy, 1940. május 1-jétől berlini katonai és légügyi attasé, 1944. június 3-án Horthy Miklós berlini követté nevezi ki, posztját október 15-ig tölti be, 1944 novemberében a németek internálják.

Horthy Miklós (Kenderes, 1886. június 18.–Estoril, Portugália, 1957. február 9.) altengernagy, Magyarország kormányzója (1920–1944). Az első világháborúban az Adriai-tengeren szolgál, az 1919-es ellenforradalom egyik vezetője, 1920. március 1-jétől Magyarország kormányzója. Konzervatív, antikommunista politikus. Külpolitikájának fő célja a trianoni békeszerződés revíziója, az elvesztett területek visszaszerzése. Adolf Hitler és Benito Mussolini segítségével 1938 és 1940 között sikerrel

Helm, Rudolf Horvátországban a német követségen rendőr-attasé, SS-Obersturmbannführer.

Horthy Miklós, ifj. (Pola, 1907. február 14.–Lisszabon, 1993. március 28.) Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia, 1940 és 1942 között brazíliai magyar követ.

Henderson, Neville Meyrick, Sir (1882–1942) 1905-től a brit Külügyminisztérium tisztviselője, 1929-től 1935-ig belgrádi, majd 1935-től 1937-ig Buenos Aires-i követ; 1937-től 1939-ig berlini követ, a megbékélési politika meggyőződéses híve.

Hennyey Gusztáv (Kolozsvár, 1888. szeptember 25.–München, 1977. június 14.) katonatiszt, 1928-tól 1933-ig belgrádi és athéni katonai attasé, Belgrád székhellyel, 1933. május 1-jétől 1937. augusztus 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium VI-2. (2. vezérkari osztály vezetője), majd különböző parancsnoki beosztásokban szolgál. 1941. április 1-jétől altábornagy, 1943. november 1-jétől 1944. augusztus 29-ig a Honvédelmi Minisztérium munkaügyi főcsoportfőnöke, a honvédelmi

Hertelendy Andor (Szepesmindszent, 1894. szeptember 1.–?) diplomata, 1937–1939 között a bécsi követségen, illetve főkonzulátuson, majd 1939. augusztus 1-jétől a párizsi, majd a vichyi követségen szolgál. 1943. augusztus 26-tól 1944. március 19-ig a bukaresti követség vezetője. Az ország német megszállása után állásáról lemond.

Heydrich, Reinhard (Halle, 1904. március 7.–Prága, 1942. június 4.) az RSHA vezetője, 1931-től az SS tagja, Heinrich Himmler közvetlen munkatársa. 1932 júliusától az SD, 1936. június 17-től az SD és a Sicherheitspolizei (SIPO) parancsnoka, 1939 szeptemberétől az RSHA vezetője. 1941. szeptember 23-tól a Cseh-Morva Protektorátus helyettes protektora, a zsidó holokauszt tervének egyik kidolgozója. 1942. május

Himmler, Heinrich (München, 1900. október 7.–Lüneburg, 1945. május 23.) náci politikus, az SS birodalmi vezetője (Reichsführer der SS). 1922-től Adolf Hitler híve, a müncheni „sörpuccs” egyik résztvevője. Megszállott fajvédő, a „föld és vér” mítoszának rabja, az SS megszervezője. 1929-től Hitler testőrségének parancsnoka, 1930-tól parlamenti képviselő. Irányítása alatt 1933-ban az SS taglétszáma eléri az 52 000