Henderson, Neville Meyrick, Sir (1882–1942) 1905-től a brit Külügyminisztérium tisztviselője, 1929-től 1935-ig belgrádi, majd 1935-től 1937-ig Buenos Aires-i követ; 1937-től 1939-ig berlini követ, a megbékélési politika meggyőződéses híve.

Hennyey Gusztáv (Kolozsvár, 1888. szeptember 25.–München, 1977. június 14.) katonatiszt, 1928-tól 1933-ig belgrádi és athéni katonai attasé, Belgrád székhellyel, 1933. május 1-jétől 1937. augusztus 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium VI-2. (2. vezérkari osztály vezetője), majd különböző parancsnoki beosztásokban szolgál. 1941. április 1-jétől altábornagy, 1943. november 1-jétől 1944. augusztus 29-ig a Honvédelmi Minisztérium munkaügyi főcsoportfőnöke, a honvédelmi

Gustloff, Wilhelm (Schwerin, 1895. január 30.–Davos, 1936. február 4.) náci politikus. 1929-ben lép az NSDAP-be, 1932-től svájci megyevezető (Landesgruppenleiter). Lakása előtt lövi agyon David Frankfurter. Adolf Hitler a Rajna-vidék közelgő remilitarizálására és a berlini olimpiai játékokra való tekintettel mérsékletre inti a gyilkosságban a világzsidóság összeesküvésének újabb bizonyítékát „megtaláló” híveit. Svájcban ~ halála után egy időre

Gusztáv Adolf, V. (Stockholm, 1858. június 16.–Stockholm, 1950. október 29.) 1907-től haláláig svéd király. 1943-ban komoly szerepe van abban, hogy Svédország megnyitja határait a Dániából menekülő zsidók előtt. 1944. június 30-án táviratban tiltakozik Horthy Miklós kormányzónál a zsidók deportálása ellen és támogatja a budapesti svéd követség zsidómentő akcióit.

Györki Imre (Kürtöspuszta, 1886–Bp., 1958. április 25.) ügyvéd, 1922 és 1939 között szociáldemokrata képviselő. A háború után a Peyer Károly köréhez tartozó antikommunista csoport tagja, 1950-től 1955-ig koholt vádak alapján bebörtönzik, szabadulása után nem folytat közéleti tevékenységet.

Hain Péter (Károlyfalva, 1895. május 31.–Bp., 1946. június 27.) 1918-tól a budapesti rendőrfőkapitányság Bűnügyi osztályán dolgozik, 1923-tól a Politikai osztályon a kommunisták elleni nyomozásokat irányítja. 1938-tól a személybiztonsági szolgálat vezetője, Horthy Miklós, valamint a fontos külföldi vendégek védelmét szervezi. 1944-ben Baky László a politikai rendőrség vezetőjévé nevezi ki, de még a nyár végén leváltják új

Hajnácskőy László (Bp., 1895. június 9.–Bp., 1947. február 24.) csendőr ezredes, 1942. december 15-től 1944. október 25-ig a pécsi IV. csendőrkerület parancsnoka. A nyilas uralom idején a Belügyminisztérium VII. Közbiztonsági osztályának vezetője, a világháború után népbíróság elé állítják, 1946. november 22-én halálra ítélik, fölakasztják.

Hamsun, Knut (Lom, 1859. augusztus 4.–Nørholm, 1952. február 19.) Nobel-díjas norvég író. 1890-ben jelenik meg Éhség című kisregénye, amely meghozza számára a világhírt. 1920-ban irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki. Írásaiban a természetes, falusi életmódot magasztalja, élesen bírálja az angol-amerikai ipari civilizációt; a nácikban az angolszász materializmus ellenfeleit látja. 1940-ben felszólítja honfitársait, hogy ne álljanak ellen a

Hamvas Endre (1890–1970) 1913-ban végez a bécsi egyetem teológiai karán. 1917-ben doktorrá avatják. 1928-tól az esztergomi papnevelő intézet teológiai tanára, 1934-ben hercegprímási titkárrá nevezik ki. 1940 májusától budapesti általános érseki helynök. Részt vesz a Magyar Szent Kereszt Egyesület létrehozásában. 1944. március 30-án mint csanádi püspök átveszi hivatalát Szegeden, többször kiáll az üldözöttek érdekében. 1961-től a

Hatz Ottó (Branjevo, ma Bosznia-Hercegovina, 1902. május 26.–Bp., 1977. július 21.) hivatásos katonatiszt, vezérkari ezredes. 1941 és 1944 között Szófiában és Ankarában katonai attasé; 1944 májusában a Gestapo letartóztatja, majd Csatay Lajos szárnysegédeként folytatja pályafutását. A nyilas hatalomátvétel után (november 2–8.) a 7. hadtest vezérkari főnöke, ekkor átrepül a szovjetekhez. 1945-ben az NKVD letartóztatja, 1952-ben