Horthy Miklós (Kenderes, 1886. június 18.–Estoril, Portugália, 1957. február 9.) altengernagy, Magyarország kormányzója (1920–1944). Az első világháborúban az Adriai-tengeren szolgál, az 1919-es ellenforradalom egyik vezetője, 1920. március 1-jétől Magyarország kormányzója. Konzervatív, antikommunista politikus. Külpolitikájának fő célja a trianoni békeszerződés revíziója, az elvesztett területek visszaszerzése. Adolf Hitler és Benito Mussolini segítségével 1938 és 1940 között sikerrel

Horthy Miklós, ifj. (Pola, 1907. február 14.–Lisszabon, 1993. március 28.) Horthy Miklós kormányzó kisebbik fia, 1940 és 1942 között brazíliai magyar követ.

Grolman, Helmuth von (Reinsheim, 1898. november 6.–Hannover, 1977. január 18.) hivatásos katonatiszt, altábornagy (1944. november 9.). 1944. július 21-től 1945. március 23-ig a Heeresgruppe Südukraine, majd a Heeresgruppe Süd vezérkari főnöke, a háború végén amerikai hadifogságba kerül.

Grossmann Ferenc, dr. (Zagyvapálfalva, 1884–?) orvos, a nyilas uralom idején a budapesti VII. Wesselényi utca 44. szám alatti központi zsidó kórház igazgatója. Összesen huszonkét gettó-fiókkórház tartozik hozzá, amelyek egy része magánlakásokban működik.

Grynszpan, Herschl (Hannover, 1921. március 28.–1943?) lengyel nemzetiségű, zsidó származású diák. Apja, Zindel Grynszpan 1911-ben vándorol be Németországba. ~ nem fejezi be iskoláit, 1936-ban külföldre szökik, Párizsban és Brüsszelben tengeti életét. 1938. november 7-én rálő a párizsi német követség harmadtitkárára, Ernst vom Rathra, aki két nappal később belehal sérüléseibe. Az érzelmileg zavart ~ valószínűleg a

Gustloff, Wilhelm (Schwerin, 1895. január 30.–Davos, 1936. február 4.) náci politikus. 1929-ben lép az NSDAP-be, 1932-től svájci megyevezető (Landesgruppenleiter). Lakása előtt lövi agyon David Frankfurter. Adolf Hitler a Rajna-vidék közelgő remilitarizálására és a berlini olimpiai játékokra való tekintettel mérsékletre inti a gyilkosságban a világzsidóság összeesküvésének újabb bizonyítékát „megtaláló” híveit. Svájcban ~ halála után egy időre

Gusztáv Adolf, V. (Stockholm, 1858. június 16.–Stockholm, 1950. október 29.) 1907-től haláláig svéd király. 1943-ban komoly szerepe van abban, hogy Svédország megnyitja határait a Dániából menekülő zsidók előtt. 1944. június 30-án táviratban tiltakozik Horthy Miklós kormányzónál a zsidók deportálása ellen és támogatja a budapesti svéd követség zsidómentő akcióit.

Györki Imre (Kürtöspuszta, 1886–Bp., 1958. április 25.) ügyvéd, 1922 és 1939 között szociáldemokrata képviselő. A háború után a Peyer Károly köréhez tartozó antikommunista csoport tagja, 1950-től 1955-ig koholt vádak alapján bebörtönzik, szabadulása után nem folytat közéleti tevékenységet.

Hain Péter (Károlyfalva, 1895. május 31.–Bp., 1946. június 27.) 1918-tól a budapesti rendőrfőkapitányság Bűnügyi osztályán dolgozik, 1923-tól a Politikai osztályon a kommunisták elleni nyomozásokat irányítja. 1938-tól a személybiztonsági szolgálat vezetője, Horthy Miklós, valamint a fontos külföldi vendégek védelmét szervezi. 1944-ben Baky László a politikai rendőrség vezetőjévé nevezi ki, de még a nyár végén leváltják új

Hajnácskőy László (Bp., 1895. június 9.–Bp., 1947. február 24.) csendőr ezredes, 1942. december 15-től 1944. október 25-ig a pécsi IV. csendőrkerület parancsnoka. A nyilas uralom idején a Belügyminisztérium VII. Közbiztonsági osztályának vezetője, a világháború után népbíróság elé állítják, 1946. november 22-én halálra ítélik, fölakasztják.