Jäger, J. H. Maximilien 1925. május 12-től 1944 végéig budapesti svájci követ.

Jäger, Karl (Schaffhausen, 1888. szeptember 20.–1959. június 22.) SS-Standartenführer. Üzletember, 1923-tól az NSDAP, 1932-től az SS tagja. 1938-ban a münsteri SD-nél szolgál, 1939-től vezető; 1940–1941 folyamán Hollandiában szolgál, majd 1941 tavaszától az Einsatzgruppe A 3. kommandójának parancsnoka. 1941 végétől 1943 szeptemberéig Kovno központtal a Sicherheitspolizei (SIPO) és az SD parancsnoka, 1943 végén Reichenberg (Szudétaföld) rendőrfőparancsnoka,

Jagow, Dietrich von (Frankfurt a. M., 1892. február 29.–Merano, 1945. április 26.) német diplomata, korán csatlakozik a nácikhoz, 1933-ban SA-Obergruppenführer, majd a berlini SA vezetője, 1941. július 20-tól 1944. március 19-ig budapesti német követ.

Jancsuskó Gábor, dr. (Titel, 1911. november 6.–?) újvidéki ügyvéd, a városi nyilas szervezet vezetője. 1944. október 25. után a Duna–Tisza közi terület országmozgósítási és hadműveleti kormánybiztosa, 1944 decemberétől 1945 márciusáig Endre László mellé beosztott pártmegbízott. Március végén–április első napjaiban a Nyilaskeresztes Párt frissen kinevezett helyettes vezetőjeként egyik feladata, hogy az „alkalmatlannak” bizonyult fő- és alispánokat

Jankó Péter, dr. (Pápa, 1907. augusztus 20.–Bp., 1955. szeptember 15.) tanácsvezető népbíró,1945 májusától a budapesti népbíróság tagja, 1946 novemberétól másodelnöke, 1948 első felében és 1949 novemberétől 1950 decemberéig a NOT tanácselnöke, 1950-től haláláig a Legfelsőbb Bíróság másodelnöke. Több jelentős per: Szálasi Ferenc, Rajk László perének tanácsvezető bírája. Amikor az első hírek elkezdtek terjedni, hogy a

Horváth Ödön (Lajosmizse, 1901. november 26.–Kecskemét, 1956. december 27.) 1925-től 1944-ig a Kecskeméti Közlöny tulajdonos-szerkesztője, a Magyar Élet Pártja tagja. 1944. április 26-tól Kecskemét város főispánja. 1944 őszén végrehajtja a város kiürítését, ezért a háború után a népbíróság egyév börtönre ítéli.

Horváth Zoltán (Polányfalva, 1890. május 10.–?) posta-főfelügyelő, 1944-ben az esztergomi 1. számú postahivatal főnöke. Az esztergomi népbíróság 1945-ben egy év hat hónapi börtönre ítéli Serédi Jusztinián hercegprímás 1944. június 29-i pásztorlevelének a postahivatalban való visszatartásáért. A NOT 1946 januárjában az ítéletet két év hat hónapi börtönre módosítja.

Höss, Rudolf (Baden-Baden, 1900. november 25.–Auschwitz, 1947. április 16.) az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnoka. Apja halála után, tizenöt évesen belép a hadseregbe, a török fronton szolgál, megkapja az Első és a Másodosztályú Vaskereszt kitüntetést. 1919 után a Baltikumban, a Ruhr-vidéken és Felső-Sziléziában harcol a Szabadcsapatok (Freikorps) tagjaként. 1922-ben belép az NSDAP-be, 1923-ban Martin Bormannal együtt

Höttl, Wilhelm (Bécs, 1915. március 19.–?) 1939-től az SD magyar ügyeinek referense, 1943-tól az RSHA VI. osztály (külföldi felderítés) magyar ügyeinek felelőse, 1944. március 19. után Budapesten szolgál.

Hubay Kálmán (Jászapáti, 1902. április 3.–Bp., 1946. június 22.) újságíró, politikus, 1938–1940 folyamán, Szálasi Ferenc bebörtönzése idején a nyilas párt vezetője, országgyűlési képviselő. 1942 februárjában szembefordul Szálasival, Baky Lászlóval és Pálffy Fidéllel; a Magyar Nemzetiszocialista Párt egyik vezetője. A nyilas rendszer idején a Nemzetvezető Munkatörzse Kultúrirodája vezetője. A háború után a népbíróság halálra ítéli, kivégzik.