Frank, Otto Heinrich (Frankfurt, 1889–1980) Anne Frank apja, az I. világháború idején tartalékos tiszt; 1925-ben veszi feleségül Edith Holländert, egy módos aacheni gyáros leányát, 1926-ban születik lányuk, Margot Betti, három évvel később pedig Anne Frank.

Frankfurter, David (Daruvár , Jugoszlávia, 1909–Tel Aviv, 1982. július 19.) rabbicsaládból származik, Németországban orvosnak tanul, a nácik elől Bernbe költözik. 1936. február 4-én meggyilkolja Wilhelm Gustloffot, a svájci nácik vezérét. Tettét azzal indokolja, hogy bár Gustloff halála nem változtatja meg a nácikat, az ő tette talán megváltoztatja a zsidókat. Németország hiába kéri kiadatását, Svájcban állítják

Freisler, Roland, dr. (Celle, 1893. október 30.–Berlin, 1945. február 3.) a berlini Volskgericht (’népbíróság’ – nácik által politikai „bűncselekmények” megtorlására létrehozott különleges bíróság) elnöke. Az I. világháború idején orosz fogságba kerül, több évet tölt Szibériában, megtanul oroszul, meggyőződéses kommunista, bolsevik komisszár lesz. 1920-ban hazatér, jogot tanul, 1924-ben belép az NSDAP-be, 1933-tól parlamenti képviselő. A Német

Freudiger Fülöp (1900-1976) az Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnöke, az ortodox hitközség képviselője a Zsidó Tanácsban 1944. március 21-től. Hamis román útlevelekkel mintegy hetven-nyolcvan társával együtt 1944. augusztus 10-én átlépi a román határt. Lévai Jenő szerint ellopja azokat a román útleveleket, amelyeket a román kormány saját állampolgárai számára küldött Budapestre, és Gestapo-őrizet mellett utazik Romániába,

Frick, Wilhelm, dr. (Alsenz, 1877. március 12.–Nürnberg, 1946. október 16.) belügyminiszter, Adolf Hitler bizalmasa. 1930 januárjától a thüringiai tartomány oktatási és belügyminisztere, 1933 januárjától 1943 augusztusáig országos belügyminiszter. Ekkor a Cseh-Morva Protektorátus protektora. A nürnbergi nemzetközi bíróság halálra ítéli, kivégzik.

Fáy István (Pozsony, 1881. január 5.–Buenos Aires, 1959. augusztus 10.) 1940-től a német megszállásig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára, 1939 és 1944 között kormánypárti országgyűlési képviselő (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászapáti egyéni választókerület).

Feine, Gerhart (Göttingen, 1894. június 17.–Koppenhága, 1959. április 9.) német diplomata, 1943–1944 folyamán Budapesten követségi tanácsos.

Fejér Lipót (Pécs, 1880. február 9.–Bp., 1959. október 15.) matematikus, az MTA levelező tagja (1908), rendes tagja (1930), majd tagja (1946). 1900-ban publikálja a Fourier-sorokkal kapcsolatos tanulmányát, a trigonometrikus sorok modern elméletének megalapozója. 1911-től a Budapesti Tudományegyetem egyik matematikai tanszékének vezetője.

Feketehalmy-Czeydner Ferenc (Piski, Hunyad vármegye, 1890. november 22.–Zsablya, 1946. november 6.) katonatiszt, vezérezredes, az I. világháborúban az orosz és az olasz fronton szolgál; megsebesül, felépülése után a vezérkarnál szolgál. 1925-ben őrnagy, 1933-tól a Légügyi Hivatal vezérkari főnöke, 1939–1940-ben a komáromi gyalogdandár parancsnoka; 1940. március 1-jétől az 1. magyar hadsereg vezérkari főnöke, 1941. augusztus 1-jétől a

Ferenczy László (Felsővisó, 1898. március 9.–Bp., 1946. május 31.) csendőr ezredes, 1921-től szolgál a csendőrségnél, 1929-től vitéz. 1934-től a gyulai szárny parancsnoka, 1938 novemberétől a debreceni csendőr nyomozó alosztályának parancsnoka, 1939. február 15-től a debreceni szárny parancsnoka, 1940. november 4-től a kassai csendőrkerület nyomozó alosztályának parancsnoka, 1942. július 10-től a csendőrség Központi Nyomozó alosztályán előadó.