Finzi, Aldo (1891–1944) zsidó származású olasz fasiszta miniszter. 1921-ben csatlakozik Benito Mussolinihez, képviselő, a Duce barátja, egyik legközelebbi tanácsadója. A hatalomátvétel után belügyi államtitkár-helyettes, 1922 decemberétől a Fasiszta Nagytanács tagja. Belekeveredik a Matteotti-gyilkosságba, kénytelen lemondani. 1938-ban mentességet élvez a faji törvények hatálya alól, 1942-ben „fegyelmezetlenség” címén kizárják a pártból. 1943 szeptemberétől 1944 márciusáig partizánként harcol,

Gera József, dr. (Makó, 1896. október 24.–Bp., 1946. március 12.) orvos, nyilas politikus. 1924-ben, az I. világháborúban szerzett érdemeiért vitézzé avatják. Szülész-nőgyógyász és gyermekorvosi gyakorlatot folytat Makón. 1939-től a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom tagja. 1940 őszén háromhavi börtönre ítélik az 1921. III. tc. alapján, felforgató tevékenység és „nemzetgyalázás” vádjával, valamint hivatal- és politikai jogvesztésre

Fischer, Ludwig 1941. májusától Varsó kormányzója. 1947. március 3-án a varsói Legfelső Bíróság halálra ítéli.

Gergely Gyula (Debrecen, 1901–NSZK, 1970) vállalatigazgató Nagybányán, 1940-től a Nyilakeresztes Párt tagja, 1941 októberétől a párt „erdélyföldi” vezetője, 1945. január 30-tól a Nemzetgazdasági Iroda vezetője. A népbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítéli; 1956-ban emigrál, Nyugat-Németországban export-import vállalatot alapít, 1963-tól a BM III/I. ügyosztály tudtával hivatalosan hazajár Magyarországra, a Chemolimpex vállalattal üzletel.

Frank, Anne (Aachen, 1929. június 12.–Bergen-Belsen, 1945. február–március?) német-zsidó család leánya, a nácik hatalomátvétele (1933) után családjával együtt Hollandiába emigrál. 1942. július 6-án Amszterdamban, a Prinsengracht 263. számú ház padlásán kiépített búvóhelyen rejtőzik el az egész Frank-család. ~ itt folytatja néhány héttel korábban elkezdett naplóját. 1944. augusztus 4-én a bujkálókat, valószínűleg feljelentés nyomán, letartóztatják és

Fábián Lajos, nemes, dr. (Nagykanizsa, 1900. január 10.–Bp., 195?) 1944. október 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium XII. csoportjának főnöke, 1944. november 1-jétől vezérőrnagy. 1944. október 1-jétől 1945. január 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium munkaügyi csoportfőnöke és a honvédelmi munkaszervezet vezetője. 1945-ben szovjet hadifogságba kerül, népbíróság elé állítják, halálra ítélik, kivégzik.

Falkenhausen, Alexander Freiherr von (Blumenthal, Szilézia, 1878. október 29.–Nassau, 1966. július 31.) 1912-ben Tokióban német katonai attasé, az I. világháború idején Palesztinában a török hadsereg mellé helyezik; 1934–1938 között Csang Kaj-sek katonai tanácsadója, 1940-től 1944 júniusáig Belgium és Észak-Franciaország katonai kormányzója. Valószínűleg a belga ellenállókkal kapcsolatos, Adolf Hitler és tanácsadói szerint elnéző magatartása miatt váltják

Falkenhorst, Nicolaus von (Breslau, 1885. január 17.–Holzminden, 1968. június 18.) német tábornok, 1933–1935 között katonai attasé Prágában, Belgrádban és Bukarestben, 1935-ben a drezdai 3. hadsereg vezérkari főnöke, 1939-ben, a lengyel hadjárat idején a 21. hadsereg parancsnoka. 1940-től 1944. december 18-ig a norvégiai német megszálló erők főparancsnoka; mivel szembehelyezkedik Josef Terboven politikájával, leváltják. 1946-ban egy brit

Faragho Gábor (Kecskemét, 1890. február 16.–Kecskemét, 1953. december 22.) hivatásos katonatiszt, vezérezredes, 1940. július 1-jétől 1941. június 22-ig moszkvai katonai attasé, 1941. szeptember 1-jétől 1942. november 15-ig a Honvédelmi Minisztérium Elnökségének vezetője, majd 1944. október 16-ig a csendőrség felügyelője (1944. július 1-jétől a rendőrség felügyelője is). 1944. szeptember 28-án ~ vezetésével indul Moszkvába a fegyverszüneti

Farinacci, Roberto (1893–1945. április 28.) Benito Mussolini egyik legkorábbi híve, a fasiszta párt antiszemita szárnyának vezetője, a cremonai fasiszták vezetője; 1921 májusától képviselő. 1925. február 12-től a Nemzeti Fasiszta Párt főtitkára, de Mussolini – belátva, hogy ~ brutális és arrogáns viselkedése árt rendszere tekintélyének – 1926 márciusában leváltja. A politikai élettől visszavonulva ügyvédként igen sikeres;