Dely Piroska lásd Temesváry Sándorné

Domonkos Miksa (Vágvecse, 1890. március 28.–Bp., 1954) katonatiszt, az I. világháború idején többször megsebesül. 1940-ben elbocsátják a Steyr Műveknél betöltött vállalatvezetői állásából, ezután a Pesti Izraelita Hitközség alkalmazottjaként dolgozik. 1944-ben a Zsidó Tanács műszaki előadója, a nyilas uralom idején a Zsidó Tanács egyik vezetője. 1953-ban az Államvédelmi Hatóság Stöckler Lajossal és Benedek Lászlóval együtt letartóztatja,

Doroghi Farkas Ákos (Bp., 1894. augusztus 22.–?) tisztviselő, 1923-tól Budapest közigazgatási apparátusában dolgozik. 1939-ben jelölik alpolgármesternek, de nem választják meg. A Zsidókérdéskutató Intézet egyik alapítója. 1944 júniusától Budapest polgármestere, megszervezi a fővárosban élő zsidók sárga csillagos házakba tömörítését. Polgármesteri állását a nyilas puccs után is megtartja, november 23-ig tartózkodik a fővárosban. A népbíróság tizenöt év

Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 1906. december 12.–Bp., 1964. december ?) újságíró. 1939-től 1943-ig az Esti Újság című napilap segédszerkesztőja. 1941 és 1943 között a Magyar Futár munkatársa, 1943–1944 folyamán az Ország című hetilap szerkesztője. Antiszemita, szélsőjobboldali hírlapíró, szerkesztő. 1944 áprilisa és decembere között a rádióban elmondott uszító, antiszemita szövegei országszerte hírhedtté teszik nevét. A népbíróság

Duckwitz, Georg Ferdinand (Bréma, 1904. szeptember 29.–1973) német diplomata, 1930-ban Koppenhágában üzletember. 1932-ben belép a náci pártba, az SS elutasítja felvételi kérelmét. 1933 és 1935 között Alfred Rosenberg mellett dolgozik. 1939-ben az Abwehr Dániába küldi, 1940-től a koppenhágai német követségen szolgál mint szállítási ügyekért felelős attasé. A háború után az NSZK dániai nagykövete, majd Willy

Dudás Miklós (Máriapócs, 1902. október 27.–Nyíregyháza, 1972. július 15.) hajdúdorogi görög katolikus püspök (Nyíregyháza), 1939-től 1944-ig a Felsőház tagja.

Eberl, Irmfried, dr. (Bregenz, Ausztria, 1910. szeptember 8.–Ulm, 1948. február 6.) orvos, SS-Untersturmführer (1942), 1940. február 1-jétől a brandenburgi, 1941 végétől a bernburgi elgázosító központ vezetője, nem sokkal később Treblinka parancsnoka. 1942 nyarán leváltják, visszaküldik Bernburgba. Vizsgálati fogságban felakasztja magát.

Ebner, Karl, dr. (Franzensfeste, 1901. október 27.–Linz, 1983. november 11.) 1933-tól az NSDAP tagja, 1942-től a bécsi Gestapo vezetője. 1948-ban húszévi kényszermunkára ítélik, 1953-ban szabadlábra helyezik.

Eden, Anthony Robert (Windlestone Hall, 1897. június 12.–Salisbury, 1977. január 14.) brit konzervatív politikus, külügyminiszter. 1923-tól parlamenti képviselő. Először 1935 és 1937 között külügyminiszter, szembeszáll az Adolf Hitlert megbékíteni próbáló politikával, ezért lemond. 1940 decemberében, Winston Leonard Churchill miniszterelnöksége idején ismét külügyminiszter, majd 1951–1954 között szintén. 1955-től 1957-ig miniszterelnök, politikai karrierjének az 1956-os szuezi válság

Eichmann, Adolf (Solingen, Ausztria, 1906. március 19.–Jeruzsálem, 1962. május 31.) SS-Obersturmbannführer. Tanulmányait Linzben végzi, protestáns középosztálybeli szülei vagyonát az infláció elviszi; 1927 és 1933 között a Vacuum Oil Company utazó ügynöke. 1932-ben Ernst Kaltenbrunner javaslatára belép az osztrák NSDAP-be. 1933-ban elveszíti állását, Németországba megy, az emigráns osztrák légióhoz csatlakozik, tizennégy hónapos katonai kiképzésben részesül. A