Eichmann, Adolf (Solingen, Ausztria, 1906. március 19.–Jeruzsálem, 1962. május 31.) SS-Obersturmbannführer. Tanulmányait Linzben végzi, protestáns középosztálybeli szülei vagyonát az infláció elviszi; 1927 és 1933 között a Vacuum Oil Company utazó ügynöke. 1932-ben Ernst Kaltenbrunner javaslatára belép az osztrák NSDAP-be. 1933-ban elveszíti állását, Németországba megy, az emigráns osztrák légióhoz csatlakozik, tizennégy hónapos katonai kiképzésben részesül. A

Eicke, Theodor (Hampont, Elzász-Lotharingia, 1892. október 17.–Orelka, 1943. február 26.) az I. világháború után Thüringiában a rendőrségi adminisztrációban dolgozik, rövid ideig bűnügyi és biztonsági rendőri pozíciót is betölt. Állásait antirepublikánus tevékenysége miatt veszti el, 1923-ban a ludwigshafeni IG Farben alkalmazza, feladata többek között az ipari kémkedés elhárítása. 1928-tól az NSDAP, 1930-tól az SS tagja, 1931-től

Elkes, Elhanan, dr. (Kalvarija, Nyugat-Litvánia, 1879–Dachau, 1944. július 25.) orvos, az I. világháború idején az orosz cári hadseregben szolgál. A két világháború között Kovnóban a zsidó kórházban dolgozik, cionista, 1941 és 1944 között a kovnói Zsidó Tanács elnöke.

Dekanozov lásd Gyekanozov, Vlagyimir Georgijevics

Dely Piroska lásd Temesváry Sándorné

Domonkos Miksa (Vágvecse, 1890. március 28.–Bp., 1954) katonatiszt, az I. világháború idején többször megsebesül. 1940-ben elbocsátják a Steyr Műveknél betöltött vállalatvezetői állásából, ezután a Pesti Izraelita Hitközség alkalmazottjaként dolgozik. 1944-ben a Zsidó Tanács műszaki előadója, a nyilas uralom idején a Zsidó Tanács egyik vezetője. 1953-ban az Államvédelmi Hatóság Stöckler Lajossal és Benedek Lászlóval együtt letartóztatja,

Doroghi Farkas Ákos (Bp., 1894. augusztus 22.–?) tisztviselő, 1923-tól Budapest közigazgatási apparátusában dolgozik. 1939-ben jelölik alpolgármesternek, de nem választják meg. A Zsidókérdéskutató Intézet egyik alapítója. 1944 júniusától Budapest polgármestere, megszervezi a fővárosban élő zsidók sárga csillagos házakba tömörítését. Polgármesteri állását a nyilas puccs után is megtartja, november 23-ig tartózkodik a fővárosban. A népbíróság tizenöt év

Dövényi Nagy Lajos (Szihalom, 1906. december 12.–Bp., 1964. december ?) újságíró. 1939-től 1943-ig az Esti Újság című napilap segédszerkesztőja. 1941 és 1943 között a Magyar Futár munkatársa, 1943–1944 folyamán az Ország című hetilap szerkesztője. Antiszemita, szélsőjobboldali hírlapíró, szerkesztő. 1944 áprilisa és decembere között a rádióban elmondott uszító, antiszemita szövegei országszerte hírhedtté teszik nevét. A népbíróság

Duckwitz, Georg Ferdinand (Bréma, 1904. szeptember 29.–1973) német diplomata, 1930-ban Koppenhágában üzletember. 1932-ben belép a náci pártba, az SS elutasítja felvételi kérelmét. 1933 és 1935 között Alfred Rosenberg mellett dolgozik. 1939-ben az Abwehr Dániába küldi, 1940-től a koppenhágai német követségen szolgál mint szállítási ügyekért felelős attasé. A háború után az NSZK dániai nagykövete, majd Willy

Dudás Miklós (Máriapócs, 1902. október 27.–Nyíregyháza, 1972. július 15.) hajdúdorogi görög katolikus püspök (Nyíregyháza), 1939-től 1944-ig a Felsőház tagja.