A budapesti Fazekas és Bornemissza gimnáziumok diákjaiból álló Kiáltójel nevű csapat nyerte meg csütörtökön a Régen volt? Hol is volt? című középiskolai vetélkedőt, amelyet a Wallenberg-év egyik kiemelt eseményeként rendeztek meg. A versenyben részt vevő 116 csapatból tíz jutott a döntőbe. A második helyezett az oroszlányi Lengyel József Gimnázium csoportja, a LeJó, a bronzérmes pedig
A nyíregyházi Bethlen Gábor Gimnáziumban verssel, és a Schindler-listája című film betétdalával nyitották meg az Auschwitz Album című tárlatot. A Gomba utcai intézményben az archív képeket bemutató kiállításon a német haláltábor és az oda vezető út fotói mellett Nyíregyháza egykori zsidóságát is bemutatják. Az iskolában a tárlatvezetést diákok látják el, amire az emlékközpont múzeumpedagógusai készítették
Anne Frank – történelem a mának címmel nyílt kiállítás január 23-án Miskolcon, a Diósgyőri Gimnáziumban. A több mint harminc képpel és szöveggel ellátott tabló a zsidó származású Anne Frank életét és tragédiáját mutatja be, s egyúttal az előítéletekkel szembeni fellépésre figyelmezteti a kiállítás látogatóit. A kiállítás február 17-ig látogatható Miskolcon a Kiss tábornok utca 42-ben.
A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány, a Soha többé Soá! Alapítvány, a Kisvárdai KALANIT Magyar Izraeli Társaság, Kisvárda Város Önkormányzata, a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, közös rendezésében, nyílt meg február 9–én (csütörtökön) délután 16 órakor a Bessenyei György Gimnázium és Kollégium Dísztermében az Auschwitz Album Rólunk, nekünk, nélkülük című kiállítás. Auschwitz túlélő, Molnár
A nyilasok második világháborús civil áldozataira emlékezett több szervezet, párt, valamint magánszemélyek 2012. február 12-én, vasárnap Budapesten, a XIII. kerületi Duna-parti Mártír Emlékműnél. Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták – Összefogás a Demokráciáért (MEASZ) elnöke az egybegyűlt két-háromszáz fős megemlékező csoport előtt arról beszélt, hogy a második világháborúba egy “szélsőjobbra hajló politika” sodorta Magyarországot.
Január 17-én a Nemzeti Múzeumban, a Wallenberg év ünnepélyes megnyitóján adták át a Wallenberg-díjat, valamint a Centenáriumi Wallenberg-díjat is. E kitüntetésben hazánkban azok részesülhetnek, akik a hátrányos helyzetben élőkért, diszkriminációt elszenvedőkért tesznek, életútjukkal példát mutatnak. Az idei díjazottak: Dani Eszter református lelkipásztor, Novák Ilona, az Élet Menete vagonkiállítás létrehozója, Pócsiné Sivák Erzsébet óvónő és Hidvégardó
Ervin Gábor (1912-1944) a neotomizmus képviselője volt, filozófiai tevékenysége papi munkájával együtt bontakozott ki. Születésének századik évfordulójának alkalmából (január 24-én született), január 27-én, ami egyben a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja is, az ELTE bölcsészkarán rendeztek konferenciát életművéről. Forrás: Szilvay Gergely/Magyar Kurír A konfereciának vendége volt Fischer János, a Richter-Gedeon Rt. kutatási osztályának vezetője, aki Ervin
A Raoul Wallenberg-díj Bíráló Bizottság – az elmúlt évek hagyományát követve – 2012. január 17-én Raoul Wallenberg-díj elismerésben részesíti az arra érdemes személyeket és szervezeteket. Javaslatot tenni, a bizottság által közzétett adatlap kitöltésével és ajánlás megfogalmazásával lehet. Beküldési határidő: 2011. december 31. Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, magyar állampolgárok tízezreinek megmentője 2012-ben lenne százéves. A Magyar
1944 őszén Budapestről indult az a halálmenet, melyben huszonnégyen Ásványráró határában betegen, legyengülve vesztették életüket. Nekik, valamint a szigetközi településről Auschwitzba deportáltaknak és a korábban itt elhunyt zsidóknak állít emléket a 2011. november 27-én újraavatott temető. Forrás: Kisalfold.hu A legfiatalabb ásványrárói, akit Auschwitzba deportáltak, a négyéves Glatter Róbert, a legidősebb a 81 éves Epstein Lázárné
Az elmúlt évtizedekben az 1944. nyári kőszegi deportálásról készült egykorú felvételeket számos kiadvány közölte. A kőszegi zsidó hitközség 1941-ben 109 főt számlált, a város lakosságának egy százalékát tette ki. Az 1944. nyári elhurcolást csak néhányan élték túl. A hitközség 1951-ben megszűnt. A szomorú múltról a patinás város központjában a zsinagóga puszta téglafalai is tanúskodnak. A