Mi volt a német megsemmisítő gépezet elől bujkáló zsidók és a nekik olykor az életük kockáztatásával is segítséget nyújtók napi tapasztalata? A Holokauszt Emlékközpontban 2019. november 6-án nyíló kiállítás tablóin tizenegy ország személyes történetei elevenednek meg, megvilágítva az embermentők és a mentettek sorsának egybefonódását. A projektet az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata, a POLIN –
A Nemzetközi Holokauszt Emléknap alkalmából a Holokauszt Emlékközpont Megbélyegezve – Képek, tények, emlékek a „végső megoldás” történetéből című kiállítással tiszteleg az áldozatok emléke előtt. Január 27-ét, az Auschwitzi haláltábor felszabadításának évfordulóját az ENSZ Közgyűlése jelölte ki nemzetközi emléknappá. Csak ebben a táborban több, mint egy millió ártatlan áldozatot öltek meg és ezeknek mintegy egyharmada volt
A két világháború közötti Lengyelország soknemzetiségű ország – a lengyeleken kívül élnek itt többek között ukránok, zsidók, fehéroroszok, németek, litvánok, romák. A zsidó népesség létszáma 3,5 millió, ez az ország népességének közel 10%-át teszi ki. Ez Európa legnagyobb zsidó diaszpórája, amely jelentősen hozzájárul a lengyel államiság fejlődéséhez.Azoknak a lengyeleknek, akik tanúi voltak a zsidók ellen
A houstoni Center for Medicine after the Holocaust és a helyi Holocaust Museummal közösen szervezett történelmi kiállításunk egy külön, de szerves része kortárs amerikai művészek alkotásait vonultatja fel, amelyekkel az alkotók reflektáltak a náci orvosi kísérletekre, illetve tágabb értelemben, az azóta is aktuális bioetikai kérdésekre. A kiállítás kurátora, Dr. Andrew Weinstein, a New York State
Közkívánatra 2015. július 31-ig meghosszabbítottuk Fekete Edit életmű-kiállításának bemutatását a Holokauszt Emlékközpont zsinagógájában. A tárlat kedd-vasárnap 10 és 18 óra között látogatható. A csatolmányban Faludy Judit, az április 26-i megnyitón elhangzott méltatását olvashatják.
Kádár György festőművész láger-sorozatát tekinthetik meg az érdeklődők 2014. április 16-án 14 órától a Holokauszt Emlékközpontban. A kiállítást megnyitja dr. Feledy Balázs művészettörténész. Köszöntőt mond intézményünk igazgatóhelyettese, Dr. Botos János. A megnyitón közreműködnek a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium növendékei. KÁDÁR GYÖRGY (1912—2002) Festőművész, Kossuth- és Munkácsy-díjas érdemes- és kiváló művész. A negyvenes években
Holló Imre fogorvost Sátoraljaújhelyről 1944. május 3-án hurcolták a városi gettóba, ahonnét később a dörnhaui szőnyeggyárba, az úgynevezett “hideg krematóriumba” vitték. Grafikáin kiszolgáltatott, emberi méltóságuktól megfosztott társait örökítette meg. Rajzait tenyerébe rejtett papírra vetett skiccek alapján készítette esténként, majd a flekktífuszt terjesztő tetvektől nyüzsgő szalmazsákba dugta el a rendszeresen ellenőrző SS katonák elől. Holló Imre
Látogatható: 2013. április 16 – június 22. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a Holokauszt Emlékközpont közös rendezésű tárlatának célja emléket állítani a magyar kultúra olyan kimagasló alakjainak, akiknek sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája, de életművükkel máig hatnak és velünk élnek. A kiállítás a holokausztnak áldozatául esett irodalom, színházművészet, sport, tudomány, építőművészet és cirkuszművészet ikonikus
A Holokauszt Emlékközpont kiállítása kísérletet tesz arra, hogy bemutassa a vészkorszak utóéletének egy alig ismert fejezetét, amely egyben az 1945-1947 közötti átmeneti demokratikus berendezkedés időszaka is. A Visszatérés – újrakezdés című tárlat írásos és fotódokumentációk, valamint korabeli tárgyak bemutatásával annak is igyekszik emléket állítani, hogy 1945 és 1947 között a Magyar Országgyűlés huszonegy diszkriminatív törvényt
Ausztria német bekebelezése olyan csomópontja az európai történelemnek, amely máig ható következmények láncolatát indította el, s megválaszolatlan kérdések sorát hagyta maga után. A kiállítás az Anschluss hetvenedik évfordulójára készült, fotókkal, kiadványokkal idézi fel a hetven évvel ezelőtti eseményeket: rávilágít az Anschluss előzményeire, az osztrák, a magyar és a nemzetközi reakciókra, végül Ausztria további sorsára, s