Karácsony Sándor (1892–Bp., 1944. december) vasesztergályos, szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezető, 1935-től a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségének póttagja. A nyilasok elfogják, meggyilkolják.

Kasche, Siegfried (1903–1947) SA-Obergruppenführer, horvátországi német követ, 1947-ben Jugoszláviában halálra ítélik és kivégzik.

Kassai (Schallmayer) Ferenc (Kassa, 1903–Bp., 1946) nyomdász, lakatos, fiatal korában baloldali forradalmár, 1934-ben az Új Szó kommunista havilap kiadója. 1935-ben Csoór Lajos jobboldali politikus, majd 1937-től Szálasi Ferenc követője. 1938 után több ízben internálják, börtönbüntetésre ítélik. A Szálasi-kormányban propaganda-miniszter. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik.

Kasztner Rezső (Kolozsvár, 1906–Tel Aviv, 1957) újságíró, jogász, cionista vezető. 1925 és 1940 között a Kolozsváron megjelenő magyar nyelvű cionista lap, az Új Kelet újságírója, bukaresti parlamenti tudósítója. Aktív cionista, a közép-baloldalt képviselő Ichud mozgalom egyik erdélyi vezéregyénisége. 1940-től Budapesten él, a cionista Mentőbizottság (Vaada) elnökhelyettese, Komoly Ottó munkatársa. Szoros kapcsolatban áll a szlovák cionistákkal

Kececi, Sevret Fuat 1943. október 21-től budapesti török követ. A Budapesten akreditált semleges diplomaták közül a német megszállás után egyedül a török követség nem vesz részt az üldözöttek mentésében.

Keitel, Wilhelm (Helmscherode, Braunschweig, 1882. szeptember 22.–Nürnberg, 1946. október 16.) német marsall, 1938-tól 1945-ig a német véderő főparancsnokságának főnöke. 1901-től katona. Az I. világháború idején vezérkari tiszt, 1938-ban vezérezredes. Aláírja a fogságba esett szovjet politikai tisztek kivégzéséről szóló parancsot (ún. komisszárparancs), hűségesen, ellenvetések nélkül szolgálja Führerét a háború végéig. 1941. július 27-én aláírja azt a

Kemény Gábor, dr., báró (Bp., 1910. december 14.–Bp., 1946. március 19.) jogász, 1933-ban a Pesti Hírlap munkatársa. Mór községben közigazgatási gyakornok, majd szolgabíró. 1939 áprilisában lemond állásáról, belép a Nyilaskeresztes Pártba. Az 1939-es parlamenti választások után a nyilas képviselőcsoport titkára. 1939. augusztus 27-én politikai tüntetés szervezése miatt nyolchavi fogházra ítélik. 1940 őszétől Hubay Kálmán helyettese.

Keresztély, X. (Charlottenburg, 1870. szeptember 26.–Koppenhága, 1947. április 20.) 1912-től dán király. A német megszállás után hazájában marad, és támogatja a dán hatóságok zsidóvédő intézkedéseit.

Keresztes-Fischer Ferenc (Pécs, 1881. február 18.–Vöcklabruck, Ausztria, 1948. március 3.) ügyvéd, 1931-től 1935-ig, majd 1938. május 14-től 1944. március 22-ig belügyminiszter. Konzervatív, németellenes politikus, kemény kézzel üldözi mind a nyilasokat, mind a kommunistákat, Horthy Miklós híve. 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják.

Keresztes-Fischer Lajos (Pécs, 1884. január 8.–Vöcklabruck, Ausztria, 1948. április 29.) tüzértiszt, Keresztes-Fischer Ferenc öccse, 1920. május 7-től Magyarország Kormányzója Katonai Irodájában (KKI) szolgál, 1933. május 1-jétől a Honvédelmi Minisztérium VI. csoport (VKF) főnökének helyettese, 1938. május 24-től szeptember 29-ig a Honvéd Vezérkar főnöke. 1939. február 1-jétől ismét a KKI főnöke, főhadsegéd. Beosztásából 1942. október 29-én