Kéthly Anna (Bp., 1889. november 16.–Blankerberge, Belgium, 1976. szeptember 7.) magántisztviselő, szociáldemokrata politikus, 1920 és 1939 között a Magánalkalmazottak Országos Szövetségének vezetője, 1922-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének tagja. 1948-ban kizárják a pártból, mert ellenzi a Magyar Kommunista Pártba történő beolvasztást. 1949-ben letartóztatják, 1954-ben koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélik; ugyanebben az évben szabadlábra helyezik,

Khuen-Héderváry Sándor, gróf (Hédervár, 1881. június 16.–Szentendre, 1947) diplomata, 1925 és 1934 között a külügyminiszter állandó helyettese, 1933-tól 1940-ig párizsi követ, 1941 júliusában nyugállományba helyezik.

Kaplan, Chaim A. (Horodiszcze, ma Gorodiscse, Belorusszia, 1880–Treblinka, 1942 december/1943. január?) 1902-ben Varsóban az első héber elemi iskola megalapítója. Több héber iskoláskönyvet, nyelvtankönyvet ír. A varsói gettóban írott naplója fontos történelmi forrás.

Kappler, Herbert (1907–1978) SS-Obersturmbannführer, Róma rendőrfőparancsnoka; fontosabb szerephez 1943 őszén, az olasz fegyverszünet után jut: október 16-án személyesen irányítja a római zsidók letartóztatását és deportálását. 1944-ben átveszi a római Gestapo parancsnokságát is. Március 24-én Szent Callixtus katakombáiban ~ parancsára 335 olasz túszt, köztük nőket és két 14 éves fiút lőnek agyon megtorlásul a kommunista ellenállók

Karácsony Sándor (1892–Bp., 1944. december) vasesztergályos, szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezető, 1935-től a Magyar Szociáldemokrata Párt vezetőségének póttagja. A nyilasok elfogják, meggyilkolják.

Kasche, Siegfried (1903–1947) SA-Obergruppenführer, horvátországi német követ, 1947-ben Jugoszláviában halálra ítélik és kivégzik.

Kassai (Schallmayer) Ferenc (Kassa, 1903–Bp., 1946) nyomdász, lakatos, fiatal korában baloldali forradalmár, 1934-ben az Új Szó kommunista havilap kiadója. 1935-ben Csoór Lajos jobboldali politikus, majd 1937-től Szálasi Ferenc követője. 1938 után több ízben internálják, börtönbüntetésre ítélik. A Szálasi-kormányban propaganda-miniszter. A népbíróság halálra ítéli, kivégzik.

Kasztner Rezső (Kolozsvár, 1906–Tel Aviv, 1957) újságíró, jogász, cionista vezető. 1925 és 1940 között a Kolozsváron megjelenő magyar nyelvű cionista lap, az Új Kelet újságírója, bukaresti parlamenti tudósítója. Aktív cionista, a közép-baloldalt képviselő Ichud mozgalom egyik erdélyi vezéregyénisége. 1940-től Budapesten él, a cionista Mentőbizottság (Vaada) elnökhelyettese, Komoly Ottó munkatársa. Szoros kapcsolatban áll a szlovák cionistákkal

Kececi, Sevret Fuat 1943. október 21-től budapesti török követ. A Budapesten akreditált semleges diplomaták közül a német megszállás után egyedül a török követség nem vesz részt az üldözöttek mentésében.

Keitel, Wilhelm (Helmscherode, Braunschweig, 1882. szeptember 22.–Nürnberg, 1946. október 16.) német marsall, 1938-tól 1945-ig a német véderő főparancsnokságának főnöke. 1901-től katona. Az I. világháború idején vezérkari tiszt, 1938-ban vezérezredes. Aláírja a fogságba esett szovjet politikai tisztek kivégzéséről szóló parancsot (ún. komisszárparancs), hűségesen, ellenvetések nélkül szolgálja Führerét a háború végéig. 1941. július 27-én aláírja azt a