Jurcsek Béla (Tiszatarján, 1893. augusztus 30.–Kitzbühel, Ausztria, 1945. április ?) földművelési minisztériumi államtitkár; Sztójay Döme, illetve Lakatos Géza kormányában földművelési miniszter, a Közellátási Minisztérium vezetője, okleveles gazda, uradalmi jószágigazgató. A Közellátási Hivatal államtitkára (1942. július 14–1944. március 22.), közellátásügyi tárca nélküli miniszter (1944. március 22–1944. október 16.); nyilas közellátási miniszter. 1945 áprilisában öngyilkos lesz.

Jüttner, Hans (1894. március 2.–?) SS-Obergruppenführer, 1943. június 21-től a Waffen-SS tábornoka.

Kabók Lajos (Szeged, 1884. szeptember 29.–Bp., 1945. január 5.) szociáldemokrata politikus, országgyűlési képviselő (1925–1935 és 1939–1944, Budapest, III. Déli választókerület). A nyilasok elfogják és meggyilkolják.

Kádár Gyula (Debrecen, 1898. december 16.–Bp., 1982. március 14.) katonatiszt, 1942. május 1-jétől a 2. vezérkar főnöke osztályán teljesít szolgálatot (kémelhárítás és hírszerzés), 1942. október 1-jétől vezérkari ezredes. 1942. augusztus 1-jétől 1943. augusztus 1-jéig a 6. vezérkar vezetője, 1943. augusztus 1-jétől 1944. április 15-ig a 2. vezérkari osztály vezetője. A német hatóságok április 17-én letartóztatják,

Kahan Nison, dr. (1883–1949) ügyvéd, a Magyarországi Cionista Szövetség elöljárója, a Zsidó Tanács tagja. A Kasztner-vonaton 1944. június 30-án elhagyta az országot, a háború után Palesztinában telepedik le.

Kahan-Frankl Samu az Országos Ortodox Iroda elnöke, a Zsidó Tanács tagja, 1944 nyarától illegalitásban él, 1945 után az Egyesült Államokban telepedik le.

Kállay Miklós (Nyíregyháza, 1887. január 23.–New York, 1967. január 14.) politikus, 1932 és 1935 között földművelésügyi miniszter; 1942. március 9-től 1944. március 22-ig miniszterelnök, közben 1942 májusától 1943 júliusáig külügyminiszter is. Magyarország német megszállása után egy ideig a török követségen keres menedéket, a világháború után emigrál.

Kaltenbrunner, Ernst (Innkreis, Ausztria, 1903. október 4.–Nürnberg, 1946. október 16.) SS-Obergruppenführer, az RSHA vezetője. Linzben végzi az iskolát, gyerekkori barátai között találjuk Adolf Eichmannt is. A grazi egyetemen jogásznak tanul, 1932-ben belép az SS-be és az NSDAP-be, 1934–1935 folyamán hazaárulásért bebörtönzik. 1935 után az ausztriai SS vezetője. 1938. március 11-én Hermann Göring utasítására Seyss-Inquart kabinetjében

Kánya Kálmán (Sopron, 1869. november 7.–Bp., 1945. február 28.) diplomata, 1925 és 1933 között berlini követ, 1933. február 4-től 1938. november 28-ig külügyminiszter. 1944-ben a német megszállás után a Gestapo letartóztatja, Sopronkőhidán raboskodik, fogságából súlyos betegen szabadul.

Horváth Ödön (Lajosmizse, 1901. november 26.–Kecskemét, 1956. december 27.) 1925-től 1944-ig a Kecskeméti Közlöny tulajdonos-szerkesztője, a Magyar Élet Pártja tagja. 1944. április 26-tól Kecskemét város főispánja. 1944 őszén végrehajtja a város kiürítését, ezért a háború után a népbíróság egyév börtönre ítéli.