Kern Károly (Hánta, 1907. szeptember 17.–München, 1975) hivatásos katonatiszt, vezérkari őrnagy. 1943. augusztus 1-jétől 1944. április 17-ig a 2. vezérkari osztály defenzív alosztály vezetője; a németek letartóztatják.

Kéthly Anna (Bp., 1889. november 16.–Blankerberge, Belgium, 1976. szeptember 7.) magántisztviselő, szociáldemokrata politikus, 1920 és 1939 között a Magánalkalmazottak Országos Szövetségének vezetője, 1922-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt országos vezetőségének tagja. 1948-ban kizárják a pártból, mert ellenzi a Magyar Kommunista Pártba történő beolvasztást. 1949-ben letartóztatják, 1954-ben koncepciós perben életfogytiglani fegyházra ítélik; ugyanebben az évben szabadlábra helyezik,

Khuen-Héderváry Sándor, gróf (Hédervár, 1881. június 16.–Szentendre, 1947) diplomata, 1925 és 1934 között a külügyminiszter állandó helyettese, 1933-tól 1940-ig párizsi követ, 1941 júliusában nyugállományba helyezik.

Jánosi József (Zólyom, 1898. április 22.–Friesenheim, NSZK, 1965. május 6.) filozófus, egyetemi tanár, 1913-tól a Jézus Társaság tagja (jezsuita). Rómában, a Gregoriana Pápai Egyetemen teológiát végez, 1935-től a logika és a metafizika tanára a budapesti egyetemen, az Actio Catholica által szervezett Katolikus Tanárképző Tanfolyam és a jezsuita szervezésű Katolikus Főiskolai Tanfolyam ügyvezető alelnöke; 1942-től százötven

Jaross Andor (Csehi, 1896. május 23.–Bp., 1946. április 11.) szlovákiai, majd magyarországi szélsőjobboldali politikus. 1935-től a prágai képviselőház tagja, 1936-tól a Felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke. A Felvidék egy részének visszacsatolása után (1938–1940) Teleki Pál kormányában a felvidéki ügyek tárca nélküli minisztere. 1940 októberében Imrédy Bélával megalapítja a Magyar Megújulás Pártját. 1944. március 22-től augusztus

Jeckeln, Friedrich (Hornberg, 1895–Riga, 1946. február 3.) SS-Obergruppenführer, az 1920-as években csatlakozik az NSDAP-hez, 1941-től a déli frontszakasz SS és rendőri erők parancsnoka (Höherer SS und Polizeiführer), egységei mészárolnak le Kamenyec-Podolszkijnál több mint 23 000, köztük legalább 16 000 Magyarországról deportált zsidót. ~ személyesen irányítja a Babij Jar-i mészárlást, valamint a rovnói és dnyepropetrovszki tömeggyilkosságokat.

Jodl, Alfred (Würzburg, 1890. május 10.–Nürnberg, 1946. október 16.), német tábornok, az Oberkommando der Wehrmacht (OKW – Véderő Főparancsnoksága) vezérkari főnöke 1939 és 1945 között. Az I. világháború idején hivatásos katona, 1919-ben századosként kerül a vezérkarhoz. 1923-tól ismeri Adolf Hitlert. 1935-től a vezérkar háborús tervosztályán szolgál, 1939 áprilisában a Wehrmacht vezérkari főnöke, Hitler és Wilhelm

Jordan, Fritz (?–Szovjetunió, 1942) SA-tiszt, 1941–1942 folyamán a kovnói német közigazgatás zsidóügyi vezetője; 1942 elején összekülönbözik hivatali főnökével, a frontra küldik, ahol elesik.

József Ágost, főherceg (Alcsút, 1872. szeptember 9.–Rain bei Straubing, 1962. július 6.) a Habsburg család Magyarországon élő, ún. nádori ágának leszármazottja („József főherceg”), hivatalos címén királyi herceg. 1927-től a Felsőház tagja, 1944. november 4-én részt vesz Szálasi Ferenc eskütételén, 1945-ben Bajorországban telepedik le.

Jungerth-Arnóthy Mihály (Bácsordas, 1883. március 13.–Bp., 1957. szeptember 11.) diplomata, 1923 és 1933 között a balti államokban és Finnországban vezette a magyar követségeket. 1933–1935 folyamán ankarai, 1935-től 1939-ig moszkvai, majd 1944 tavaszáig szófiai követ. 1944. április 6-tól a külügyminiszter (Sztójay Döme) állandó helyettese, 1945-ben nyugállományba helyezik.