Gráber Pál (1898. május 27.–?) hites könyvvizsgáló, 1944 májusától Müller Rezsőnek, a Zsidó Tanács Lakáshivatala vezetőjének helyettese, majd miután Müller október 15-től már nem jár be a Síp utca 12-be, átveszi a Lakáshivatal vezetését.

Granville, George az OSS (Office of Strategic Services – Stratégiai Szolgálatok Hivatala) magyar (zsidó származású) hadnagya, több magyar háborús bűnöst ő szállít Magyarországra.

Grassy József (Szöllős, 1894. december 31.–Újvidék, 1946. november 4.) altábornagy. 1936-tól 1938-ig a Ludovika Akadémia tanára, 1939 augusztusától 1941 februárjáig a 7. honvéd gyalogezred parancsnoka, augusztus 1-jéig a Honvédelmi Minisztérium IV. csoportjának főnöke, majd 1942. április 1-jéig a 15. gyalogos dandár, illetve hadosztály parancsnoka. 1942-ben, majd 1943-ban vizsgálat indul ellene az újvidéki mészárlásban játszott szerepe

Gratz Gusztáv (1875–1946) politikus, történész, közgazdász. 1924-től 1938-ig a német nemzetiszocializmussal szemben álló Magyarországi Németek Népművelődési Egyesületének elnöke, legitimista és liberális politikus; 1939-től 1944-ig a liberális Polgári Szabadság Párt országgyűlési képviselője. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálják.

Grawitz, Ernst Robert, dr. (1899–1945) náci orvos, SS-Obergruppenführer, az SS egészségügyi szolgálatának vezetője, főorvosa (SS-Reichsarzt). Lehetséges, hogy ~ javaslatára kezdenek gázkamrákat használni a zsidók tömeges, „iparszerű” megsemmisítésére. Személyes felelősség terheli a lágerekben végzett álorvosi kísérletekért. A világháború végén öngyilkos lesz.

Gerlóczy Gábor (Kassa, 1894. február 7.–Bp., 1962. március 15.) hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy, 1932-től 1942-ig a kormányzó szárnysegéde, 1944. október 15-ig első számú szárnysegéde. A nyilas hatalomátvétel után egy hónapig nyilas fogságban, majd 1944 decemberétől 1946 márciusáig szovjet „védőrizetben” van. A Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága igazolja. 1951-től 1953-ig Kőrösladányon él kitelepítve, majd építőipari segédmunkásként dolgozik.

Greiser, Arthur (Schroda, 1897. január 22.–Posen, 1946. július 14.) SS-Obergruppenführer (1942), az I. világháborúban tengerésztisztként szolgál, majd sikertelen üzletember. 1929-ben lép az NSDAP-be, 1930-ban az SS-be, Heinrich Himmler egyik első híve. 1930-tól a danzigi Képviselőházban az NSDAP-frakció vezetője, 1934 novemberétől 1939. szeptember 1-jéig Hermann Rauschning utódaként a danzigi szenátus elnöke. A II. világháború idején a

Gessler, Otto (Ludwigsburg, 1875. február 6.–Lindenburg, 1955. március 24.) német politikus, 1910-ben Regensburg polgármestere, 1918-ban a Német Demokrata Párt egyik megalapítója, 1920-ban a fegyveres erők minisztere, 1928-ig tizenhárom egymást követő kormányban megőrzi posztját. 1931-től 1933-ig a Külföldön Élő Németség Szervezetének elnöke, 1933-ban visszavonult a politikai élettől. 1944 júliusában, az Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet után,

Ghyczy Jenő (Kisigmánd, 1893. május 4.–Bp., 1982. január 18.) diplomata. 1936-tól 1939-ig a berlini magyar követségen első beosztott, majd a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1941 szeptemberétől 1943. július 24-ig a külügyminiszter állandó helyettese, majd 1944. március 22-ig külügyminiszter. Az angolszász orientáció híve, részt vesz a különbéke-tapogatózásokban.

Glazar, Richard (Prága, 1920–) a Cseh-Morva Protektorátusban 1942 nyaráig egy félreeső faluban bujkál; a németek elfogják, előbb a theresienstadti gettóba, majd onnan 1942 októberében Treblinkába szállítják. Tíz hónapig raboskodik itt; a treblinkai lázadás során megszökik, külföldi munkásnak adja ki magát. 1945 nyarán tér vissza Prágába, családjából csak édesanyja éli túl világháborút. Prágában, Párizsban és Londonban