Ghyczy Jenő (Kisigmánd, 1893. május 4.–Bp., 1982. január 18.) diplomata. 1936-tól 1939-ig a berlini magyar követségen első beosztott, majd a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1941 szeptemberétől 1943. július 24-ig a külügyminiszter állandó helyettese, majd 1944. március 22-ig külügyminiszter. Az angolszász orientáció híve, részt vesz a különbéke-tapogatózásokban.

Glazar, Richard (Prága, 1920–) a Cseh-Morva Protektorátusban 1942 nyaráig egy félreeső faluban bujkál; a németek elfogják, előbb a theresienstadti gettóba, majd onnan 1942 októberében Treblinkába szállítják. Tíz hónapig raboskodik itt; a treblinkai lázadás során megszökik, külföldi munkásnak adja ki magát. 1945 nyarán tér vissza Prágába, családjából csak édesanyja éli túl világháborút. Prágában, Párizsban és Londonban

Globocnik, Odilo (Trieszt, 1904. április 21.–Weisensee, Karinthia, 1945. május 31.) 1942. január 2-től SS-Gruppenführer, a lengyelországi zsidók legyilkolásának egyik fő szervezője. Osztrák-horvát szülők gyermeke, építőmérnöknek tanul, 1931-ben lép be az NSDAP-be Ausztriában, 1933-ban az SS-be, helyettes körzetvezető. Az Adolf Hitler és az osztrák nácik közötti kapcsolatok egyik fő szervezője. 1938 májusától Bécs Gauleitere; 1939 januárjában

Gobbi Ede (1887. május 18.–?) százados, 1944 áprilisában tartalékos állományban, egyik feladata a zsidó katonai munkaszolgálatos századok szervezése és irányítása. 1944. október 15-e után a munkaszolgálatos ügyek intézését a csendőrségnek kénytelen átadni.

Gobineau, Joseph Arthur de (Ville-d’Avray, 1816. július 14.–Torinó, 1882. október 13.) francia diplomata, író, filozófus, a fajelmélet egyik megalkotója. 1853 és 1855 között jelent meg az Essai sur l’inégalité des races humaines (Tanulmány az emberi fajok egyenlőtlenségéről) című négykötetes munkája.

Goebbels, Joseph (Rheydt, Rajna-vidék, 1897. október 29.–Berlin, 1945. május 1.) német náci politikus. Filozófiai és irodalmi tanulmányokat végez a heidelbergi egyetemen; dongalába miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítik. A hölgyek körében rendkívüli népszerűségnek örvend, irodalmi ambícióit viszont nem tudja kielégíteni. 1922-ben csatlakozik a náci párthoz. Bombasztikus stílusú újságíró, hatékony szónok és propagandista, az NSDAP-n belül eleinte

Goga, Octavian (Hermannstadt, 1881. április 1.–Ciucea, 1938. május 7.) román író és politikus. Az I. világháború idején a központi hatalmak elleni háború híve. Az 1930-as évek elején alapítja meg az Agrár Pártot, élesen zsidó- és magyarellenes, elsősorban az erdélyi román parasztok körében élvez támogatást. A Keresztény Nemzeti Párt megalapítója, 1937. december 29-től miniszterelnök. Programját képtelen

Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26.–München, 1936. október 6.) Horthy Miklós híve, radikális nacionalista, fajvédő, antiszemita. 1929-től 1936-ig honvédelmi miniszter, 1932-től haláláig miniszterelnök. 1933. június 17-én az első hivatalban lévő miniszterelnök, aki látogatást tesz Adolf Hitlernél.

Göring, Hermann (Rosenheim, 1893. január 12.–Nürnberg, 1946. október 15.) náci politikus, a Luftwaffe főparancsnoka, a Reichstag elnöke, Poroszország miniszterelnöke. Dúsgazdag család gyermeke, 1912-től katona, az I. világháború idején az egyik legsikeresebb német vadászpilóta. 1922-től Adolf Hitler híve, 1923-ban a „sörpuccs” idején súlyosan megsebesül, a felelősségre vonás elől Ausztriába szökik. 1928-tól az NSDAP parlamenti képviselője, ennek

Gráber Pál (1898. május 27.–?) hites könyvvizsgáló, 1944 májusától Müller Rezsőnek, a Zsidó Tanács Lakáshivatala vezetőjének helyettese, majd miután Müller október 15-től már nem jár be a Síp utca 12-be, átveszi a Lakáshivatal vezetését.