Becker, August, dr., SS-Untersturmführer, vegyész; 1930-tól az NSDAP, 1931-től az SS tagja. 1940 januárjától 1941 októberéig a T4 (eutanázia)-program elgázosítási szakértője, 1942 őszéig a gázteherautók működését felügyeli a keleti megszállt területeken. 1945 után kereskedelmi ügynök, 1960-ban egészségi állapotára való tekintettel nem állítják bíróság elé.

Beckerle, Adolf (1902–?) német diplomata. Frankfurt am Mainban a náci párt egyik megalapítója, 1932-től Reichstag-képviselő, 1933 után a frankfurti rendőrség vezetője. 1937-től SS-Obergruppenführer, a II. világháború idején szófiai német követ, majd 1955-ig szovjet hadifogságban.

Belev, Alekszander a bolgár Belügyminisztériumban a zsidóügyek megbízottja.

Bene, Otto a hollandiai Reichskommissar hivatalában a német Külügyminisztérium képviselője.

Beneš, Eduard (Kožlány, Csehország, 1884. május 28.–Sezimovo Ustí, Csehszlovákia, 1948. szeptember 3.) jogász, közgazdász, csehszlovák politikus. Az I. világháború idején a független Csehszlovákiáért küzdő mozgalom vezetője. 1918-tól 1935-ig külügyminiszter. 1935–1938 között miniszterelnök. A kisantant egyik megszervezője; 1938 őszén, a müncheni paktum után lemond, az Egyesült Államokba emigrál, 1940-től Londonban a csehszlovák emigráns kormány vezetője. 1945-től

Benzler, Felix német diplomata, 1941–1942 folyamán Belgrádban a német Külügyminisztérium birodalmi megbízottja (Reichsbevollmächtigter), 1944-ben Budapesten az Edmund Veesenmayer mellett működő német gazdasági bizottság vezetője.

Beregfy Károly (Cservenka, 1888. február 12.–Bp., 1946. március 12.) hivatásos katonatiszt, 1939. január 1-jétől a Hadiakadémia parancsnoka, 1941. január 1-jétől altábornagy, november 1-jétől a VI. hadtest parancsnoka, 1943. augusztus 1–től 1944. május 15-ig az 1. hadsereg parancsnoka, 1944. január 1-jétől vezérezredes. Augusztus 1–től október 16-ig a Honvédelmi Minisztériumban a központi átszervezéssel bízzák meg, Szálasi Ferenc

Berei Andor (Bp., 1900. november 9.–) közgazdász, kommunista, 1919-től a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagja, 1921-ben statáriális bíróság tizenöt évre ítéli, fogolycserével a Szovjetunióba kerül. 1934–1946 között a Belga Kommunista Párt vezetőinek egyike, 1948-tól 1956-ig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja; 1961-től 1972-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára, majd a Kossuth Kiadó igazgatója.

Berend Béla (1911–1987) szigetvári főrabbi, majd 1944 májusától az átszervezett Központi Zsidó Tanács tagja. Jó kapcsolatokat épít ki Bosnyák Zoltánnal, Endre László barátjával még az 1930-as években, megpróbálkozik az „antiszemitizmus cionizálásával”, vagyis a zsidók kivándoroltatásához megkísérli igénybe venni az antiszemiták „segítségét”. Aktív szerepet játszik Budapesten a nyilas hatalomátvétel után az ún. „nemzetközi” és a „nagy”

Berger, Gottlob (Gorstetten, 1895. július 16.–Stuttgart, 1975. január 5.) SS-Obergruppenführer, Heinrich Himmler egyik fő „fajtisztasági” szakértője, 1945-ig a Waffen-SS vezérkari főnöke, 1944-ben a szlovákiai nemzeti felkelés leverését irányítja. 1945-ben letartóztatják, 1949-ben egy amerikai bíróság huszonöt év börtönre ítéli. 1951-ben szabadlábra kerül.