Tomcsányi Vilmos Pál, dr. 1944-ben a Kárpátaljai Terület Kormányzói Biztosa, hadműveleti területi kormánybiztos.

Tarpataky Zoltán (Tornaalja, 1898. május 10.–Bp., 1966. július 7.) rendőr főfelügyelő. Az I. világháborúból több magas hadikitüntetéssel szerel le, majd szolgál a lengyelországi Magyar Légióban is. 1924-től különböző fővárosi kerületek rendőr osztályparancsnoka, 1944. április 18-tól az V. (ma XIII.) kerület osztályparancsnoka. 1945. március 13-án a Budapesti Rendőrfőkapitányság Igazoló Bizottsága kihallgatását mellőzve, egyik beosztottja feljelentésére, koholt

Török Sándor (Homoróddaróc, 1904. február 25.–Bp., 1985. április 30.) író, újságíró, több mint húsz regény, ifjúsági regény szerzője. 1944-ben a magyar hatóságok által kinevezett Zsidó Tanácsban a konvertita zsidók képviselője, a Keresztény Zsidók Szövetségének vezetője. 1944 júniusában özvegy Horthy Istvánnén keresztül eljuttatja Horty Miklós kormányzóhoz az Auschwitz-jegyzőkönyv egy példányát.

Teleki Mihály, gróf (Bp., 1896. április 20.–London, 1991. augusztus 20.) földbirtokos, 1935-től az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnöke, földművelési miniszter (1938. november 15.–1940. december 30.). A német megszállás után a Magyar Élet Pártja elnöke, 1945-től emigrációban él.

Tory (Golub), Avraham (Lazdijai, Litvánia, 1909–?) cionista, 1928-tól Kovnóban jogot tanul, az 1930-as években a Hanoar Hacioni nevű cionista ifjúsági szervezet elnökhelyettese. 1941 és 1944 között a kovnói Zsidó Tanács helyettes titkára. Háborús naplója értékes történelmi forrás. 1947-ben Izraelben telepedik le, 1952-ben ügyvédi irodát nyit Tel-Avivban.

Teleki Pál, gróf (Bp., 1879. november 1.–Bp., 1941. április 3.) földrajztudós, miniszterelnök, 1919-ben a bécsi Antibolsevista Comité egyik megszervezője, 1920-ban külügyminiszter, majd 1921. április 14-ig miniszterelnök. 1938-ban vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1939–1941 folyamán ismét miniszterelnök. Első miniszterelnöksége idején fogadja el a Nemzetgyűlés a numerus clausus törvényt, majd előkészíti a második és a harmadik zsidótörvényt.

Terboven, Josef (Essen, 1898. május 23.–Oslo, 1945. május 11.) SA-Obergruppenführer. Az I. világháború végén hadnagy, 1923-ban a müncheni „sörpuccs” résztvevője, 1930-tól az NSDAP parlamenti képviselője. 1935-ben a Rajna-vidék Oberpräsidentje, 1940. április 24-től Norvégia Reichskommissarja. Brutális megszállási politikáját Adolf Hitler igen nagyra értékeli. A háború végén öngyilkos lesz.

Thadden, Eberhardt von (1909–1964) német diplomata, a Külügyminisztérium Innland II (Belföld) munkatársa. 1933-tól az NSDAP, 1936-tól az SS tagja, 1937-től a Külügyminisztériumban dolgozik. 1941–1942 folyamán a keleti fronton harcol, megsebesül, 1942-ben Athénban diplomata, 1943 áprilisától Martin Luther utóda az Innland II. osztály élén. 1944-ben komoly szerepet játszik a magyar zsidók deportálásának megszervezésében. 1950-ben vizsgálatot indítanak

Thierack, Otto Georg (Würzen, Szászország, 1889. áprlisi 19.–Neumünster, 1946. november 22.) jogász, náci igazságügyi miniszter, Marburgban és Lipcsében végzi a jogi egyetemet, az I. világháborúban hadnagyként szolgál. 1932-től az NSDAP tagja, 1933-tól Szászország igazságügyi minisztere, 1936 és 1942 között Berlinben a népbíróság elnöke, a Birodalom ellenségeit rögtönítélő bírósága a fellebbezés jogának biztosítása nélkül ítéli el.

Thierry Herbert, dr., báró (Trieszt, 1901. február 10.–Bp., 1984. január 1.) diplomata, 1939-ben I. osztálytitkár, 1940–1942 folyamán a Külügyminisztérium Politikai osztályán dolgozik, 1943–1944-ban ankarai követségi tanácsos.