Thilo, Heinz (1911–Hohenelbe, 1945. május?/Berlin, 1947. október?) 1942 őszétől orvos Auschwitzban, 1944 végén áthelyezik Gross-Rosenbe.

Tildy Zoltán (Losonc, 1889. november 18.–Bp., 1961. augusztus 3.) református lelkész, kisgazdapárti politikus, a Független Kisgazdapárt egyik megalapítója, 1936 és 1944 között országgyűlési képviselő (4. Békés vármegye 1. Békési kerület). 1945-től a párt elnöke. 1945 novemberétől 1946 februárjáig miniszterelnök, 1946 és 1948 között köztársasági elnök. Vejét koholt vádakkal perbe fogják; lemond, 1956-ig házi őrizetben tartják.

Tiso, Josef (Velka Bytča, 1887. október 13.–Bratislava, 1947. április 18.) katolikus pap, szlovák politikus, államelnök. 1918-ban a Szlovák Néppárt egyik megalapítója, 1925-ben prágai parlamenti képviselő, 1927–1928-ban csehszlovák egészségügyi miniszter. A müncheni egyezmény után az autonóm Szlovákia elnöke (1938. október 6-tól). Amikor a csehszlovák kormány 1939. március 10-én leváltja, Szlovákiát német védelem alá helyezi, és március

Tito, Joszip Broz (Kumrovec, Horvátország, 1892. május 25.–Ljubljana, 1980. május 4.), kommunista pártvezető, jugoszláv marsall. 1920-ban a Jugoszláv Kommunista Párt egyik alapítója, 1928-tól 1934-ig börtönben van. Szabadlábra helyezése után Moszkvába emigrál, részt vesz a spanyol polgárháborúban. A II. világháború kitörése előtt visszatér Jugoszláviába, 1941-ben a németellenes partizánmozgalom vezére. A felszabadulás után miniszterelnök, 1953-tól államelnök. 1948-ban

Todt, Fritz (Pforzheim, Baden, 1891. szeptember 4.–Rastenburg, Kelet-Poroszország, 1942. február 8.) mérnök, a német hadiipar egyik irányítója, 1922-től az NSDAP tagja, 1931-ben az SS egyik vezetője, 1933-tól az autópálya-építési program irányítója. A róla elnevezett szervezett kényszermunkások tömegeit alkalmazza erődítési, hadiipari célokra. 1940-től fegyverkezési és hadiipari miniszter, egyebek mellett ő irányítja az Atlanti Fal építését is.

Toldi/y Árpád (Kiskőrös, 1898–?) csendőrtiszt, 1938-tól őrnagy, a tiszti tanfolyamok felügyelője. 1942-től a Belügyminisztérium VI. b. csendőrségi osztályának munkatársa, 1943-tól ezredes, az újjászervezett XX. osztály helyettes vezetője. 1944. április 26-tól Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja. 1944 előtti okmányaiban még „i”-vel írja vezetéknevét. Meggyőződéses antiszemita és nyilasbarát, nagy szigorral irányítja a vármegyei zsidók gettózását és deportálását.

Streicher, Julius (Fleinhausen, 1885. február 12.–Nürnberg, 1946. október 16.) antiszemita újságíró, náci pártvezető. Az I. világháború idején frontszolgálata során többször megsebesül, számos kitüntetést kap. A háború után Nürnbergben általános iskolai tanár, 1921-ben csatlakozik az NSDAP-hoz. 1923-ban alapítja Der Stürmer [A harcos] című lapját, amely hamarosan a legszélsőségesebb antiszemita hetilap lesz Németországban. 1933-tól náci parlamenti képviselő,

Szombathelyi Ferenc (Győr, 1887. május 17.–Pétervárad, 1946. november 4/5.?) tábornok, vezérkari főnök, 1933 és 1936 között a Honvédség Főparancsnoka szárnysegéde, 1938–1939 folyamán a vezérkari főnök helyettese, majd a 8. hadtest parancsnoka. 1941-ben a Szovjetunió elleni támadásban részt vevő Kárpát-csoport parancsnoka. 1941. szeptember 6-tól a Honvéd Vezérkar főnöke, november 1-jétől vezérezredes. 1944. április 19-én felmentik, október

Stresemann, Gustav (Berlin, 1878. május 10.–Berlin, 1929. október 3.) német politikus, kancellár. A Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője (1907–1912, 1914–1918). Az I. világháború után a weimari demokrácia elkötelezett híve, a Német Néppárt egyik alapítója. 1923-ban birodalmi kancellár a száz napig fennálló nagykoalíció kormányában. Leveri Adolf Hitler 1923-as puccsát, véget vet a Ruhr-válságnak, letöri az inflációt.

Sztójay (Stojákovits) Döme (Versec, 1883. január 5.–Bp., 1946. augusztus 24.) altábornagy, miniszterelnök. Az I. világháború kitörésekor vezérkari százados, 1915–1916 folyamán Szarajevóban szolgál, 1917-ben a 21. hegyidandár vezérkari főnöke. A tiroli harctéren, 1918-ban vezérkari őrnagy. 1919 után a Vezérkari Főnökség VI. csoport 2. osztályának vezetője, feladata a külföldi hírszerzés. 1925 novemberétől 1933-ig Kánya Kálmán berlini követ