Történetek egy családi albumból – Magyar zsidók XX. századi emlékei
A „Történetek egy családi albumból” a Centropa 11 országban bemutatott vándorkiállításának magyar adaptációja. A tárlat nyolc téma köré rendezve, archív képek és személyes interjúk felhasználásával mutat be a múlt század kárpát-medencei zsidóságra jellemző életképeket. A KIÁLLÍTÁSRÓL Hétköznapi emberekről: pékekről, gyári munkásokról, tanárokról, ápolónőkről szól, akik akár a szomszédaink is lehetnének. Magával ragadó
Elhurcolt életek
Az Elhurcolt életek vándorkiállításnak helyet adó marhavagon kis alapterületű, szimbolikus tér. A síneken állva máig jelképezi egykor betöltött embertelen funkcióját, ezért a belsejében megrendezett új tárlat fókuszát, a vidéki zsidóság fizikai eltávolítására, a magyarországi deportálásokra helyezi. A kiállítás témája magában foglalja az 1938 és 1945 közötti magyarországi holokauszt eseményeit, valamint ezek közvetlen és közvetett előzményeit.
Hajnal Mihály kiállítás
Hajnal Mihály festőművész, grafikus, alkalmazott grafikus, díszlettervező. Művészete az élet szeretetét, megbecsülését üzeni, érintettsége okán azonban a holokauszt borzalmas évei kitörölhetetlenek emlékezetéből és művészetéből. Hajnal Mihály családtagja, közvetlen hozzátartozója volt az az Auschwitzból hazatért lágerfogoly, aki a közelmúltban hunyt el Prágában, s akire e kiállítással is emlékezünk. Életrajza 1935-ben született Anarcson, gyermekkorát Magyarországon, Miskolcon töltötte,
Késői hazatérés
„Az egyetlen enciklopédia, amelyen a teljesség nem számon kérhető, a feledés enciklopédiája. Ami kimaradt belőle, azt elfeledtük. Ha egykoron nyoma volt is, mára befútta a feledés homokja.” Ungvári Tamás A SZÁMŰZÖTT MŰVÉSZET SOROZAT KONCEPCIÓJA A XX. századi magyar tudomány és művészet jelentős képviselői alkottak határainkon kívül. Közülük sokan személyes döntésből folytatták pályájukat külföldön, voltak azonban
Az árpádsáv tegnap és ma
1990 után Magyarországon megjelentek azok a szélsőjobboldali csoportok, amelyek tagjai nyíltan vállalják a nyilas és nácibarát hagyományokat. E hagyományok vállalása jól nyomon követhető a két világháború közötti, és különösen az 1930–1940-es évek jobboldali mozgalmai szimbólumrendszerének átvételében, másolásában. A mai utódok vagy nem tudják, hogy milyen jelképeket használnak, vagy – ami ennél rosszabb – nagyon is
MIÉRT? – sajtófotó kiállítás
A Roma Polgárjogi Alapítvány 2009 őszén nyílt sajtófotó pályázatot írt ki Magyarországon, az elmúlt egy évben romákat ért brutális támadásokkal összefüggésben készült fotódokumentumok, és alkotóik számára. A legsikeresebb 30 alkotást fotókiállítás keretében mutatjuk be a Holokauszt Emlékközpontban. A pályázat első díját Máté Péter, a Magyar Nemzet fotóriportere kapta „Gyertyagyújtás Tatárszentgyörgyön” című alkotásával. A tárlat –
Arcvonalak – Múzeumok Őszi Fesztiválja
Wittman Rezső (művésznevén: Gatto Nero) (1889-1972) a 20. századi Magyarország legjelentősebb karikaturistái közé tartozott, aki sajátos, egyéni stílussal jelenítette meg korának jelentős művészeit, közéleti személyiségeit. A Holokauszt Emlékközpont és a Magyar Nemzeti Múzeum a „modellek” valóságos fotóit a karikatúrákkal szembesítő kamarakiállítást rendez. A politikusokat, magyar háborús és népellenes bűnösöket bemutató 12 darabos képeslap-sorozata, az emlékközpont
Weiner Leó kamarakiállítás
Kamarakiállításunkon bemutatjuk a sokszínű Weiner Leót, a magánembert, a zeneszerzőt, a zenepedagógust, a „tanítót”. Az érdeklődők a mester néhány személyes tárgya mellett láthatják Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjéhez és Arany János Toldi című művéhez írt kísérőzenéjének partitúráját, az előadásokhoz készített díszlettervet és jelmezterveket is. A Weiner tanítványok sorának teljes bemutatására nem vállalkozhatunk, csak néhány név,
A Pharrajimos emlékezete
A Holokauszt Emlékközpont zsinagóga épületének karzatán látható kiállítás tizenkét túlélő és családtag visszaemlékezésén alapult. A magyarországi romák állami szintű üldözése 1916-ban kezdődött, amikor rendeletet hoztak a ‘kóborló’ cigányok nyilvántartásba vételére, testi megjelölésükre, a renitensek állami munkatáborba történő elhelyezésére. 1928-ban született a következő rendelet, országos cigányrazziák megtartásáról, amelyeket 1929-től évente legalább kétszer meg is szerveznek. 1938-ban
Auschwitz Album
A magyar zsidóság gettóba zárásának hatvanadik évfordulóján, 2004. április 16-án, nyílt meg Budapesten a Holokauszt Emlékközpont. Az új intézmény nyitókiállítása a megrendítő Auschwitz Albumra épült, amely kiegészült a kárpátaljai zsidóság háború előtti mindennapjait bemutató korabeli filmanyaggal. Az auchwitzi haláltáborban készült fotókat a kárpátaljai Bilkén született Jakab Lenke (Lili Jakob) találta meg 1945 áprilisában a