Réthelyi Miklós: Egy magyar demokrata – Szentágothai János politikai hitvallása című könyvét Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke mutatta be a Holokauszt Emlékközpontban. A február 25-én megrendezett könyvbemutató valódi csemege volt a könyvbarátok és a közelmúlt eseményei iránt nyitott minden érdeklődő számára. Réthelyi Miklós könyvét az a Vízi E. Szilveszter méltatta, aki
Csütörtökön, 2015. február 19-én nyílt meg a kolozsvári Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében a Holokauszt Emlékközpont első magyar-román kétnyelvű kiállítása. A tablók azoknak az egyházi embermentőknek az emlékét idézik fel a látogatók számára, akiknek a tevékenységét a jeruzsálemi Yad Vashem intézet „Világ igaza” elismeréssel igazolta. A holokauszt emlékének a megőrzése, a társadalom minél szélesebb körével
Tíz éve nyilvánította az ENSZ közgyűlése január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjává. Tíz éve rendszeresen mi is megemlékezünk erről a napról, hiszen Auschwitz felszabadítása egy különös jelentőségű mérföldkő a magyar holokauszt történelmében. Az idei, hetvenedik évfordulón fokozott figyelemmel fordultunk a túlélők felé. Nekik szólt a megemlékezés, velük együtt hajtottunk
Az Országház Felsőházi Termében 2014. december 16-án 13 órai kezdettel kerül megrendezésre az „Embermentők– „Rajtuk át Isten szól: jövök.” (Reményik Sándor: Csendes csodák) című tudományos konferencia. A rendezvény fővédnöke Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke, szervezői a Holokauszt Emlékközpont, a Terror Háza Múzeummal, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, az MTA BTK Történettudományi Intézettel, a
Az a település, ahol élünk, dolgozunk, tanulunk, ügyeinket intézzük, tele van múltunk emlékeivel, dicső és feledhető események látható és láthatatlan lenyomatával. Induljunk el és fedezzük fel ebben az évben is városunkat, falunkat, ismerjük meg múltunkat, emlékezzünk a 71 évvel ezelőtt történtekre! A Holokauszt Emlékközpont, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, a Raoul Wallenberg Egyesület ebben
A „Hazai embermentők a vészkorszakban” esszéíró pályázat célja az volt, hogy a főiskolán illetve egyetemen tanuló korosztály a magyar holokauszt történetét egy-egy kiemelkedő személyiség életén, sorsán keresztül mélyebben és személyesebben ismerje meg, illetve mutassa be. Fontos eleme volt a kiírásnak, hogy a dolgozat megírása során ne csupán a szakirodalomra, hanem levéltári forrásokra, családi dokumentumokra is
A művészetek és a holokauszt viszonyát elemző számos könyv és tanulmány szerzője, a leideni egyetem irodalomprofesszora, Dr. Ernst van Alphen osztja meg gondolatait 2014. november 27-én a Holokauszt Emlékközpontban. Kutatásai a modern és posztmodern irodalomra – és annak a képzőművészettel mutatott kapcsolódásaira – összpontosítanak. Ezen belül is külön figyelmet szentel a holokauszt irodalmi és képzőművészeti
Jan Karski (1914-2000) – a II. világháború alatt a lengyel földalatti állam futára, aki kétszer is járt a varsói gettóban, valamint bejutott egy, a náci Németország által elfoglalt Lengyelországban működő náci haláltáborba. Szemtanúságának beszámolója, azonnali beavatkozást sürgető felhívása, amelyet 1942-ben juttatott el W. Churchillnek és F. D. Rooseveltnek sajnos nem talált meghallgatásra. Lengyelország és az
Az Európai Holokauszt-kutatási Infrastruktúra (EHRI) nemzetközi levéltári projekt műhelykonferenciát rendezett 2014. november 6-án a Holokauszt Emlékközpontban. A rendezvény együttműködő partnerei a Magyar Országos Levéltár és a Holland Háborús Dokumentációs Központ (NIOD) voltak. A workshop célja a projekt eddigi eredményeinek ismertetése és a további feladatok megvitatása volt, különös tekintettel a közép- és kelet-európai országokra. Az
Szitás Bernadett „Versfalakon innen és túl” című tárlata nyílik 2014. november 09-én, vasárnap, délután 16 órakor a zsinagóga galériájában. Az alkotó 2012-ben a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett, pályadíjakkal elismert festőművész, aki 2005 óta rendszeres kiállító, már több egyéni tárlattal is bemutatkozott a közönségnek. Jelenlegi kiállítása Radnóti utolsó verseit tartalmazó Bori noteszának költeményein keresztül, keletkezésük