Ki kicsoda

Krausz Miklós (Miskolc, 1908–Jeruzsálem, 1956) cionista ellenálló, a budapesti Palesztina Hivatal végrehajtó titkára, az „alija” egyik szervezője. Sikerül jó kapcsolatokat kiépítenie a magyar hatóságokkal, elsősorban a KEOKH illetékeseivel és a budapesti brit konzulátus tisztviselőivel. A brit diplomaták távozása után a brit érdekek védelmével megbízott svájci követséggel alakít ki kapcsolatot. Együttműködik a világháború idején Magyarországra menekült lengyel és szlovák cionista ellenállókkal.

Munkastílusára általában a titkolózás, az információk visszatartása jellemző, sokszor még közvetlen munkatársait sem avatja be a magyar és (1944. március 19. után) a német hatóságokkal folytatott tárgyalásai részleteibe. Magyarország német megszállása után a svájci követség munkatársa; a magyar hatóságok mentesítik a sárga csillag viselése alól. Bár eleinte nem ellenzi Kasztner Rezső tárgyalásait, június elején arra a meggyőződésre jut, hogy más módszereket kell alkalmazni a zsidók mentése érdekében. Komoly szerepe van az ún. Auschwitz-jegyzőkönyvek Svájcba juttatásának megszervezésében, amivel döntően hozzájárul a nemzetközi közvélemény mozgósításához. Akciójának is köszönhetően, a hazai és nemzetközi tiltakozások hatására a magyar kormány engedélyezi 7800 zsidó palesztinai kivándorlását. Carl Lutz segítségével ~ úgy értelmezi az engedélyt, hogy kb. 7000 család tagjait vehetik fel a kiutazók névjegyzékére. A regisztrálást a Vadász utca 29-ben, az ún. „Üvegház”-ban berendezett irodában végzik július 24-től. Itt állítják fel a Svájci Követség Idegen Érdekek Képviselete Kivándorlási Osztályát.

Augusztus végén Ferenczy László néhány épületet a Pozsonyi út környékén ezeknek a svájci–palesztinai kivándorlóknak a rendelkezésére bocsát, ez az akció tekinthető az ún. nemzetközi, vagy más néven „védett” gettó megalapítása kezdetének. Az „Üvegház” a haluc cionista ellenállók egyik legfontosabb központja lesz, sok ezer védlevelet, útlevelet itt hamisítanak, innen szervezik 1944 folyamán a zsidók kiszöktetését Magyarországról. A cionista ellenállók tevékenységét a ház tulajdonosa, Weisz Artúr eleinte nem támogatja, féltve az épület és a benne élő mintegy 2500 zsidó biztonságát.