Enciklopédia

Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.

Gál Csaba

Gál Csaba (Pomáz, 1892–Bp., 1946) gépészmérnök, 1938-tól a Nyilaskeresztes Párt tagja, 1938 őszétől a budapesti XII. kerület nyilas pártvezetője; 1939-től 1944-ig országgyűlési képviselő (Szabolcs és Ung vármegye), a nyilas hatalomátvétel után a személyi ügyek kormánybiztosa. A népbíróság, majd a NOT halálra ítéli, kivégzik.

Galen, Clemens August von

Galen, Clemens August von (Dinklage, 1878. március 16.–Münster, 1946. március 22.) 1933-tól Münster érseke. A nácik hatalomra kerülése után hűséget esküszik a rendszernek, és ellenzi, hogy az egyház politikai kérdésekbe avatkozzon. 1936-ban megáldja a Rajna-vidéket remilitarizáló csapatokat és Vezérüket. A II. világháború kezdetén hazafias álláspontra helyezkedik, de óv a bosszúvágytól, figyelmeztet a túszok és hadifoglyok

Gaulle, Charles de

Ki kicsoda

Gaulle, Charles de (Lille, 1890. november 22.–Colombey-les-Deux-Églises, 1970. november 9.) francia tábornok, politikus. Katonatisztként szolgál az I. világháborúban, 1920–1921-ben a lengyel hadsereg tanácsadója a szovjetek elleni háborúban. 1932-től 1937-ig a Nemzeti Honvédelmi Tanács főtitkára. 1940-ben vezérőrnagy, az elsők között ismeri föl a modern, páncélos hadviselés jelentőségét. 1940 júniusában Angliába menekül, ahol a németek ellen harcoló

Gens, Jakob

Gens, Jakob (Illovieciai, Litvánia, 1905–Vilnius, 1943. szeptember 14.) a vilniusi gettó vezetője. 1919-ben önkéntesként a litván függetlenségért harcol a lengyelek ellen, 1924-ig katona, tartalékos tisztként az 1930-as években századossá léptetik elő. 1935-ben jogi és közgazdasági diplomát szerez. 1941 őszén a vilniusi gettórendőrség vezetője; ugyanekkor emberei részt vesznek abban az akcióban, amelynek során a nácik több

Gera József, dr.

Gera József, dr. (Makó, 1896. október 24.–Bp., 1946. március 12.) orvos, nyilas politikus. 1924-ben, az I. világháborúban szerzett érdemeiért vitézzé avatják. Szülész-nőgyógyász és gyermekorvosi gyakorlatot folytat Makón. 1939-től a Nyilaskeresztes Párt – Hungarista Mozgalom tagja. 1940 őszén háromhavi börtönre ítélik az 1921. III. tc. alapján, felforgató tevékenység és „nemzetgyalázás” vádjával, valamint hivatal- és politikai jogvesztésre

Gergely Gyula

Gergely Gyula (Debrecen, 1901–NSZK, 1970) vállalatigazgató Nagybányán, 1940-től a Nyilakeresztes Párt tagja, 1941 októberétől a párt „erdélyföldi” vezetője, 1945. január 30-tól a Nemzetgazdasági Iroda vezetője. A népbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítéli; 1956-ban emigrál, Nyugat-Németországban export-import vállalatot alapít, 1963-tól a BM III/I. ügyosztály tudtával hivatalosan hazajár Magyarországra, a Chemolimpex vállalattal üzletel.

Gerlóczy Gábor

Ki kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsoda

Gerlóczy Gábor (Kassa, 1894. február 7.–Bp., 1962. március 15.) hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy, 1932-től 1942-ig a kormányzó szárnysegéde, 1944. október 15-ig első számú szárnysegéde. A nyilas hatalomátvétel után egy hónapig nyilas fogságban, majd 1944 decemberétől 1946 márciusáig szovjet „védőrizetben” van. A Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága igazolja. 1951-től 1953-ig Kőrösladányon él kitelepítve, majd építőipari segédmunkásként dolgozik.

Gessler, Otto

Gessler, Otto (Ludwigsburg, 1875. február 6.–Lindenburg, 1955. március 24.) német politikus, 1910-ben Regensburg polgármestere, 1918-ban a Német Demokrata Párt egyik megalapítója, 1920-ban a fegyveres erők minisztere, 1928-ig tizenhárom egymást követő kormányban megőrzi posztját. 1931-től 1933-ig a Külföldön Élő Németség Szervezetének elnöke, 1933-ban visszavonult a politikai élettől. 1944 júliusában, az Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet után,

Gestapo

Fogalom

Geheime Staatspolizei (titkos államrendőrség), a hitleri Németország titkosrendőrsége.

gettó

Fogalom

A középkori városokban kizárólag zsidók által lakott, elzárt lakónegyed. A II. világháború idején így nevezték a zsidók részére városokon belül vagy azok szomszédságában kijelölt kényszerlakóhelyeket. A szó napjainkban zömmel hátrányos helyzetű kisebbségek által lakott városnegyed értelemben is használatos. Lásd még gettók Budapesten