Enciklopédia

Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.

Gerlóczy Gábor

Ki kicsoda

Gerlóczy Gábor (Kassa, 1894. február 7.–Bp., 1962. március 15.) hivatásos katonatiszt, vezérőrnagy, 1932-től 1942-ig a kormányzó szárnysegéde, 1944. október 15-ig első számú szárnysegéde. A nyilas hatalomátvétel után egy hónapig nyilas fogságban, majd 1944 decemberétől 1946 márciusáig szovjet „védőrizetben” van. A Honvédelmi Minisztérium Igazoló Bizottsága igazolja. 1951-től 1953-ig Kőrösladányon él kitelepítve, majd építőipari segédmunkásként dolgozik.

Gessler, Otto

Ki kicsoda

Gessler, Otto (Ludwigsburg, 1875. február 6.–Lindenburg, 1955. március 24.) német politikus, 1910-ben Regensburg polgármestere, 1918-ban a Német Demokrata Párt egyik megalapítója, 1920-ban a fegyveres erők minisztere, 1928-ig tizenhárom egymást követő kormányban megőrzi posztját. 1931-től 1933-ig a Külföldön Élő Németség Szervezetének elnöke, 1933-ban visszavonult a politikai élettől. 1944 júliusában, az Adolf Hitler elleni sikertelen merénylet után,

Gestapo

Fogalom

Geheime Staatspolizei (titkos államrendőrség), a hitleri Németország titkosrendőrsége.

gettó

Fogalom

A középkori városokban kizárólag zsidók által lakott, elzárt lakónegyed. A II. világháború idején így nevezték a zsidók részére városokon belül vagy azok szomszédságában kijelölt kényszerlakóhelyeket. A szó napjainkban zömmel hátrányos helyzetű kisebbségek által lakott városnegyed értelemben is használatos. Lásd még gettók Budapesten

gettók Budapesten

Fogalom

Az ún. „nagy” vagy pesti gettót Budapesten 1944 novemberében létesítették a Dohány utca környékén. Előtte, június 16-i kezdettel sárga csillaggal megjelölt, ún. csillagos házakban zsúfolták össze a budapesti zsidókat. A csillagos házak nagy része Pesten volt. A Szent István park–Pozsonyi út környéki házakban megszervezett ún. „nemzetközi gettó” házait „védett házaknak” is nevezték. Ide a különböző semleges

Ghyczy Jenő

Ki kicsoda

Ghyczy Jenő (Kisigmánd, 1893. május 4.–Bp., 1982. január 18.) diplomata. 1936-tól 1939-ig a berlini magyar követségen első beosztott, majd a Külügyminisztérium politikai osztályának vezetője, 1941 szeptemberétől 1943. július 24-ig a külügyminiszter állandó helyettese, majd 1944. március 22-ig külügyminiszter. Az angolszász orientáció híve, részt vesz a különbéke-tapogatózásokban.

Glazar, Richard

Ki kicsoda

Glazar, Richard (Prága, 1920–) a Cseh-Morva Protektorátusban 1942 nyaráig egy félreeső faluban bujkál; a németek elfogják, előbb a theresienstadti gettóba, majd onnan 1942 októberében Treblinkába szállítják. Tíz hónapig raboskodik itt; a treblinkai lázadás során megszökik, külföldi munkásnak adja ki magát. 1945 nyarán tér vissza Prágába, családjából csak édesanyja éli túl világháborút. Prágában, Párizsban és Londonban

Globocnik, Odilo

Ki kicsoda

Globocnik, Odilo (Trieszt, 1904. április 21.–Weisensee, Karinthia, 1945. május 31.) 1942. január 2-től SS-Gruppenführer, a lengyelországi zsidók legyilkolásának egyik fő szervezője. Osztrák-horvát szülők gyermeke, építőmérnöknek tanul, 1931-ben lép be az NSDAP-be Ausztriában, 1933-ban az SS-be, helyettes körzetvezető. Az Adolf Hitler és az osztrák nácik közötti kapcsolatok egyik fő szervezője. 1938 májusától Bécs Gauleitere; 1939 januárjában

Gobbi Ede

Ki kicsoda

Gobbi Ede (1887. május 18.–?) százados, 1944 áprilisában tartalékos állományban, egyik feladata a zsidó katonai munkaszolgálatos századok szervezése és irányítása. 1944. október 15-e után a munkaszolgálatos ügyek intézését a csendőrségnek kénytelen átadni.

Gobineau, Joseph Arthur de

Ki kicsoda

Gobineau, Joseph Arthur de (Ville-d’Avray, 1816. július 14.–Torinó, 1882. október 13.) francia diplomata, író, filozófus, a fajelmélet egyik megalkotója. 1853 és 1855 között jelent meg az Essai sur l’inégalité des races humaines (Tanulmány az emberi fajok egyenlőtlenségéről) című négykötetes munkája.