Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Krumey, Hermann Alois (Mährisch Schöberg, 1905. április 18.–Erfstadt, 1981. november 27.) SS-Obersturmbannführer, 1940 elejétől 1944 márciusáig a Sicherheitspolizei (SIPO) tagja Łódżban. 1940–1941 folyamán a bukovinai, galíciai és volhíniai népi németek be-, a Lengyel Főkormányzóság területén élő lengyelek és zsidók tömegeinek pedig kitelepítését irányítja. Jelentős szerepet játszik a lidicei tömegmészárlásban (1942). 1944. március 19-én Adolf Eichmann
Ki kicsoda
Kube, Wilhelm (Glogau, 1887. november 13.–Minszk, 1943. szeptember 22. ) újságíró, antiszemita, völkisch csoportok tagja, egyetemistaként történelmet, politikatudományt, teológiát hallgat; 1928-tól a porosz parlamentben az NSDAP-frakció vezetője. 1936-ban kiderül, hogy névtelen levélben azzal vádolta Martin Bormann apósát, hogy félzsidó nőt vett feleségül; ellenfelei visszavonulásra kényszerítik. A Szovjetunió elleni támadás után reaktiválják, 1941-ben Belorusszia Reichskommissarja. Bár
Ki kicsoda
Kuhl Lajos, dr. (Pozsony, 1891. augusztus 29.–?) diplomata, 1935 és 1937 között az ankarai követségen dolgozik, 1941. március 25-től a világháború végéig pozsonyi magyar követ.
Fogalom
A Magyarországra érkező idegen állampolgárságú, hontalannak minősített személyeket ellenőrző, 1930-ban létrehozott állami hivatal. 1941 nyarán a KEOKH egyik kezdeményezője és végrehajtója volt közel 18 000 menekült és magyar állampolgárságú zsidó megszállt szovjet területre (Kamenyec-Podolszkijba) történő deportálásának, ahol a németek és ukrán cinkosaik többségüket 1941. augusztus 27–28-án legyilkolták.
Ki kicsoda
Kun András (Nyírbátor, 1911. november 8.–Bp., 1945. szeptember 19.) „Kun páter”, minorita szerzetes, rendjéből 1943-ban kilép, majd a nyilas hatalomátvétel után a Belügyminisztérium propagandaosztályának munkatársa, tömeggyilkos. 1945 tavaszán elfogják, népbíróság elé állítják, halálra ítélik, az ítélethirdetés után két órával kivégzik.
Ki kicsoda
Kunder Antal (Nagykároly, 1900. január 17.–Rio de Janeiro, Brazília, 1968. december 4.) gépészmérnök, politikus, 1935-től a külkereskedelmi hivatal kormánybiztosa, 1936–1938 között elnöke. 1939-től országgyűlési képviselő, 1938 szeptemberétől 1939 októberéig, majd 1944. március 22-től 1944. augusztus 7-ig kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter. A népbíróság életfogytiglani kényszermunkára ítéli, 1956-ban kiszabadul.
Ki kicsoda
Kvaternik, Slavko (1878–1947) tábornok, usztasa politikus. Az I. világháború idején a zágrábi 25. honvéd gyalogezred őrnagya. Ante Pavelić híve, követi vezérét az olaszországi emigrációba. 1941. április 6-án visszatér Zágrábba, a horvát állam honvédelmi minisztere; 1943-ban összevész Pavelić-tyel, Szlovákiába menekül. 1945 után kiadják Jugoszláviának, halálra ítélik, kivégzik.
Ki kicsoda
Láday István (Dicsőszentmárton, 1897. április 15.–?) csendőr ezredes, Vajna Gábor barátja, a nyilas hatalomátvétel után belügyi államtitkár. A népbíróság kötél általi halálra ítéli, kivégzik.
Ki kicsoda
Lakatos Géza (Bp., 1890. április 30.–Adelaide, Ausztrália, 1967. május 21.) hivatásos katonatiszt, 1928-tól 1934-ig prágai katonai attasé, 1940. március 1-jétől a 2. magyar hadsereg vezérkari főnöke, 1941. augusztus 1-jétől a VIII. hadtest parancsnoka, 1941. november 1-jétől altábornagy, 1943. május 1-jén a Magyar Megszálló Erők parancsnoka, 1944. április 1-jétől az 1. magyar hadsereg parancsnoka, május 15-én
Ki kicsoda
Lambert, Raymond-Raoul (Párizs, 1894–Auschwitz, 1943) újságíró, az 1930-as években a L’Univers Israélite szerkesztője, segíti a Németországból menekülni kényszerülő zsidókat. 1941-ben az UGIF (Union générale des israélites de France – Franciaországi Izraeliták Általános Szövetsége) egyik legfontosabb vezetője, 1942-ben a deportálások idején erőteljesen tiltakozik a francia hatóságoknál, de a legalitás talajáról egészen 1943 elejéig, a Marseille-ben élő