Enciklopédia

Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.

Ambró Ferenc

Ambró Ferenc, adamóczi (Castel Gandolfo, Olaszország, 1890. augusztus 26.–?) hivatásos diplomata. 1937. március 26-tól a brüsszeli magyar követség ügyvivője, 1940. január 15-től I. osztályú követségi tanácsos, 1941. augusztus 22-től madridi követ. 1944. március 19. után lemond hivataláról, 24-én felmentik a követség vezetése alól, elbocsátják állásából, majd magyar állampolgárságától is megfosztják.

Altenburg, Günther

Altenburg, Günther követségi titkár, majd tanácsos a német Külügyminisztérium II. osztályán, 1937-től az osztrák és csehszlovák ügyek referense a Külügyminisztérium Politikai osztályán. 1940-től miniszteri osztályfőnök, a Külügyminisztérium Tájékoztatási osztályának vezetője, 1941-től teljhatalmú megbízott Görögországban, 1943–1944-ben a Külügyminisztérium Tájékoztatási osztály vezetője.

alija

Fogalom

Héber szó, jelentése ’fölmenetel, fölemelkedés’. A cionizmus egyik alapfogalmává vált, az Erec Jiszraelbe (Palesztinába), majd Izrael Államba történő bevándorlást jelenti.

Álgya Papp Zoltán

Álgya Papp Zoltán (Bp., 1895. március 18.–Hága, 1987. október 16.) altábornagy, az I. világháborúban százados, 1939-től vezérőrnagy, 1944. november 1-jétől altábornagy. Az 1930-as években Szófiában, Londonban, majd Washingtonban katonai attasé. 1941 júniusától 1941 decemberéig a Kárpát csoport vezérkari főnöke, 1943 októberétől Kárpátalja kormánybiztosa mellé beosztott tábornok, 1944 augusztusától az V. hadtest parancsnoka; 1946-tól hadifogoly a

Alexianu, Gheorghe

Alexianu, Gheorghe a második világháború idején román megszállás alá került, a Dnyeperen és Dnyeszteren túli, a Bug folyóig terjedő terület, Transznyisztria kormányzója. A háború után háborús bűnösként kivégzik Romániában.

Albrecht

Ki kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsodaKi kicsoda

Albrecht (Weilburg, Alsó-Ausztria, 1897. július 24.–Buenos Aires, 1956. szeptember 14.) Habsburg királyi herceg. Az 1920-as években a legitimisták királyjelöltje, 1943-ban a Magyar Megújulás Pártja kormányzójelöltje, a náci Németország híve. Az újvidéki mészárlás irányítói ~ birtokáról szöknek Németországba. A háború végén kivándorol Argentínába.

Ahasvérus

Ahasvérus a keresztény antijudaista hagyomány szerint a hazátlan, örökké vándorló (bolygó) zsidó neve.

Ágoston József

Ágoston József (Tápiószentmárton, 1897. jún. 10.–?) rendőr főfelügyelő. 1921-ben lép a rendőrség szolgálatába, 1941 novemberétől 1945. október 2-ig a VIII. kerület osztályparancsnoka; 1945. július 20-án a II. számú Igazoló Bizottság feddéssel igazolja. 1946-ban népbíróság elé állítják azzal a váddal, hogy 1944 novemberében a Józsefvárosi pályaudvaron durván bánt a deportált zsidókkal, még azt is megtiltotta, hogy

Adamowicz, Irena

Adamowicz, Irena (1910–1974) lengyel katolikus, a II. világháború előtt a katolikus Demokratikus Cserkész Szervezet egyik vezetőjeként jó kapcsolatokat épít ki a Hasomer Hacair baloldali cionista szervezet tagjaival. Jól beszél héberül, jiddisül. Fegyvereket csempész a varsói gettóba, 1942 tavaszán több lengyel és litván gettót is felkeres. A világháború után szociális munkás. A Yad Vashem 1985-ben a

Abetz, Otto

Ki kicsoda

Abetz, Otto (Schwetzingen, 1903. március 26.–Düsseldorf, 1958. május 5.) náci diplomata, a Német Birodalom követe a Vichy-Franciaországban. 1931-től az NSDAP tagja, 1935-től a náci Külügyminisztérium munkatársa. 1939 júliusában kiutasítják Franciaországból, 1940 augusztusától 1944-ig tölti be a követi posztot Párizsban. 1941-től SS-Brigadeführer. ~, aki elvben minden politikai kérdésért felelős, egyben a német katonai és rendőri hatóságok