Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Luther, Martin (Berlin, 1895. december 16.–Berlin, 1945. május 13.) német diplomata, külügyminisztériumi államtitkár-helyettes. Az 1920-as években csatlakozik a náci párthoz, 1932-ben belép az SA-ba. Szoros személyes kapcsolatot épít ki Joachim von Ribbentroppal. 1940 májusától az Abteilung Deutschland (Németország ügyosztály) vezetője, feladata az SS-szel, a rendőrséggel való kapcsolattartás, a zsidóügyek intézése. Az SS-szel, személy szerint Adolf
Ki kicsoda
Lutz, Carl (Svájc, 1895–Svájc, 1975) diplomata, 1935-ben a tel-avivi konzulátus vezetője. 1942 januárjától a budapesti svájci követségen dolgozik, a világháború végéig nem kapja meg konzuli kinevezését. A II. világháború idején Svájc képviseli a szövetségesek érdekeit a velük hadiállapotban lévő országokban; Budapesten az Idegen Érdekek Képviseletét ~ látja el. Jó kapcsolatokat épít a Jewish Agency budapesti
Ki kicsoda
Mach, Alexander Sano (1902–?) szlovák nacionalista politikus, az Andrej Hlinkáról elnevezett Hlinka Gárda parancsnoka, 1940-től belügyminiszter, a zsidók deportálásának egyik fő szervezője. A II. világháború után Pozsonyban bíróság elé állítják, harminc év börtönbüntetésre ítélik.
Ki kicsoda
Maglione, Luigi (Casoria, 1877. március 2.–Róma, Vatikán, 1944. augusztus 22.) katolikus pap, 1920. szeptember 1-jétől svájci, 1926. június 23-tól franciaországi apostoli nuncius. 1935-től érsek, a Vatikáni Római Kúria prefektusa, 1939. március 10-től haláláig államtitkár. Vatikáni államtitkárként szoros kapcsolatban áll az egyes országokban akkreditált nunciusokkal, hozzáfutnak be a holokausztról is küldött jelentések.
Fogalom
A lengyel menekültek segélyezésére létrejött magyar társadalmi szervezetek közül a legfontosabb az 1939. szeptember 21-én alakult Magyar-Lengyel Menekültügyi Bizottság (Węgiersko-Polski Komitet Opicki nad Uchodżcami) volt, amelynek irodája Budapesten működött (II. Fő utca 11). Létrehozásának kezdeményezője és első elnöke gróf Széchenyi Károly, a Magyar Vöröskereszt akkori elnöke volt. A Bizottság vezetőségében neves családok képviseltették magukat.
Ki kicsoda
Makkai János, dr. (Erzsébetváros, Szeben megye, ma Dumbrăveni, Románia, 1905. március 6.–1994) újságíró; politikus, 1935-1944 között kormánypárti országgyűlési képviselő. 1938-1939-ben negatív szerepet játszik az ún. zsidótörvények elfogadásában. Az 1940-es évek elején korábbi nézeteit revideálja. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja, a Pestvidéki törvényszék fogságából Lakatos Géza kormánya idején szabadul. 1947-ben emigrál.
Ki kicsoda
Malasits Géza (Bp., 1874. augusztus 24.–Bp., 1948. november 9.) lakatos, szociáldemokrata szakszervezeti vezető, 1904 és 1919 között a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének titkára, a Szociáldemokrata Párt vezetőségi tagja, 1922 és 1944 között országgyűlési képviselő. A német megszállás után letartóztatják, a mauthauseni koncentrációs táborba deportálják. 1945 után ismét országgyűlési képviselő, Peyer Károly híve.
Ki kicsoda
Málnási Ödön (Brassó, 1898. június 28.–?) tanár, történész, szélsőjobboldali politikus. Szálasi Ferenc egyik művét fércműnek nevezi, és kizárja a Pártból.
Ki kicsoda
Mándy Sámuel (Kántorjánosi, 1860–1942) zsidó származású földbirtokos, református egyházmegyei gondnok, 1931-től 1937-ig Baranya vármegye választott felsőházi tagja. Leszármazottai előbb kormányzói mentességet kapnak, majd ezt Vajna Gábor nyilas belügyminiszter is megerősíti.
Ki kicsoda
Manoilescu, Mihail (Tecuci, Románia, 1891–Máramarossziget, ma Sighetu Marmatiei, Románia, 1950. december 30.) román közgazdász, politikus. 1926-tól Benito Mussolini híve, II. Károly román király támogatója, gazdasági minisztere. 1940 júliusától szeptemberig külügyminiszter Ion Gigurtu kormányában, aláírja a második bécsi döntést, melynek értelmében Észak-Erdély visszakerül Magyarországhoz. 1944-ben letartóztatják, tizennégy hónapot tölt előzetes letartóztatásban, majd 1946–1947-ben együttműködik a kommunista