Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.
Ki kicsoda
Purjesz Béla, dr. (Mindszent, 1884–Szeged, 1959. szeptember 14.) belgyógyász, a gyulai állami kórház főorvosa, 1931-től a szegedi belgyógyászati klinika vezetője, nyilvános, rendes tanár. 1944-ben deportálják, később a népbíróság előtt többen – így Jaross Andor, Baky László és mások – azt állítják, nekik köszönhető, hogy túlélte a holokausztot. 1945–1946 folyamán a szegedi egyetem rektora, 1949-ben vonul
Ki kicsoda
Quisling, Vidkun Abraham Lauritz (Freysdal, 1887. július 18.–Oslo, 1945. október 24.) katonatiszt, norvég miniszterelnök. 1931-ben az Északi Népi Ébredés elnevezésű nácibarát mozgalom egyik alapítója, szoros kapcsolatokat épít ki az NSDAP-vel. 1931-től 1933-ig honvédelmi miniszter. 1933-ban alapítja meg Nemzeti Egység néven fasisztoid pártját, 1940-ben lelkesen üdvözli a hazájára támadó német csapatokat. 1942. február 1-jétől miniszterelnök. Nevét
Ki kicsoda
Rademacher, Franz (Neusterlitz, 1906. február 20.–Bonn, 1973. március 17.) német diplomata, jogász, Martin Luther alatt az Abteilung Deutschland vezetője a náci Külügyminisztériumban. Jogot tanul Münchenben és Rostockban. 1933 márciusától az NSDAP tagja, 1937-től a Külügyminisztériumban dolgozik. 1938-ban ügyvivő Montevideóban; 1940-ben hazatér, a zsidó referatúra vezetője. 1940-ben a Madagaszkár-terv kidolgozója, állandó kapcsolatban áll Adolf Eichmann stábjával.
Ki kicsoda
Radó Endre (Kassa, 1913. november 5.–Bp., 1946. június 18.) 1937-ben jogi doktorátust szerez, 1939-ben belép a rendőrséghez, 1941 júniusától csendőr. 1942 júliusában felsővisói szárnyparancsnok, 1943-ban Szilágysomlyón, majd Kézdivásárhelyen szolgál. 1944. január 15-től Budapesten a csendőr híradószárny parancsnoka, csendőr százados, 1944. október 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka, a Kiss János altábornagy
Ki kicsoda
Radocsay László, dr. (Istvánfölde, 1878. november 18.–Bp., 1968. november 14.) ügyvéd, 1934 és 1939 között főispán, 1939. november 9-től 1944. március 22-ig igazságügyi miniszter.
Ki kicsoda
Rahn, Rudolf német diplomata, a párizsi német követség attaséja, 1941 áprilisától júliusáig Szíriában különleges megbízott; 1943 őszétől a Salói Szociális Köztársaságban német követ.
Ki kicsoda
Rajk Endre (Székelyudvarhely, 1899–Németország, 1960) 1937-ig a Hangya Szövetkezet vezető tisztségviselője, 1937 és 1939 között a nyilas EKE mezőgazdasági szövetkezet igazgatója. 1936-tól Szálasi Ferenc híve, 1939-től már a szűkebb pártvezetés tagja A nyilas puccs után készletgazdálkodási kormánybiztos, a közellátásügyi miniszter helyettese. 1945-ben Németországban fogságba esik, háborús bűnösként való kiadatását a magyar kormány – talán öccse,
Ki kicsoda
Rajniss Ferenc (Bártfa, 1893. július 24.–Bp., 1946. március 12.) újságíró, politikus. Az 1920-as években a Nemzeti Újság című római katolikus szellemiségű napilap munkatársa. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) titkára, majd aligazgatója. Az 1930-as években Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla híve, 1935-től a kormánypárt jobbszárnya orgánumaként alapított Új Magyarság című napilap főmunkatársa. 1935 és 1945 között
Ki kicsoda
Rakovszky Iván (Bp., 1885. február 5.–Jászapáti, 1960. szeptember 9.) 1920 és 1935 között Egységes Párt-i képviselő, 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig belügyminiszter, 1941. április 28-tól a Közigazgatási Bíróság elnöke és felsőházi tag, Lakatos Géza kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter.
Ki kicsoda
Rassay Károly (Orsova, 1886–Pécel, 1958) tekintélyes jogász, politikus, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, államtitkár. 1915-től az Igazságügyi Minisztériumban minisztériumi titkár, 1919 őszétől 1920 tavaszáig a Huszár-kormány igazságügyi politikai államtitkára. 1920 és 1926 között budapesti nemzetgyűlési, majd 1929 és 1944 között szegedi országgyűlési képviselő. 1921-ben saját kisgazdapártot alapít, majd Vázsonyi Vilmos halála után a Demokrata Párttal egyesülve