Enciklopédia

Az Enciklopédia rovatban a holokauszt európai és magyarországi történetéhez kapcsolódó legfontosabb fogalmak, személyek és helyszínek rövid ismertetője olvasható valamint elérhető a magyarországi zsidóság történetével, elsősorban a magyar holokauszttal kapcsolatos korabeli jogszabályok teljes szövege. Az itt található tartalmakat és hivatkozásokat folyamatosan frissítjük, bővítjük.

Purjesz Béla

Ki kicsoda

Purjesz Béla, dr. (Mindszent, 1884–Szeged, 1959. szeptember 14.) belgyógyász, a gyulai állami kórház főorvosa, 1931-től a szegedi belgyógyászati klinika vezetője, nyilvános, rendes tanár. 1944-ben deportálják, később a népbíróság előtt többen – így Jaross Andor, Baky László és mások – azt állítják, nekik köszönhető, hogy túlélte a holokausztot. 1945–1946 folyamán a szegedi egyetem rektora, 1949-ben vonul

Quisling, Vidkun Abraham Lauritz

Ki kicsoda

Quisling, Vidkun Abraham Lauritz (Freysdal, 1887. július 18.–Oslo, 1945. október 24.) katonatiszt, norvég miniszterelnök. 1931-ben az Északi Népi Ébredés elnevezésű nácibarát mozgalom egyik alapítója, szoros kapcsolatokat épít ki az NSDAP-vel. 1931-től 1933-ig honvédelmi miniszter. 1933-ban alapítja meg Nemzeti Egység néven fasisztoid pártját, 1940-ben lelkesen üdvözli a hazájára támadó német csapatokat. 1942. február 1-jétől miniszterelnök. Nevét

Rademacher, Franz

Ki kicsoda

Rademacher, Franz (Neusterlitz, 1906. február 20.–Bonn, 1973. március 17.) német diplomata, jogász, Martin Luther alatt az Abteilung Deutschland vezetője a náci Külügyminisztériumban. Jogot tanul Münchenben és Rostockban. 1933 márciusától az NSDAP tagja, 1937-től a Külügyminisztériumban dolgozik. 1938-ban ügyvivő Montevideóban; 1940-ben hazatér, a zsidó referatúra vezetője. 1940-ben a Madagaszkár-terv kidolgozója, állandó kapcsolatban áll Adolf Eichmann stábjával.

Radó Endre

Ki kicsoda

Radó Endre (Kassa, 1913. november 5.–Bp., 1946. június 18.) 1937-ben jogi doktorátust szerez, 1939-ben belép a rendőrséghez, 1941 júniusától csendőr. 1942 júliusában felsővisói szárnyparancsnok, 1943-ban Szilágysomlyón, majd Kézdivásárhelyen szolgál. 1944. január 15-től Budapesten a csendőr híradószárny parancsnoka, csendőr százados, 1944. október 15. után a Nemzeti Számonkérés Szervezete katonai nyomozó alosztályának parancsnoka, a Kiss János altábornagy

Radocsay László

Ki kicsoda

Radocsay László, dr. (Istvánfölde, 1878. november 18.–Bp., 1968. november 14.) ügyvéd, 1934 és 1939 között főispán, 1939. november 9-től 1944. március 22-ig igazságügyi miniszter.

Rahn, Rudolf

Ki kicsoda

Rahn, Rudolf német diplomata, a párizsi német követség attaséja, 1941 áprilisától júliusáig Szíriában különleges megbízott; 1943 őszétől a Salói Szociális Köztársaságban német követ.

Rajk Endre

Ki kicsoda

Rajk Endre (Székelyudvarhely, 1899–Németország, 1960) 1937-ig a Hangya Szövetkezet vezető tisztségviselője, 1937 és 1939 között a nyilas EKE mezőgazdasági szövetkezet igazgatója. 1936-tól Szálasi Ferenc híve, 1939-től már a szűkebb pártvezetés tagja A nyilas puccs után készletgazdálkodási kormánybiztos, a közellátásügyi miniszter helyettese. 1945-ben Németországban fogságba esik, háborús bűnösként való kiadatását a magyar kormány – talán öccse,

Rajniss Ferenc

Ki kicsoda

Rajniss Ferenc (Bártfa, 1893. július 24.–Bp., 1946. március 12.) újságíró, politikus. Az 1920-as években a Nemzeti Újság című római katolikus szellemiségű napilap munkatársa. Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) titkára, majd aligazgatója. Az 1930-as években Gömbös Gyula, majd Imrédy Béla híve, 1935-től a kormánypárt jobbszárnya orgánumaként alapított Új Magyarság című napilap főmunkatársa. 1935 és 1945 között

Rakovszky Iván

Ki kicsoda

Rakovszky Iván (Bp., 1885. február 5.–Jászapáti, 1960. szeptember 9.) 1920 és 1935 között Egységes Párt-i képviselő, 1922. június 16-tól 1926. október 15-ig belügyminiszter, 1941. április 28-tól a Közigazgatási Bíróság elnöke és felsőházi tag, Lakatos Géza kormányában vallás- és közoktatásügyi miniszter.

Rassay Károly

Ki kicsoda

Rassay Károly (Orsova, 1886–Pécel, 1958) tekintélyes jogász, politikus, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, államtitkár. 1915-től az Igazságügyi Minisztériumban minisztériumi titkár, 1919 őszétől 1920 tavaszáig a Huszár-kormány igazságügyi politikai államtitkára. 1920 és 1926 között budapesti nemzetgyűlési, majd 1929 és 1944 között szegedi országgyűlési képviselő. 1921-ben saját kisgazdapártot alapít, majd Vázsonyi Vilmos halála után a Demokrata Párttal egyesülve